Nógrádi Szövetkezetek, 1984 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
MMfChill H MEZEIGAZDASÁGI IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA ' VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ARA 3.60 FT 1984 Az év első napjaiban, még egymásra köszönünk: Boldog új évet! bizonnyal komolyan Minden gondoljuk és hisszük azt, hogy boldogulásunknak az idén sem lesz leküzdhetetlen akadálya. Mindenekelőtt hiszünk abban, hogy békés lesz az esztendőnk, s a világ békeszerető erőinek sikerül lefogni a fegyverkezést szítók kezét. Ez a legfontosabb számunkra is, mert béke nélkül nincs békés alkotómunka. Márpedig — ismerve a népgazdaság nehézségeit, a világpiac számunkra hátrányos hatásait — az eddiginél is jobban lesz szükség az alkotómunkára. Mit tehetünk ennek érdekében? Mindenekelőtt saját posztunkon kell, hogy helytálljunk. Ez igaz a nógrádi mezőgazdasági, ipari, fogyasztási szövetkezetek dolgozóira is. Tisztában vagyunk vele, hogy az idei esztendő nem lesz könnyebb a tavalyinál, ugyanazért az eredményért esetleg több energiát kell kifejteni. Az ország vérkeringéséhez számtalan évvel kötődnek a megye szövetkezetei. Amikor a megnövekedett követelmények kerülnek szóba, mindenekelőtt saját feladataik körvonalazása, a megvalósításhoz szükséges feltételek számbavétele az első. Örvendetes, hogy szövetkezeteink az 1984-es esztendőt többnyire jó alapokról kezdhetik, mert az elmúlt évben igyekeztek terveiket teljesíteni, s a sikerek értékét növeli, hogy nehezebb, bonyolultabb körülmények között születtek. Olyan időszakban, amikor a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a költséggazdálkodás takarékos nem jelszó maradt, hanem folyamatosan a szövetkezetek által végzett tevékenység tartalma. Az idén is ugyanez a szellem kell, hogy jellemezze a termelőszövetkezeteket, ipari szövetkezeteket, áfészeket. Mert a közös gazdaságokban van mit tenni a költségek csökkentéséért, a hozamok növeléséért. Minden bizonnyal újabb ötletek születnek, újabb kezdeményezések segítik a gazdálkodás jövedelmezőbbé tételét. Az ipari szövetkezetekben finomítható a termelés szerkezete, korántsem lehet kielégítőnek nevezni a szolgáltatás színvonalát. Az áfészekre változatlanul nagy teher hárul az apró falvak ellátásával, a háztáji gazdaságok termelésének szervezésével. A megye szövetkezeti tagsága eddig is bebizonyította, hogy képes a megnövekedett feladatoknak eleget tenni, képes a meglevő tartalékokat feltárni, mozgásba hozni. Mindehhez iránytűként szolgál az MSZMP Központi Bizottságának tavaly áprilisi ülése, amely mérlegre tette a XII. pártkongresszus óta végzett munkát, s megszabta napjaink tennivalóit. Az új esztendőben, új erővel, friss energiával nekibuzdulva indulunk tehát, hogy elképzeléseink mielőbb valósággá váljanak. 1984. JANUÁR Ülésezett a fogyasztási szövettkezetek megyei Ic&íldlöttközgyűése Változatlan célok — Kihasználni a meglevő erőforrásokat Salgótarjánban december 14-én tartotta küldöttközgyűlését a Fogyasztási Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége több mint 94 ezer szövetkezeti tag képviseletében. A küldöttközgyűlés napirendjén szerepelt a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa határozatai időarányos végrehajtásának értékelése, az 1984. évi népgazdasági tervből adódó feladatok, a MÉSZÖV alapszabályának módosítása. Az első napirendi témakörhöz Máté Csabáné, a MÉSZÖV elnöke mondott szóbeli kiegészítőt. Az írásos előterjesztésből és vitaindítóból kitűnt, hogy a küldöttközgyűlés kiemelkedő esemény megyénk fogyasztási szövetkezeteinek életében és az 1984. évi célkitűzések kimunkálásában. Feladata volt, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1983. évi áprilisi és decemberi határozatai és a SZÖVOSZ- elnökség augusztusi irányelvei szellemében végezze el a fogyasztási szövetkezetek VI. ötéves terve félidős értékelését és jelölje meg a jövő évi szövetségi és szövetkezeti feladatokat. A fogyasztási szövetkezetek elmúlt három évben történt fejlődésének főbb tendenciái összhangban vannak a VI. ötéves tervben meghatározott és a IX. kongresszuson elfogadott célkitűzésekkel, amelyeket lényegében sikerült megvalósítani. Tevékenységükkel hozzájárultak a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, működésükben egyre erőteljesebben jutnak érvényre a hatékonysági, a minőségi vonások. A közép- és rövid távú káderpolitikai célkitűzések megvalósulnak és az irányítási rendszer korszerűsödik, javult a vezetés színvonala, fejlődött az új iránti érzék, erősödött a reagálókészség, a felelősségtudat, a cselekvő magatartás. A küldöttközgyűlés az egyre erőteljesebbé váló kedvezőtlen feltételek szigorodó hatása ellenére is azt állapíthatta meg, hogy a fogyasztási szövetkezetek összességében nyugodt, kiegyensúlyozott ellátást biztosítottak, a korábbi éveknél fokozottabb figyelmet fordítottak a áruellátására, a kistelepülések kereskedelmi hálózat kulturáltsága színvonalának lehetőség szerinti fejlesztésére. \\\,.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V,\\\\\\\\\\v;v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V,V\\\\\\\V\\V\\\\\V.V\\\\\V\\\\\\V\\\\\N\V.'.\\\\\\\\\\\\\\V. Az áfész ek bolti kiskereskedelmi forgalma a VI. ötéves tervidőszak első két évében közel 16 százalékkal növekedett jóllehet az 1983-as évben már csak mérsékelt emelkedés várható. Az összes bruttó árbevétel az 1980. évi 2 milliárd 975 millió forintról 1982-ben 3 milliárd 387 millió forintra növekedett és ez év háromnegyed évében elérte a 2 milliárd 600 millió forintot. Az összegezett megyei szintű eredmények mellett nem kerülte el a küldöttközgyűlés figyelmét, az a tény, hogy egyes áfész-eknél stagnálás, vagy bizonyos visszaesés is tapasztalható fokú a bruttó árbevételük, s következésképpen az összeskedelmi áruforgalom kisketerületén is. Az értékelt időszak tapasztalatai bizonyítják, hogy a szigorúbbá váló szabályozóváltozások kedvezőtlen hatása elsősorban azoknál a szövetkezeteknél érzékelhető, ahol nem, vagy kevésbé tettek hatékony ellensúlyozó intézkedéseket a tevékenységi struktúra kedvezőbb kialakítására, az irányítási rendszer korszerűsítésére. A néhány kedvezőtlen jelenség figyelembevételével is azt állapíthatta meg a küldöttközgyűlés, hogy az áfészek és a takarékszövetkezetek tevékenységében egyre erőteljesebben válik gyakorlattá a gazdálkodás hatékonyságának és eredményességének javítására, a megyén belüli pozíciók, a versenyképesség megtartására és további erősítésére irányuló törekvés. Dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese hozzászólásában megkülönböztetett jelentőséggel hangsúlyozta a rugalmasság, a kezdeményezőkészség, a vállalkozói szemlélet és magatartás fokozottabb érvényesülésének szükségességét. E követelmények eredményes megvalósulását bizonyítja, hogy az áfészekipari-építőipari tevékenység árbevétele a VI. ötéves terv első két évében megduplázódott, és az 1983-as évben jelentős eredmények további születtek. A takarékszövetkezetek egyéb tevékenységének növekedését a dinamikus fejlődés jellemzi, amely kedvező hatással van a gazdálkodásuk eredményességére is. A küldöttközgyűlés tőségének megfelelően jelenértékelte az áfész-ek gazdálkodása VI. ötéves terv időszakában érvényesülő egyenlőtlen alakulásának tendenciáit. Kritikusan állapította meg, hogy az 1981-ben elért 83 millió forint nyereség 1982-ben 80 millió forintra csökkent. Az 1983-as évben tett intézkedések hatására az év első háromnegyed évében elért nyereség már meghaladta a 82 millió forintot. A küldöttközgyűlés elismerően állapította meg, hogy a takarékszövetkezetek gazdálkodása a IX. kongresszus határozatával összhangban folyamatosan javul és növekvő eredményeket értek el. Amíg 1981-ben a takarékszövetkezetek nyeresége 3 millió forint volt, az 1983-as évben már megközelíti az 5 millió forintot. A küldöttközgyűlés 1984. évre szóló főbb irányelveiből, határozatának célkitűzéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a fogyasztási szövetkezetek alapvető célkitűzései nem változnak. Az 1984. évi feladatok végrehajtása szükségszerűen megköveteli a szövetkezeti mozgalomban rejlő belső erőforrások hatékonyabb felhasználását, az értelmes célokat szolgáló fokozottabb kezdeményezőkészséget, a cselekvő magatartást. Olyan feltételek megteremtésére kell törekedni, amelyek lehetővé teszik az egyének, a kollektívák teljesítőképességének növelését, a szövetkezetért érzett felelősség erősödését. Dr. Toronyi László A nógrádmegyeri termelőszövetkezet varrodájában a Váci Kötöttárugyár részére készítenek különféle termékeket. Negyedszáz asszony részére biztosítanak itt munkalehetőséget, akik hetente háromezer darab trikót varrnak. — kj — Nehezebb körülmények között — sikeres esztendő után írta: Cseh Adolf, a TESZÖV titkára Termelőszövetkezeteink a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések előtt állnak. Értékelik az elmúlt év tapasztalatait, eredményeit és nehézségeit, leszűrve a tanulságokat határozzák meg a következő időszak tennivalóit. Mezőgazdasági szövetkezeteink 1983. évi tervfeladataik meghatározása során — mozgalmunkra jellemző mással — a tervezés optimizidején már érzékelhető nehezebb gazdálkodási feltételek ellenére termelésük további növelését, gazdálkodásuk színvonalának emelését, a gazdaságosság, az üzemi eredmény fokozását határozták meg. Terveikben visszatükröződtek a népgazdasági, megyei igények és feladatok, az adottságokhoz és lehetőségekhez való konkrétabb igazodás. Az elmúlt év mezőgazdaságunk nehéz éve volt. A mind nehezebb és szigorúbb gazdálkodási feltételek mellett a természet sem kényeztetett el bennünket. Bár nem vagyunk az aszály sújtott megyék sorában, árunövénytermesztésünk számos területén, valamint a takarmánytermesztésben, ezen keresztül az állattenyésztésben erősen éreztük a tartós csapadékhiány kedvezőtlen hatását. Termelőszövetkezeteink gazdálkodásának előzetes adatai rendelkezésre állnak. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy az évközi kilátások túlságosan borúlátóak voltak, az eredmények végül is a vártnál kedvezőbben alakulnak. Üzemeink rugalmas alkalmazkodó- és kezdeményezőkészségből, növekvő önállóságból, a helyi lehetőségek, adottságok jobb hasznosításából ez évben is döntő többségben, alapvetően jól vizsgáztak, ahogyan ezt már megszoktuk. Megyénk szövetkezeteiben további jó irányú kedvező fejlődés ment végbe. A termelési szerkezet a korábbinál jobban igazodott a közgazdasági szabályozók, a piac által támasztott követelményekhez. Minden eddiginél jobban igyekeztek a szigorúbb szabályozó rendszer hatásait a belső tartalékok feltárásával ellensúlyozni, az eredményességet javítani a költségtakarékosság racionális fokozott előtérbe helyezésével. A termelési, gazdálkodási tevékenység fejlődésének egyik mutatója, hogy az összes árbevétel közel 9 százalékkal több, mint az elmúlt évi. Az alap- és a kiegészítő tevékenység bevétele egyenlő mértékben fejlődött, az utóbbi részaránya meghaladja a 60 százalékot. A növénytermesztés kedvező mértékű emelkedése mellett az állattenyésztés — a szerkezetátalakulás eredményeként — kismértékben csökkent. Növénytermesztésben az aszály a legfontosabb árunövények hozamait lényegesen nem mérsékelte. A búza termésátlaga megközelíti az 1981. évi rekorderedményt. Örvendetesen mérséklődött a hozamok szóródása, 4 tonna/hektár alatt csupán 6 üzem termelt. A bogyósgyümölcsűekből csökkenő területen tervet és bázist meghaladó árbevétel realizálódott. A burgonya- és a napraforgó tervezettet meghaladó átlaghozamot, bevételt ereményezett. Az aszályos időjárás a cukorrépa-termesztést, de különösen a takarmánytermesztést érintette kedvezőtlenül. Dicséretes módon üzemeink minden lehetőséget megragadtak, hogy a hiányzó takarmány- készletet pótolják. Az állattenyésztésben tovább folytatódott a strukturális átalakulás. Kedvezőtlen jelenség, hogy a sejttehénállomány csökkenését a várhatóan 4300 literes szint a tejtermelésben hozamnem tudta kompenzálni. Az ágazat súlyos feszültségpontja a juhtenyésztés, ahol tovább csökken a létszám a termelési, tenyésztési kedv visszaesése miatt. A kiegészítő tevékenységben tovább érvényesült a szelektív fejlesztés. A gazdaságtalan, nehezen értékesíthető termékek kiváltására — összességében jó piackutató munkával — több új, eredményt biztosító tevékenységet indítottak üzemeink. Tovább bővült a megye ipari üzemeivel a kapcsolat, jelentős az egymás közötti szövetkezeti kooperáció. A termelés vitelében a ráfordítások, a költségek növekedése meghaladja a 10 százalékot. Kedvezőtlen hatása érezhető, az üzemi nyereségi bevételek növekedésénél kisebb mértékű emelkedésben! Bár a bázishoz viszonyítva a nyereség közel 8 százalékkal várhatóan magasabb, de a tervezettől lényegesen elmarad és a szövetkezetek mintegy egyharmadában csökken. Lesz termelőszövetkezet, mely a nehezebbé vált feltételekhez nem tudott alkalmazkodni, veszteséggel, illetve alap hiánnyal zárja az évet. A nagyobb árbevétel és a várhatóan magasabb nyereség ellenére szövetkezeteink pénzügyi helyzete a múlt évinél kedvezőtlenebb volt. Romlott a pénzügyi fegyelem, lelassultak a pénzfolyamatok, elsősorban a vevők késedelmes fizetése és az értékesítési gondok miatt. Termelőszövetkezeteink — a nehéz gazdálkodási feltételek ellenére — 1983. évbeni alapvető tervfeladataikat teljesítik, jó közepes gazdasági évet zárnak. Az elért eredményekben jelentős szerepet játszott a szervezettség, a munkafegyelem, a vezetés színvonalának emelkedése, a vállalkozási kedv, a kockázati vállalás fokozása, a megfelelő, rugalmas alkalmazkodás a változó, nehezebb gazdálkodási feltételekhez. Melyek az 1984-es év fő feladatai? A mennyiségi növekedéssel, a hozamok növelésével együtt, azzal szoros összhangban a gazdaságosságra, a hatékonyságra, a hozam és a ráfordítás arányainak javítására, a minőségre összpontosuljon a cselekvés. E feladat teljesítése minőségileg is más munkát követel. A váltás nem 1984-ben kezdődik, már benne vagyunk ebben a folyamatban, de az ehhez elengedhetetlen szemlélet tudatosítása, a „hogyanra” való tudatos válaszok megformálása ennek az esztendőnek hangsúlyos feladata. Folytathatnám a konkrét feladatokat, de inkább azt kívánom hangsúlyozni, hogy a termelőszövetkezetek és társulásaik helyzete a meglevő gondok ellenére is biztató. Van világos program, a vezető testületek, a vezetők többsége képesek jó döntéseket hozni, értenek a feladatok végrehajtásának megszervezéséhez. Tudják, hogy dolgozó kollektívák szemlélete módján is nagyon sok múlik. Az alkotó szakembereket is kellőképpen értékelik, él a cselekvési vágy, a tenniakarás. Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk olvasóinknak !