Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-10 / 10. szám

10-ik szám, nyilvános botrányt okozó állatkínzások a hatóságnak tudomására hozatnak az egyesület tagjai által, már ez is valami. A hatóságot is éberebb tevékenységre ser­kenti, talán a közvéleményre, a közfelfogásra is lesz valamelyes üdvös hatása. Eredményt azonban csak úgy érhetünk el, ha az állatok és madarak védelmének az összes buzgó harcosaivá szegődnek. Ha a Kubacska tanító urak Istvánok, Stoll Ernők és társaik veszik kezükbe a dolgot. Ha már az iskolás gyermekek lelkébe becsepegtetik az ál­latok, madarak és növények iránti szeretetet. Ezek a gyermekek lesznek apostolai ennek az ügynek a szülői háznál is. A gyermekétől jövő várat­lan megszégyenítés nagyobb hatással van a szülőre, mint a szülő legszigorúbb fenyítékének a gyermekre. Az ne csüggessze a tanító urakat, hogy a min­dennapi élet példái romboló hatással vannak lában szerzett ismeretekre és nevelésre. Azért, az isko­mert a nagy világban istenkáromlást is hall a gyermek, az is­kolában az istenfélelemre oktatástól nem szabad a kedvét elveszítenie senkinek. Örülök, hogy a Kubacska tanító úr cikkelye al­kalmat adott ezeknek elmondására. Vajha mielőbb valóra válhatnék az a közös óha­junk, hogy a madarak pusztításában, az állatok kínzá­sában, az ültetvények rongálásában, a házak és keríté­sek befirkálásában és bemocskolásában nyilvánuló van­dalizmus kiirtása és megszüntetése kezdetét vette. — a — ö. N­Y­Í­R­V­I­D­É­K A szabolcsvármegyei tanító-egyesület köréből, Járásköri gyűlés. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület nyíregyházi járásköre tavaszi gyűlését május hóban fogja tartani Nyíregyházán a városháza dísztermében. Az Országos Állatvédő Egyesület központja látva azt az érdeklődést, amelyet a nyíregyházi tanítóság az állatvédelem ügyében kifejt, ígéretet tett, hogy erre a járásköri gyűlésre dr. Kukuljevic József h. titkár a kir. állatorvos urat küldi ki egy nagyobb szabású előadás m­etartására az állat­védelemről, amely alkalommal tervbe van véve Nyíregy­háza város mindazon tényezőinek közreműködésével, akik az azok és madarak védelmét szívükön viselik — az Orsz.­os Állatvédő Egyesül­t nyíregyházi fiókjának meg­alakítása. saim Ezen járásköri gyűlésre már most felhívom kartár­figyelmét. Mutassuk meg, az állatvédelem ügyét hogy szívvel, lélekkel támogatjuk mának Ki­átás van arra, hogy Nyíregyháza város társadal­minden rétege részt fog venni ezen a járásköri gyűlésen. Igen kérem tollforgató kartársaimat, hogy a választmány által kitűzött vita lélek­: „A törvénytisztelet fejlesztése és ápolása a népiskolában" minél számosab­ban dolgozzák ki és azt ápri­is 20-ig hozzám beküldeni szíveskedjenek. Ezen a gyűlésen egy érdemes kartársunk Mácsánszky Lajos nyíregyházi tanítónak 25 éves tanítói működését is méltatni fogjuk. Egyike azon tanítóknak, aki az isko­lán kívül szabad idejét a fák, növények tanulmányozá­sának szentelte, sok szép élvezetes órát szerzett tanul­ságos, gyakorlati előadásaival. Újólag felhívom kartársaim figyelmét az „Országos Állatvédő Egyesület" által kibocsátott „Gyermek Naptá­rak" terjesztésére. Darabja 10 fillér. Kapható: az Orszá­gos Állatvédő­ Egyesületnél — Budapest, IX. Ernő-u­ cl 11 —13. szám. Az egyesület levelezőla­pni megkeresésre bérmentve küld megfelelő számú példányokat. Minden 10 fillér után 2 fillér az „Eötvös"-alapnak jut. Nyíregyházán kartárs­ajm segélyével eddig több mint 400 drb Gyermek Naptárt árusit­ottam el. A pol­gári leányiskola és főgimnázium tanári kara is e naptá­rak terjesztését lelkesen f­lkarolta. Kubacska István, járásköri elnök. A szabolcsvármegyei községi és kör­jegyzők félévi rendes közgyűlése. A szabolcsvámegyei jegyzői egylet f. évi március hó 2-án nagy számban megjelent tagok részvételével tartotta meg rendes közgyűlését, mely körülmény a mellett szólt, hogy az egyleti élet fellendítésére irá­nyuló fáradságot és munkát nem kímélő elnök jó­indu­latú törekvését siker fogja koronázni s egyletünk fel­adatainak hatásosabban fog megfelelni. A nagy gonddal és szaktudással egybeállított el­nöki jelentésért, mely minden egyleti tagnak előzetesen meg lett küldve. Sípos Béla várm. főjegyző úr egyleti tb. tag a maga részéről köszönetét fejezte ki, mihez a közgyűlés is hozzájárult a maga elismerésével és elfo­gadta, illetve tudomásul vette az elnöki jelentést. A­z évi számadás és ez évi költségvetés tárgya­lása a jövő gyűlésre lett elhalasztva. Tudomásul vette a közgyűlés a 105.234—1906. sz. belügyminiszteri leirattal jóváhagyott alapszabály mó­dosítást, miből kifolyólag a 23 §-ban jelzett két aljegy­zői állást szavazás utján Bacsó Bertalan encsencsi és Újhelyi Sándor nagyhalászi jegyzővel töltötte be. Ugyan­csak tudomásul vette a közgyűlés a törvényhatóság 647—1906. Bgy. számú határozatát is a két rendes egyleti gyűlésen megjelent tagok fuvar és napdíjjainak a községi pénztárak terhére leendő elszámolása tár­gyában. Élénk érdeklődéssel lett tárgyalva Krassó-szörény­vármegye jegyzői egyletének a czigányok letelepítése ü­gyébeni indítványa, ez az annyiszor meghányt, meg­vetett kérdés. A közgyűlés abban állapodott meg, hogy ez az ügy a czigányok nomád természete miatt, bár közbiz­tonsági tekintetben felette kívánatos volna, sikeresen meg nem oldható s a kevés sikert ígérő kísérletezésre a számításba vett 16 millió koronát a mostani viszo­nyok mellett az ország nem áldozhatja, s így az indít­vány felett napi­rendre tért a közgyűlés. czikk A tárgysorozat 7. és 9. pontjait, az 1886. XII. t. 6 — 10 illetve 5—18 §. módosítása tárgyában Krassószörény és Zala vármegye jegyzői egyleteinek indítványait a közgyűlés érdemben nem tárgyalta, mert ezen községi illetőségű ügyet tárgyazó pályaműre az orsz. jegyzői egyesület 500 koronás dijjat tűzött ki, s így e kérdéssel az arra hivatott, egyesek már most, vagy a közel­jövőben amúgy is behatóan és szaksze­rűen fognak foglalkozni. Ezután vétettek tárgyalás alá a jegyzők, de főleg pedig a községek lakosainak érdekét annyira sértő ügyvédi és közjegyző kényszer behozatalának meggátlása tár­gyában az egylethez beadott indítványok. Természetes, hogy ez ügyben hosszú és tartalmas vita fejlődöt ki, amiben számosan vettek részt. Végül pedig Moravek Gusztáv indítványányának elfogadása mellett kimondta a közgyűlés, hogy e kérdésben ezért csak úgy lehet elérni, ha a lakosság elvitázhatatlan érdekében a községek maguk kezdeményezik a tilta­kozást az ügyvédi és közjegyzői kényszer behozatala ellen, mely célból szükséges módozatok megállapítására az elnökön kívül az egyes járásoknak 1—1 egyleti tag­jából álló bizottság lett kiküldve, mely bizottság mun­kálatát legközelebb fogja a közgyűlésnek beterjeszteni. Minthogy a belügyminisztériumból nyert értesítés szerint a községi munka­erők megállapítása ügyében legközelebb leirat fog intéztetni a törvényhatóságokhoz, a nagykállói járás jegyzői körének e tárgyban az egy­lethez beadott indítványa tárgyalás alá nem vétetett, remélvén azt, hogy a közigazgatás helyes, gyors és a nagy­közönséget kielégítő módoni kezelése érdekében ez ügy végre valahára kielégítő módon meg fog oldatni. Hivatalos ügyek elintézésére a hatóságok által adott rövid határid­dők kiterjesztése tárgyábani elnöki indítvány folytán elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegyei alispán urat felkéri, miként tegyen arra nézve intézkedést, hogy a 126000/1902. B. M. rendelet 22. §-a tartassék be a határidők adását illetőleg úgy a központban, mint a járásokban, s ha arra feltétlenül szükség nincs, rövid terminusok ne adassanak, mert ez ok nélkül terhesebbé teszi a jegyzők munkáinak amúgy is nehezen eszközölhető elvégzését. A közgyűlés az elnök élénk éltetése uán szétoszlott. Nagykálló, 1907. március 8. Seres József, egyleti főjegyző. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. 1. A borsodvármegy­i gazdasági egyesület március 1X-én Miskolczon tenyészbikavásárt rendez. A vásár programmja, valamint a szükséges tudni­valók egyesületünk titkári hivatalánál megtekinthetők, hol bejentési ivek is kaphatók. 2. Az Abauj-tornavármegyei gazdasági egyesület április hó 4. és 5-én Kassán XIII. tenyészbikavásárjat rendezi. Részletes felvilágosítással szívesen szolgál egye­sületünk titkári hivatala. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete" ez évi rendes közgyűlését i. é. márczius hó 17-én d. e. 10 órakor tartja meg Budapesten, az intézet saját há­zában, V., Géza­ utcza 2 szám alatt. Napirend: 1. Az évi üzleteredményről szóló igaz­gatósági és felügyelő-bizottsági jelentés tárgyalása. 2. A zárszámadások felülvizsgálása és az évi mérleg meg­állapítása. 3 A tiszta jövedelemről való rendelkezés. 4. A kilépés folytán megüresedett elnöki, alelnöki és há­rom igazgatósági bizottság tagjainak tagsági hely betöltése. 5. A felügyelő megválasztása és díjazásának meg­állapítása. 6. Esetleges egyéb indítványok. Az alapszabályok 27. §-a szerint az intézeti adó­sok is tagjai lévén az intézetnek, magukat a közgyűlé­sen az alapszabályok 28-ik szakasza értelmében törvény­hatóságonként tartott gyűlésükön választott meghatal­mazottjaik által képviseltethetik s záloglevélkölcsöneik együttes összegének minden 500.000 koronája után egy-egy képviselőt választhatnak, azonban kizárólag csak az intézeti tagok köréből. Felhívatnak ennélfogva Szabolcs m­egye területén lakó intézeti adósok, hogy amennyiben magukat a fent jelzett napon tartandó ren­des közgyűlésen képviseltetni óhajtják, az általuk ös­­szesen felvett 2,168-950 koronányi záloglevélkölcsön után 4 képviselő megválasztása czéljából tartandó vá­lasztó gyűlésen megjelenni s részvételi jogosultságuk igazolására fizetési könyvüket magukkal hozni szíves­kedjenek. Kisbirtokosok országos földhitelintézete. 1907. március 10. 3 ÚJDONSÁGOK. Telefon­szám 139. Március 15. Március 15-dikének megünneplése iránt Májerszky Béla pol­ármester értekezletet hivott össze a mult héten a városháza kistermében. A­, értekezlet, meg­választván elnökéül Májerszky Béla polgármestert s jegyzőjéül Bogár Lajos városi főjegyzőt, a március 15 i ünnepély programmjára nézve a következők­ben állapodott meg : Az ünnepély délután 3 órakor kedvező idő ese­tén a városháza udvarán, ha rossz idő lesz a Korona s­aló nagytermében tartatik meg. Az ünnepélyt régi szokás szerint a dalárda éneke után a város polgármestere Majerszky Béla nyitja meg. A­ után alkalmi ünnepi beszédet tart dr. Szabó László, m­ajd a dalárdai alkalmi ének száma után dr. Vietórisz József szavalja el ez alkalomra í­olt költeményét. Az ünnepély a Hymnus eléneklésével ér véget. Este 7­2 órakor bankett lesz a Korona nagy­termében, amelynek rendezésére az értekezlet Barza Mihályt, dr. Konthy Gyulát és Oltványi Ödönt kérte fel. u­m-A délelőtt folyamán az iskolák fogják velni a nagy nap emlékezetét. Március 15 ét az Ipartestület saját helyiségében a. u. 6 órakor ünnepeli meg. — Szabolcs vármegye központi választmánya az országgyűlési képviselőválasztók 1908. évre érvé­nyes id­iglenes névjegyzékének kiigazítása, illetőleg az uj névjegyzéknél s­ükségesnek mutatkozó intézkedések elrendelése céljából Nyíregyházán e hó­t ik napján d. e. 10 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tartott b. I.e.l­1 refr­ viliUi hitT­ ev. egyh­áz­község képviselőtestülete ma vasárnap d. e. 11 órakor ren­des gyűlést tart a központi népiskola földszinti N­ t­uosztályában. — Áthelyezés: A pénzügyminiszter Hrancsák Emil sz­emellenért Tapolcáról a nyíregyházi pénzügyigazgató­sághoz helyezte át. ; ° B — A városi központi választm­ány ülése. Nyíregy­háza város központi választmánya Májerszky Béla pol­gármester elnöklete alatt tegnapelőtt délután 3 órakor ülést tartott. Az ülés legelső tárgya az elnöklő polgár­mesternek az a bej­e­ntése volt, hogy dr. Meskó László Nyíregyháza város orsz. képviselőjévé újból egyhan­gúlag megválasztatott. A központi választmány a beje­lentést nagy lelkesedéssel, tudom­ásul vette. A központi választmány megtette ezután az intézkedéseket az 1903. diki orsz. képviselő választói névjegyzék kiigazítása iránt — A kivándorlási ankét. A vármegye tör­vényhatósága legutóbbi — dec. 2­1-én — tartott rend­kívüli közgyűlésében tudvalevőig elhatározta, hogy az aggasztó térveket öltött kivándorlás csökkentésére szolgáló intézkedések javaslatba hozatalára a vár­megye alispánja küldöttségi tanácskozást hívjon össze. Mikecz Dezső alispán e nar fontosságú értekezlet idejét e hó 20-ik napjának délelőtt 9 órájára tűzte ki s arra a következő törvényhatósági bizottsági tagokat hivta meg: Kállay An­drás, herceg Drescalchy Z­iárd, Propper Sámuel, Mezőssy Gusz­áv, id. Okolicsányi Lajos, Hias Ignác, gróf Vay Tibor, Szunyoghy Bertalan, Sza­lánczy Bertalan, Görömbey Péter, Szikszay Pál, Vass Mihály, L­othay Jenő, Zoltán Sándor, Sipos Béla vármegyei főjegyző, Fejér Imre tiszti főügyészt, Dobos Imre, Zoltán István, Angyalossy Pál, dr. Leővey Bek, Olchváry Pál, Okolicsányi D­zső, Mizessy László főszolgabirákat, Majerszky Béla polgármestert és Ker­tész Bertalan rendőrfőkapitányt. — Uj r. k. hitoktató. A Farkas Pál r. k. hitoktatónak érseki kar­ káptalanná történt kinevezése folytán megüresedett nyíregyházi r. k. hitoktatói állásra dr. Samassa József egri érsek Csima Emil karczagi hit­oktatót nevezte ki. — Zrínyi Ilona emléke. Borsod-m­ikolci Közmű­velődési és Muzeum Egyesület a vármeg­yeh iza­n­güzem­é­ben Zrinyi Ilona h­lálának 200 éves fordulója alkalmából szép emlékünnepséget rendezett. Az ünnepi szónok Mis­kolczy Simon János vármegyei allevé­t­áros, a múzeum könyvtárnoka volt, aki tartalmas és szép beszédben mél­tatta a Nagyasszony érdemeit. A miskolci ololáregylet régi kuruc dalokat énekelt, Eckerdt Laura zened­i tanárnő, Eckerdt Elek kir. pénzügyigazgatónk leánya pedig művészi zongorajátékával gyönyörködtette a nagy számban megjelent közönséget. — Uj bankalapítás Nyíregyházán. A nyíregy­házi gazdasági és kereskedelmi hitelintézet részvény­társaság e hó 17-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart A gazdasági és kereskedelmi hitelintézet rendkívüli közéletünk közgyűlésének ez a összehívása közgazdasági egy jelentős mozzanatával kapcsolatos. Ugyanis a budapesti Agrár­bank nagy pénzügyi befek­tetéséről van szó. A nagyjelentőségű vállalkozásról a nyíregyházi gazdasági és kereskedelmi hitelintézet 17-dki rendkívüli közgyűlésének tárgysorozata a követke­zőkben számol be. 1. Igazgatósági javaslat az alaptőkének 6000­0 koronáról 1.500.000 koronára való felemelése tárgyá­an, ezzel kapcsolatban a részvények kibocsátási árfolyamá­nak, elhelyezésének és a befizetés módozatainak megál­lapítása. 2. A részvénytársaság eddigi címének megváltozta­tása és az alapszabályok 3., 7., 6., 6., 13 és 14. §-ai­nak megváltoztatása, módosítása illetve törlése. 3. A részvénye­­k között: 260000 korona tar­a­léktőke felosztása és a­­­sszafizetés idejének, módoza­tainak és feltételeinek megállapitása. — Kinevezés. A m. kir. p­nzüg­miniszter Mar­gitay Gyula nyíregyházi adóhivatali gyakornokot .•/. ipolysági pénzügyigazgat ósághoz állami vgrehajtóvá ne­vezte ki. — Uj honvéd laktanya. A m. kir. honvédelmi miniszter Nyíregyháza városának egy uj I. nszt. honvéd laktanya építésére vonatkozó ajánlatát elfogadta. Az épités tervezetére kiküldött vegyes helyi bizottság a jövő hónap 22-én d. e. 10 órakor fog v­égezni. — Alakuló közgyűlés. A nyíri­aktai takarék­pénztár részvénytársaság 19u7. március 17-én d e. 1­ órakor fogja alakuló közgyűlését a nyirbaktai nagy­vende­­lőben megtartani. — Kariirai választások. A debreceni kereske­delmi és iparkamara kaba­­j­ának megválasztása tegnap előtt délelőtt ment végbe, s város-ház­i nagyterméb­n, élénk érdeklődés mellett. A válas'­tást Sipos Béla vármegyei főjegyző vezette. Mint jegyzők dr. Kruzsay Ödön vár­megyei aljegyző és Moesz B­la. város­­­ljegyző szerepe­lek. Bizalmi férfiak voltak: Ruzsonyi Pál, Surányi István, Engel Adolf, Antal János. Első sorban a kereskedelmi kültagokra szavaz­tak. Kiadatott összesen 85 szavazat. Megválasztat­ák rendes tagokul : Silberstein Miklós 61, R­osenthal Ferenc 5> szavazattal; póttagokul Sándor Mór 21, Csapkay Jenő 18 szavazattal. Iparos kültagokat a beadott 115 szavazat közül megválasztottak, rendes tagokul: 105 szavazattal Barzó Mihály, 87 szavazattal Stoller Ferenc, póttagokul 73 szavazattal Hunyady László, 71 szavazattal Kéry József. Építési terveket és költségvetést olcsón készít Nyíregyháza, Kállai-u. Szuchy 45. József építőmester, ===

Next