Nógrádi Szövetkezetek, 1984 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

MMfChi­ll H MEZEIGAZDASÁGI IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖ­VETKEZETEK LAPJA ' VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ARA 3.60 FT 1984 Az év első napjaiban, még egymásra köszönünk: Boldog új évet! bizonnyal komolyan Minden gon­doljuk és hisszük azt, hogy boldogulásunknak az idén sem lesz leküzdhetetlen akadálya. Mindenekelőtt hiszünk abban, hogy békés lesz az esztendőnk, s a vi­lág békeszerető erőinek si­kerül lefogni a fegyverke­zést szítók kezét. Ez a leg­fontosabb számunkra is, mert béke nélkül nincs bé­kés alkotómunka. Márpe­dig — ismerve a népgazda­ság nehézségeit, a világpiac számunkra hátrányos hatá­sait — az eddiginél is job­ban lesz szükség az alkotó­munkára. Mit tehetünk ennek ér­dekében? Mindenekelőtt saját posztunkon kell, hogy helytálljunk. Ez igaz a nógrádi mezőgazdasági, ipari, fogyasztási szövetke­zetek dolgozóira is. Tisztá­ban vagyunk vele, hogy az idei esztendő nem lesz könnyebb a tavalyinál, ugyanazért az eredményért esetleg több energiát kell kifejteni. Az ország vérkeringésé­hez számtalan évvel kötőd­nek a megye szövetkeze­tei. Amikor a megnöveke­dett követelmények kerül­nek szóba, mindenekelőtt saját feladataik körvonala­zása, a megvalósításhoz szükséges feltételek szám­bavétele az első. Örvende­­­tes, hogy szövetkezeteink az 1984-es esztendőt több­nyire jó alapokról kezdhe­tik, mert az elmúlt évben igyekeztek terveiket telje­síteni, s a sikerek értékét növeli, hogy nehezebb, bonyolultabb körülmények között születtek. Olyan idő­szakban, amikor a haté­konyság növelése, a minő­ség javítása, a költséggazdálkodás takarékos nem jelszó maradt, hanem fo­lyamatosan a szövetkezetek által végzett tevékenység tartalma. Az idén is ugyanez a szellem kell, hogy jelle­mezze a termelőszövetkeze­teket, ipari szövetkezete­ket, áfészeket. Mert a kö­zös gazdaságokban van mit tenni a költségek csökken­téséért, a hozamok növelé­séért. Minden bizonnyal újabb ötletek születnek, újabb kezdeményezések se­gítik a gazdálkodás jöve­delmezőbbé tételét. Az ipa­ri szövetkezetekben fino­mítható a termelés szerke­zete, korántsem lehet ki­elégítőnek nevezni a szol­gáltatás színvonalát. Az á­fészekre változatlanul nagy teher hárul az apró falvak ellátásával, a ház­táji gazdaságok termelésé­nek szervezésével. A megye szövetkezeti tagsága eddig is bebizonyí­totta, hogy képes a megnö­vekedett feladatoknak ele­get tenni, képes a meglevő tartalékokat feltárni, moz­gásba hozni. Mindehhez iránytűként szolgál az MSZMP Központi Bizottsá­gának tavaly áprilisi ülése, amely mérlegre tette a XII. pártkongresszus óta végzett munkát, s meg­szabta napjaink tennivaló­it. Az új esztendőben, új erővel, friss energiával ne­kibuzdulva indulunk tehát, hogy elképzeléseink mi­előbb valósággá váljanak. 1984. JANUÁR Ülésezett­­ a fogyasztási szövettkezetek megyei Ic&íldlöttk­özgyű­­ése Változatlan célok — Kihasználni a meglevő erőforrásokat Salgótarjánban december 14-én tartotta küldöttközgyűlé­sét a Fogyasztási Szövetkezetek Nógrád megyei Szövet­sége több mint 94 ezer szövetkezeti tag képviseletében. A küldöttközgyűlés napirendjén szerepelt a fogyasztási szö­vetkezetek IX. kongresszusa határozatai időarányos végre­hajtásának értékelése, az 1984. évi népgazdasági tervből adódó feladatok, a MÉSZÖV alapszabályának módosítása. Az első napirendi témakör­höz Máté Csabáné, a MÉSZÖV elnöke mondott szóbeli kiegé­szítőt. Az írá­sos előterjesz­tésből é­s vitaindítóból kitűnt, hogy a küldöttközgyűlés ki­emelkedő esemény megyénk fogyasztási szövetkezeteinek életében és az 1984. évi cél­kitűzések kimunkálásában.­­ Feladata volt, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1983. évi áprilisi és decembe­ri határozatai és a SZÖVOSZ- elnökség augusztusi irányel­vei szellemében végezze el a fogyasztási szövetkezetek VI. ötéves terve félidős értékelé­sét és jelölje meg a jövő évi szövetségi és szövetkezeti fel­adatokat. A fogyasztási szövetkezetek elmúlt három évben történt fejlődésének főbb tendenciái összhangban vannak a VI. öt­éves tervben meghatározott és a IX. kongresszuson elfo­gadott célkitűzésekkel, ame­lyeket lényegében sikerült megvalósítani. Tevékenysé­gükkel hozzájárultak a nép­gazdaság külső és belső egyen­súlyának javításához, műkö­désükben egyre erőteljesebben jutnak érvényre a hatékony­­sági, a minőségi vonások. A közép- és rövid távú káder­­politikai célkitűzések megva­lósulnak és az irányítási rend­szer korszerűsödik, javult a vezetés színvonala, fejlődött az új iránti érzék, erősödött a reagálókészség, a felelősség­tudat, a cselekvő magatartás. A küldöttközgyűlés az egy­re erőteljesebbé váló kedve­zőtlen feltételek szigorodó ha­tása ellenére is azt állapít­hatta meg, hogy a fogyasztási szövetkezetek összességében nyugodt, kiegyensúlyozott el­látást biztosítottak, a korábbi éveknél fokozottabb figyelmet fordítottak a áruellátására, a kistelepülések kereskedel­mi hálózat kulturáltsága szín­vonalának lehetőség szerinti fejlesztésére. \\\,.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V,\\\\\\\\\\v;v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V,V\\\\\\\V\\V\\\\\V.V\\\\\V\\\\\\V\\\\\N\V.'.\\\\\\\\\\\\\\V. Az áfész­ ek bolti kiskeres­kedelmi forgalma a VI. ötéves tervidőszak első két évében közel 16 százalékkal növeke­dett jóllehet az 1983-as év­ben már csak mérsékelt emelkedés várható. Az összes bruttó árbevétel az 1980. évi 2 milliárd 975 millió forintról 1982-ben 3 milliárd 387 mil­lió forintra növekedett és ez év háromnegyed évében­ elérte a 2 milliárd 600 millió forin­tot. Az összegezett megyei szintű eredmények mellett nem kerülte el a küldöttköz­gyűlés figyelmét, az a tény, hogy egyes áfész-eknél stag­nálás, vagy bizonyos visszaesés is tapasztalható fokú a bruttó árbevételük, s követ­kezésképpen­ az össz­­eskedelmi áruforgalom kiske­te­rületén is. Az értékelt idő­szak tapasztalatai bizonyít­ják, hogy a szigorúbbá váló szabályozóváltozások kedve­zőtlen hatása elsősorban azok­nál a szövetkezeteknél érzé­kelhető, ahol nem, vagy ke­vésbé tettek hatékony ellen­súlyozó intézkedéseket a te­vékenységi struktúra kedve­zőbb kialakítására, az irányí­tási rendszer korszerűsítésére. A néhány kedvezőtlen je­lenség figyelembevételével is azt állapíthatta meg a kül­döttközgyűlés, hogy az áfész­­ek és a takarékszövetkezetek tevékenységében egyre erő­teljesebben válik gyakorlattá a gazdálkodás hatékonyságá­nak és eredményességének ja­vítására, a megyén belüli po­zíciók, a versenyképesség meg­tartására és­­ további erősíté­sére irányuló törekvés. Dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese hozzászólásá­ban megkülönböztetett jelen­tőséggel hangsúlyozta a ru­galmasság, a kezdeményező­készség, a vállalkozói szemlé­let és magatartás fokozottabb érvényesülésének szükséges­ségét. E követelmények ered­ményes megvalósulását bizo­nyítja, hogy az áfész­ek­ipa­ri-építőipari tevékenység ár­bevétele a VI. ötéves terv el­ső két évében megduplázódott, és az 1983-as évben jelentős eredmények további szület­tek. A takarékszövetkezetek egyéb tevékenységének növe­kedését a dinamikus fejlődés jellemzi, amely kedvező ha­tással van a gazdálkodásuk eredményess­égé­re is. A küldöttközgyűlés tőségének megfelelően­­ jelen­érté­kelte az áfész-ek gazdálkodá­sa VI. ötéves terv időszakában érvényesülő egyenlőtlen ala­kulásának tendenciáit. Kriti­kusan állapította meg, hogy az 1981-ben elért 83 millió fo­rint nyereség 1982-ben 80 millió forintra csökkent. Az 1983-as évben tett intézkedé­sek hatására az év első há­romnegyed évében elért nye­reség már meghaladta a 82 millió forintot. A küldöttközgyűlés elisme­rően állapította meg, hogy a takarékszövetkezetek gazdál­kodása a IX. kongresszus ha­tározatával összhangban fo­lyamatosan javul és növekvő eredményeket értek el. Amíg 1981-ben a takarékszövetke­zetek nyeresége 3 millió fo­rint volt, az 1983-as évben már megközelíti az 5 millió forintot. A küldöttközgyűlés 1984. évre szóló főbb irányelveiből, határozatának célkitűzéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a fogyasztási szövetkezetek alapvető célkitűzései nem változ­nak. Az 1984. évi feladatok végrehajtása szükségszerűen megköveteli a szövetkezeti mozgalomban rejlő belső erő­források hatékonyabb felhasználását, az értelmes célokat szolgáló fokozottabb kezdeményezőkészséget, a cselekvő magatartást. Olyan feltételek megteremtésére kell töre­kedni, amelyek lehetővé teszik az egyének, a kollektívák teljesítőképességének növelését, a szövetkezetért érzett felelősség erősödését. Dr. Toronyi László A nógrádmegyeri termelőszövetkezet varrod­ájában a Váci Kötöttárugyár részére készí­tenek különféle termékeket. Negyedszáz asszony részére biztosítanak itt munkalehetősé­get, akik hetente háromezer darab trikót varrnak. — kj — Nehezebb körül­mények között — sikeres esztendő után írta: Cseh Adolf, a TESZÖV titkára Termelőszövetkezeteink a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések előtt állnak. Ér­tékelik az elmúlt év tapasz­talatait, eredményeit és ne­hézségeit, leszűrve a tanul­ságokat határozzák meg a kö­­­­vetkező időszak tennivalóit. Mezőgazdasági szövetkeze­teink 1983. évi tervfeladataik meghatározása során — moz­galmunkra jellemző mással — a tervezés optimiz­idején már érzékelhető nehezebb gazdálkodási feltételek elle­nére termelésük további nö­velését, gazdálkodásuk szín­vonalának emelését, a gazda­ságosság, az üzemi eredmény fokozását határozták meg. Terveikben visszatükröződtek a népgazdasági, megyei igé­nyek és feladatok, az adott­ságokhoz és lehetőségekhez való konkrétabb igazodás. Az elmúlt év mezőgazda­ságunk nehéz éve volt. A mind nehezebb és szigorúbb gazdálkodási feltételek mel­lett a természet sem kényez­tetett el bennünket. Bár nem vagyunk az aszály sújtott me­gyék sorában, árunövény­termesztésünk számos terüle­tén, valamint a takarmány­termesztésben, ezen keresztül az állattenyésztésben erősen éreztük a tartós csapadékhi­­ány kedvezőtlen hatását. Termelőszövetkezeteink gaz­dálkodásának előzetes adatai rendelkezésre állnak. Összes­ségében azt állapíthatjuk meg, hogy az évközi kilátá­sok túlságosan borúlátóak voltak, az eredmények végül is a vártnál kedvezőbben alakulnak. Üzemeink rugal­mas alkalmazkodó- és kez­deményezőkészségből, növek­vő önállóságból, a helyi lehe­tőségek, adottságok jobb hasz­nosításából ez évben is dön­tő többségben, alapvetően jól vizsgáztak, ahogyan ezt már megszoktuk. Megyénk szövet­kezeteiben további jó irányú kedvező fejlődés ment végbe. A termelési szerkezet a­ ko­rábbinál jobban igazodott a közgazdasági szabályozók, a piac által támasztott köve­telményekhez. Minden eddiginél jobban igyekeztek a szigorúbb sza­bályozó rendszer hatásait a belső tartalékok feltárásával ellensúlyozni, az eredményes­séget javítani a költségtakarékosság racionális fokozott előtérbe helyezésével. A termelési, gazdálkodási te­vékenység fejlődésének egyik mutatója, hogy az összes ár­bevétel közel 9 százalékkal több, mint az elmúlt évi. Az alap- és a kiegészítő tevé­kenység bevétele egyenlő mér­tékben fejlődött, az utóbbi részaránya meghaladja a 60 százalékot. A növénytermesz­tés kedvező mértékű emel­kedése mellett az állattenyész­tés — a szerkezetátalakulás eredményeként — kismérték­ben csökkent. Növénytermesztésben az aszály a legfontosabb árunö­vények hozamait lényegesen nem mérsékelte. A búza ter­mésátlaga megközelíti az 1981. évi rekorderedményt. Örven­detesen mérséklődött a hoza­mok szóródása, 4 tonna/hek­­tár alatt csupán 6 üzem ter­melt. A bogyósgyümölcsűek­­ből csökkenő területen tervet és bázist meghaladó árbevé­tel realizálódott. A burgonya- és a napraforgó tervezettet meghaladó átlaghozamot, be­vételt ereményezett. Az aszályos időjárás a cu­korrépa-termesztést, de külö­nösen a takarmánytermesztést érintette kedvezőtlenül. Dicsé­­­­retes módon üzemeink min­­­­den lehetőséget megragadtak, hogy a hiányzó takarmány- készletet pótolják. Az állattenyésztésben t­o­­vább folytatódott a strukturá­lis átalakulás. Kedvezőtlen jelenség, hogy a sejttehén­­állomány csökkenését a vár­hatóan 4300 literes szint a tejtermelésben hozam­nem tudta kompenzálni. Az ága­­zat súlyos feszültségpontja a juhtenyésztés, ahol tovább csökken a létszám a termelé­si, tenyésztési kedv vissza­esése miatt. A kiegészítő tevékenység­ben tovább érvényesült a sze­lektív fejlesztés. A gazdaság­talan, nehezen értékesíthető termékek kiváltására — ös­­­szességében jó piackutató munkával — több új, ered­ményt biztosító tevékenységet indítottak üzemeink. Tovább bővült a megye ipari üzemei­vel a kapcsolat, jelentős az egymás közötti szövetkezeti kooperáció. A termelés vitelében a rá­fordítások, a költségek növe­­kedése meghaladja a 10 szá­zalékot. Kedvezőtlen hatása érezhető, az üzemi nyereség­i­­ bevételek növekedésénél ki­­sebb mértékű emelkedésben! Bár a bázishoz viszonyítva a nyereség közel 8 százalékkal várhatóan magasabb, de a ter­vezettől lényegesen elmarad és a szövetkezetek mintegy egyharmadában csökken. Lesz termelőszövetkezet, mely a nehezebbé vált feltételek­hez nem tudott alkalmazkod­ni, veszteséggel, illetve alap­­ hiánnyal zárja az évet. A nagyobb árbevétel és a várhatóan magasabb nyereség ellenére szövetkezeteink pénz­ügyi helyzete a múlt évinél kedvezőtlenebb volt. Romlott a pénzügyi fegyelem, lelassul­­­tak a pénzfolyamatok, első­­sorban a vevők késedelmes fizetése és az értékesítési gondok miatt. Termelőszövetkezeteink —­ a nehéz gazdálkodási feltéte­­lek ellenére — 1983. évben­i alapvető tervfeladataikat tel­jesítik, jó közepes gazdasági évet zárnak. Az elért ered­­­ményekben jelentős szerepet játszott a szervezettség, a munkafegyelem, a vezetés színvonalának emelkedése, a vállalkozási kedv, a kockázati vállalás fokozása, a megfelel­­ő, rugalmas alkalmazkodás a változó, nehezebb gazdálko­dási feltételekhez. Melyek az 1984-es év fő feladatai? A mennyiségi nö­vekedéssel, a hozamok növe­lésével együtt, azzal szoros összhangban a gazdaságosság­ra, a hatékonyságra, a ho­zam és a ráfordítás arányai­nak javítására, a minőségre összpontosuljon a cselekvés. E feladat teljesítése minőségileg is más munkát követel. A váltás nem­­ 1984-ben kezdő­dik, már benne vagyunk eb­ben a folyamatban, de az eh­hez elengedhetetlen szemlélet­ tudatosítása, a „hogyanra” való tudatos válaszok meg­formálása ennek az eszten­­dőnek hangsúlyos feladata. Folytathatnám a konkrét feladatokat, de inkább azt kí­vánom hangsúlyozni, hogy a termelőszövetkezetek és tár­sulásaik helyzete a meglevő gondok ellenére is biztató. Van világos program, a ve­zető testületek, a vezetők többsége képesek jó döntése­ket hozni, értenek a felada­tok végrehajtásának megszer­vezéséhez. Tudják, hogy dolgozó kollektívák szemlélet­­e módján is nagyon sok mú­lik. Az alkotó szakembereket is kellőképpen értékelik, él a cselekvési vágy, a tenniaka­­rás. Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk olvasóinknak !

Next