Az Érem, 1986 (42. évfolyam)
1986 / 2. szám - Nánási László: Címerünk a legújabb kori magyar pénzeken (1892-1981)
látható, míg a hátlapon a kereszt ágai között Ausztria, Tirol és Görz címere. Körülbelül ugyanebben az időszakban a Bajorország északi részén lévő Pfalz-Neuburg hercegség is követte a nagyobb címletű pénzek (Sechser, Zehner, Halbgulden, Batzen, Halbbetzen) verésének más országokban látott gyakorlatát. A Neuburg a. d. Donau-ban készült Sechser használatát inkább politikai, mint gazdasági okokból IV. Albrecht bajor herceg megtiltotta, mivel annak felirata Otto Heinrich és Philipp társuralkodókat „Felső- és Alsóbajorország hercegei”-nek nevezte. A XVI. század első felében még Bajorországban, Salzburgban és Oettingenben került forgalomba ez a címlet. A 6 krajcáros hazai megjelenése A krajcár-rendszer egyes elemei (tallér, féltallér, negyedtallér) már I. Ferdinánd alatt készültek a körmöcbányai verdében. A krajcárrendszer teljes spektrumú verésére, és széleskörű hazai használatára I. Lipót 1659-es pénzügyi rendelete után került sor. Az első hazai VI krajcárost 1661-ben Körmöcbányán verik. Ez az évszám egyébként egybe esik a gépi verés (hengeres verőszék) körmöcbányai megkezdésével. (I. Lipót az általánosan használt, római VI értékjelzésű érmék mellett — a hazai verdékben csak ilyenek készültek — arab 6 értékjelzésű krajcárosokat is veretett a prágai és az ausztriai verdékben.) IRODALOM: Huszár Lajos: Miért volt hatos vagy pirula a 20 filléres neve (Az Érem 1982/1) Erich Egg: Die Münzen Kaiser Maximilians I. Der Tiroler Talar Walter Grosser: Bayerische Münzen Dr. Réthy L.: Corpus Nummorum Hungáriáé II. kötet Címerünk a legújabb kori magyar pénzeken (1892—1981) NÁNÁSI LÁSZLÓ 1984 augusztusában jelent meg „A legújabb kori magyar pénzek (1892— 1981)” című összefoglaló, hézagpótló tanulmány Rádóczy Gyula tollából. A mű színvonalasan elemzi a modern magyar pénzrendszerek létrejöttének és funkcionálásának körülményeit. Dolgozatomban mintegy kiegészíteni kívánom a fenti tanulmányt, állami felségjelvényünknek, a címernek a könyv címében jelzett időbeli határokon belüli történetével, a vonatkozó jogi szabályozás idézésével. Az érthetőség kedvéért természetszerűen ki kell térnem a vizsgált korszak előzményeire is. Minden emberi közösség története során kialakultak olyan jelképek, amelyek az emberek tudatában összeforrtak az adott közösséggel, szimbolikusan kifejezték magát a közösséget is. A jog szempontjából azok a jelvények nyertek fontosságot, amelyek mint az állam szuverenitását kifejező szimbólumok használatosak. A történeti fejlődés során a legfontosabb jelvények, a címer, a zászló, a himnusz a jogszabályalkotás tárgyai lettek, sőt bekerültek az államok alaptörvényeibe, az alkotmányokba is. A királyi, majd állami felségjog alapján vert pénzeken nyomtatott bank- (állam-) jegyeken, papírpénzeken is általában szerepeltek és szerepelnek a kibocsátó szuverén jelvényei, tipikusan a címer. 9