Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)
1920-10-27 / 246. szám
Nyirgyház város képviseleteit ülsti állástfoglaló törvényhatósági választások ügyében Nyiregyháza, okt. 24. (Saját tudósitónktól. Ismertettük Ferdinándy miniszter javaslatát, mely a városi képviselőválasztást uj alapokra fekteti. A törvényjavaslatot most valamennyi törvényhatóság tárgyalás alá veszi s az ország minden képviselőtestületének módjában van véleményt mondani a készülő törvényjavaslatról. Ezt az országos véleményadást t törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál mindenesetre figyelembe veszik. Nyíregyháza város képviselőtestületének mintegy hatvan tagja a törvényjavaslat tárgyalására gyűlt egybe vasárnap délelőtt meg Dr Somogyi Gyula elnöklete alatt. A törvényjavaslat előadója Dr. Szohor Pál városi tanácsnok volt s a városi tanács nevében jelen volt Dr. Vietóriaz István városi főügyész is. , Dr. Szobor tanácsnok ismertette a törvényjavaslatot, amelyről főbb vonásaiban a Nyírvidék már képet adott s amelyet itt összefoglalóan, a törvényjavaslat hiteles tán a következőkben ismertetünk: szövege alap-A törvényjavaslatok lényeges rendelkezései a következők: 1 A virilizmust a javaslatok nem a mai nyers, hanem a választásos virilizmus alakjában alkalmazzák. Ilykép az önkormányzati képviselet összes tagjai a választók bizalmából kapják mandátumukat. A legtöbb adót fizető tagok a lakosság arányában választókerületenként fognak megosztani. Az összes választhatók közül választott tagokat három évenként hat évre, a legtöbb adót fizetők közül választott tagokat pedig háromévenkint csak három évre fogják választani. Az összes választhatók közül választott minden két tag után egy póttagot kell választani. Virilis póttagok ellenben nem lesznek. 2. Aktiv és passzív választói jog csak a férfiakat illeti meg. Az aktiv választójog kellékei törvényhatóságokban és községekben egyaránt: 10 évi magyar állampolgárság, hat évi ottlakás és 24 éves életkor. A választhatóság kellékei törvényhatóságokban és rendezett tanácsú városokban : 10 évi magyar állampolgárság, hat évi ottlakás, 26 éves életkor és irni-olvasni tudás; kis- és nagyközségben az irni és olvasni tudás nem szükséges. 3. Az önkormányzati testületek tagjainak száma vármegyékben és városokban lényegesen csökken. A vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok száma 120 nál kevesebb és 30- nál több, a városi törvényhatósági bizottsági és a r. t. városi képviselőtestületi tagok száma 20-nál kevesebb és 36 nál több, kisközségekben pedig 12-nél kevesebb és 20 nál több nem lehet. Lényeges újítás továbbá az, hogy a nemzetgyűlés (országgyűlési) képviselők ebben a minőségükben megbízatásuk tartamára tagjai lesznek a törvényhatósági bizottságnak, amelynek valamelyik kerületét képviselik. Újszerű és fontos rendelkezése végül a javaslatoknak az, hogy a törvényhatósági bizottsági, illetve képviselőtestületi tagok, tagsági joguk gyakorlásának megkezdése előtt esküt kötelesek tenni és hogy a tagoknak igazolatlan elmaradása, illetőleg hanyagsága a tagsági jog elvesztését vonhatja maga után. A javaslatok szerint az új önkormányzati képviseletek megalakulása után záros határidőn belül tisztújítást kell tartani E törvényjavaslat ismertetése után Szohor tanácsnok előterjesztette a városi tanács javaslatát, mely az eredeti javaslatot akként kívánná módosítani, hogy a képviselőtestület felerészben virslisekből, felerészben a többi adófizető polgárokból választassák. A tanács előterjesztéséhez többen szóltak hozzá. Így dr. Prok Gyula, aki hosszabb akadémikus felszólalásban fejtegette, hogy a törvényjavaslat nem hozta meg a várt átalakulást. _ ' Kovách Elek dr. akadémikus beállítás helyett a gyakorlati élet szempontjaiból vizsgálja a javaslatot s azt a kérdést veti fel, arra egyszersmind választ is adva, hogy a tervezett javaslat alapján kik lesznek azok, akik majd a képviselőtestületbe de facto be fognak kerülni. A virilisek egy része nem fogadja el a választást s bejuthat az a kategória, melyek vagyona a képviselőtestületbe juttat, de kvalifikáltsága egyébként nem tenné kívánatossá, hogy oda bekerüljön. A nemzeti fejlődés szempontjából értékesen kvalifikált réteg, a polgári társadalom gerince kimarad onnan. Elfogadja a tanács határozati javaslatát, de hibáztatja, hogy a városi főügyész nem terjesztett elő statisztikát arról, hogy a törvényjavaslat szerint kik kerülnének a képviselőtestületbe. Dr. Vietórisz főügyész kijelenti, hogy statisztikát nem készített, mert akkor névleg kellett volna azokra rámutatni, akiket jobb, ha így általánosságban kiogásolnak. Hozzászóltak még érdekes történeti visszapillantással Bogár Lajos, továbbá Paulusz Márton, Kovács András, János bokorból, Hoffmann Mihály, majd Somogyi Gyula dr. foglalta össze a hallottakat. Az összegyűlt képviselőtestületi tagok eztán a tanács határozati javaslata a mellé való csatlakozást mondották ki. egy emelkedett szegélyű, csaknem kerekképi tó. Közel 200 holdnyi területe lapály, melynek délnyugati szeghatárát a város fedi, többi része kietlen, hol az emberi kéz csak az őrként álló — vándor kíváncsiságát felhívó — lőportorony és a téglaház csoportonként álló gálái által képviseltetik. Bujtos tava hajdan hatalmas nád — rétségbetyárok és vadak tanyája, számtalan vizi madarak — ezek között olykor a vadon némasságát kedvelő gödények mulató helye". Ugyancsak Sexty József mérnök igy ír ugyanott „Bujtosról" az előlapon: „Voltam századokig égi testek tükre, elemek játéka, lábasok tanyája, szárnyasok mulató helye, lábatlanok hazája s ezek halálát leső földarai dörgő villámainak felfogója Leszek szorgalmi pálya, verejték jutalma, természet fiai gyönyöre, fáradtak nyughelye " (Folytatjuk) A nyiregyházi „bujtosi" bronzkorszaki Urna temető és a „bujtosi" bronzkorszaki csontvázas sirok „Cserépedények és töredékei szolgáltatják az anyagot, melyből az archeológus rég eltűnt népek szokásaira, műveltségi állapotára sőt sokszor eredetére is következtet. Dr. Wartha Y." Irta: Dr. Saáry Sándor. Az 1905. év tavaszán egy betegemtől egy régi agyag edénykét kaptam ajándékba, ,ősiségről beszélő eszköz" volt az, egy bronzkorszaki urna temetőből való ételcsésze. Elárulta azt a bronzkori forma szépség, a csin, a vékony falsal, nem korongonkáiszült volta, a jellegzetes bronzkori bütykös és hornyolatos díszítése, máztalansága, de már finom iszapolt agyaggal „székel"-lyel való bevontsága és simítással eszközölt fényessége. E bronzkori agyag edényke vezetett arra a gondolatra, hogy kipuhatoljam hol és minő körülmények között találták s ha mindezeket megtudom, úgy ásatásokat is végeztessek. Több napi fáradozás után sikerült is megtudnom a tatólád helyet, a „Bujfost". Igy kezdtem el ásatásokat eszközöltetni én folytattam azt 10 éven át pénzt és időt nem kimélve, kitartással, régész buzgalommal s fáradozásaimnak meg lett az eredménye, amennyiben a bujtosi Urna temetőből több mint nyolezer darab bronzkori agyag keramikát és Ef.fc broex. kő és csod eszközt bír régisás gyűjtejsínyem. E terület a város közönsége által évtizedek óta vályog és tégla vetésre s földhordáshoz visszaállított s e közben sok ezer bronzkori bronz és agyag tárgy ment veszendőbe; mirt a földmunkás nem ismerve annak becsét összetörte a hamvas urnákat s a díszített agyagedényeket keresve bennök a kincset s ha bronzot talált benne, beolvasztotta a rézöntővel. A sirmezőt — az Urna temetőt —határolja délről a "Bujtos" s az Igrice felé vszstó főcsatorna ; nyugatról a városi korcsolyapálya s a pazonyi út; északról a Morgó temető, a leendő köztemető s a pazonyi uti vám között elterülő tanya ; keletről a pazonyi és orosi utat összekötő ut. Ez azonban csak az általam felásott terület határvonala, mert az építkezéseknél és a sírásatásoknál talált tárgyak igazolják, hogy a bronzkori Urna temető oly nagy terjedelmű volt, hogy rajta fekszik az egész Morgó temető, a leendő köztemető, az említett tanya, sőt a pazonyi utat az orosi úttal összekötő ut keleti oldalán elterülő terület is. Az Urna temető az 1849. év nyarán lecsapolt bujtosi tó felszine felett 5 méter, sőt helyenkint 6 méter magasan feküdt. Földje két méter mélységig fekete agyagos homok, ettől négy méterig sárga agyagos homok s azontúl agyagos föld. A bujtosi tó halban és vizi szárnyasokban bővelkedő vizes állattenyésztésre alkalmas határa, vonzotta a bronzkori embert a letelepedésre s az agyag ipar üzésre is alkalmasnak tadilta e helyet. Psch... hogy mily vad vidék lehetett a bujtosi tó környéke, fogalmat alkothatunk róla, ha még 1850-ben is így ír róla a bujtosi telekkönyvben Sz.y Jósef mérnök, aki a tó lecsapolása után a parcellázását végezte, „Vasi Nyíregyháza városnak északkeleti oldalán Vm. október ff aazesEgra •iihwiimiibiii—ii m iiibjw Paris—Budapest: 8 óra Budapest, Ort. 26. Saját tudósítónktól. A Magyar Tőzsde írja: Gaillard Francia Aeroforgalmi részvénytársaság gróf, a vezérigazgatója heteken át tárgyalt a magyar kereskedelmi kormánnyal egy Magyarországot, illetőleg Budapestet érintő nagy légi útvonal ügyében. A kiinduló pont Pária volna, ahonnét Strassburgon, Prágán és esetleg Bécsen át Budapestre vezetne. Budapestről azután Belgrádon, Bukaresten, esetleg Szófián át Konstantinápolyig folytatódnék. A vonalat kiegészítenék a már meglevő páris londoni járatok és egy elágazás, mely Prágán keresztül Varsót kapcsolná be a légi forgalomba. Az út Páristól Budapestig nyolc órát venne igénybe. A kora reggel induló gépek a kora délutáni órákban érkeznek Budapestre és magukkal hozzák az előző napon föladott leveleket és az aznapi párisi és előző napi londoni újságokat. A délelőtt folyamán iduló gépek már az aznapi leveleket és ugyancsak az aznapi londoni újságokat is hozzák. Budapesten természetesen hatalmas repülőgép kikötőt épít a társaság. Az utazás, nem lesz drágább a vasútnál, sőt egyelőre, egyrészről a magyar korona alapcsont kurzusára, másrészről a közönség idegenkedésére való tekintettel, mellyel a repülőgépen való közlekedés ellen viseltetik, rendkívüli áldozatra szánta el magát a vállalat. A magyar kormánynak tett ajánlatában a budapesti útért, mely ezerötszáz francba pár iskerülne személyenként, magyar alattvalóktól ugyanannyi koronát kér a vállalat és ezt a kedvezményt kiterjeszti az egész vonalra. Prágába és Bukarestbe ezer, Bécsbe és Belgrádba ötszáz, Konstantinápolyra ezerötszáz korona lesz az útiköltség. Ez a megállapodás azonban csak addig érvényes, amíg a magyar korona meg nem javul. Gaillard gróf, miután a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásai befejeződtek, Belgrádba utazott, hogy ottani kormánnyal is nyélba üsse a repülő utazás kérdését. Onnét Bukarestbe illetőleg Szófiába és Konstantinápolyba utazik hasonló célból. Konstantinápolyból még visszajön Budapestre, hogy a szükséges intézkedéseket foganatosíthassa. A légi járatok előreláthatólag a jövő év indulnak meg, s egyelőre százhúsz márciusában repülőgép látja el a forgalmat. — Kereskedelmi alkalmazottak gyűlése. Nyíregyházi keresztény kereskedelmi alkalmazottak gyűltek tegnap össze a Gazda-kör helyiségében. Jánda Flóris korelnök megnyitó szavai után, Pataky Károly központi titkár ismertette a keriszoc programot, különösen hangsúlyozva, hogy a vörös szocializmussal szemben mi mindig a békés megoldás hívei leszünk. Janda, Bartos, Hoczberger és Fircsek tagtársak felszólása után kimondották a helyi csoport megalakulását. Pataki Károly központi titkár indítványára a csoport egyhangúlag a következő tisztikart választotta: Elnök: Szabó Gusztáv. Titkár: Ficsek József Pénztárnok: Holczberger Andor, ügyész: Dr. Kromy Károly. Majd gazdag program megbeszélése után a gyűlés lelkes hangulatban ért véget. A csoport egyik főpropampontja, hogy Nyiregyháza összes munkásait szakszarint egy táborba hozza és igy gyönyörű kulturprogramot adja a keresztény szociális eszmét fejlessze. Ez uton is felkéretnek a keresztény kereskedelmi alkalmazottak, hogy jól felfogott saját érdekükben rövidesen jelentkezzenek Fdcsák József titkárnál (Debreceni u. 88) hogyan itt az állásnélküliek is jelentkezzenek kik nyilván lesznek tartva és bejelentésük sorrendjében a lehetőséghez képest el is lesznek helyezve. A bejelentésüket egyelőre levélben kérjük. *