Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-07 / 228. szám
Nyíregyháza, 1922. október 7. ' Szombat Előfizetési árak helyben és vidéken: Ha«redévre 600 K. Egy héra ISO K. Egye* saém áre IO korén*. Alapított* JÓBA ELEK FelelCa aserkeaztS Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerfe»«r<e»4fl ér kletféfhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefonszám 139. Postacheque Kéziratokat nam adunk viasza. XLIH. évfolyam, * 228 szám. EIDEK. Borzalmas szerencsétlenség a nyíregyházi vasúti pályaudvaron. Egy vasúti altiszt tisztért igyekvő feleségét a tolató mozdony halálra zúzta. Nyíregyháza, október 6. (Saját tudósítónktól. Ma délelőtt egynegyed 11 óra tájban a nyíregyházi vasúti pályaudvaron halálos szerencsétlenség történt. Nagy István Máv. üzemi altiszt 35 éves felesége kisgyermekével át akart menni az állomás épületéből a pályaudvar túlsó oldalán fekvő raktárba, hogy a jóléti intézménynél a családjuknak járó lisztadagot átvegye. A második sínpáron épen tolatott egy mozdony és épen egy kocsit akart fölvenni. A mozdony által tolatott kocsik és a felveendő keocsi ütközői között mintegy 60 centiméternyi távolság volt. Itt akart átmenni Nagy Istvánné a kisgyermekével, de épen abban a pillanatban a mozdony nagyot lódított a hozzákapcsolt kocsikon, s az ütközők Nagy Istvánnét halálra zúzták. Jobb mellét a két puffer teljesen szétroncsolta, bordáit összezúzta, orrán, száján, fülén ömlött a vér. Nagy Istvánné az összeütközés pillanatában szörnyet halt. A gyermeknek csodálatos módon semmi baja sem történt. Ozory István rendőrfőkapitány és dr. Hartos Lajos orvos nyomban a helyszínre mentek ki, azonban már csak a beállott halált konstatálhatták. Nagy Istvánnét férjén kívül négy kis árvája siratja. A vizsgálat megindult. Előadói jelentés a szerb-magyar határkiigazitásról. Budapest, október 6. Saját tudósítónktól. Genf. A népszövetség hivatalos kiadványai sorában most jelenik meg Hiemanusnak előadói jelentése, melyet a szerb—magyar határkiigazitás ügyében terjesztett a népszövetség elé. A népszövetség tanácsa Hiemanust bizta meg azzal, hogy lépjen érintkezésbe az érdekelt felekkel s a vitás kérdést békési megállapodás utján igyekezzék elintézni. A szerb—magyar határ legnyugatibb pontján mintegy 50 kilométer hosszúságú és 5 km szélességű földterület van, melyet a Murántulnak neveznek s melyet homogén lakosságával együtt a békeszerződés Szerbiának juttatott. 34 község fekszik ezen a területen, melyből 24 teljesen magyar, 6 község lakossága sváb ugyan, de határozott kívánságuk az, hogy a magyar államhoz csatolják őket. A vidéknek gazdasági érdeke észak felé magyar területre gravitál. Mint a határmegállapító bizottság is észlelte, a lakosság nyomatékos érdekei Magyarországhoz fűzik őket és csak igen kis értéke van annak, hogy Szerbiához csatlakozzanak. Politikailag meg egyáltalában nem érdeke a szerb államnak, hogy zárt tömegben élő nemzetiséget kebelezzen be államába. A határkiigazitó bizottság felismerte az itt talált állapotok igazságtalanságát. Ezért bízta meg az előadó Hiemanust azzal, hogy a két féllel lehetőleg békés úton igyekezzék a kérdést közmegelégedésre megoldani. Szerbia kereken visszautasította a Murántúl visszaadását. Hajlandó azonban a vidék északnyugati szegletén átmenő utat a mellette levő faluval együtt úgy átadni, ha Magyarország a keleti szakaszon levő területből adná cserébe a 8000 lakosú Horgost, a Szabadkától északra eső területet néhány falujával együtt. A magyar megbízottak ezzel szemben késznek nyilatkoznak a cserére, ha Szerbia elfogadja a népszövetség döntését a Murántúlra vonatkozólag, melynek egész lakossága magyar. Magyarország úgy véli, hogy a szóban forgó út átadása elégtelen s mivel a felek mereven ragaszkodtak álláspontjukhoz a békés megegyezés sikertelen volt. Az előadó kénytelen tehát jelentését — miután minden erőfeszítés ellenére sem sikerült engedékenységre bírni a feleket — a népszövetség tanácsa elé terjeszteni. Kormányválság Prágában. Budapest, október 6. Saját tudósítónktól. Prága. Csütörtökön délután 3 órakor rendkívüli minisztertanács volt Prágában, melyen a kormány elhatározta lemondását. A Cseszko Szlovenszka Republika éjjel fél 12 órakor kiadott értesülése szerint az új kormány megalakításának kísérlete során nem sikerült a szociáldemokratákkal szemben fennálló ellentéteket kiegyenlíteni s azért Svehla kijelentette, hogy mivel rábízott feladatát nem tudta teljesíteni, misszióját befejezettnek tekinti. Nagy ármentesitő munkálatok Szolnok megye területén. tól.) Budapest, október 6. i Saját tudósítónk Szolnokról jelentik. A vármegyeháza tanácstermében gróf Szapáry Dénes elnöklete mellett nagyfontosságú értekezletet tartottak Kisújszállás, Karczag, Turkeve városok képviselői, kik elhatározták, hogy a községek határában levő földek ármentesítő munkálataikra hozzákezdtek, s e munkálatokra 100 millió koronát ajánlottak fel. Óriási jelentőségű munka, amennyiben ezáltal, 120.000 katasztrális hold föld fog a termelés részére felszabadulni a Szolnoktól Püspökladányig terjedő szakaszon. A Berettyó mentén levő ármentesítő munkálatokat Karcag határában már megkezdték, ahol az I. és II. számú főcsatornát 20 millió korona költséggel már ássák is. Ára 10 korona. Egy agrárius képviselő nyilatkozata a drágaságról. Erdélyi Aladár nemzetgyűlési képviselő a mind jobban fokozódó drágasággal kapcsolatosan a következő nyilatkozatot tette egy fővárosi lap munkatársa előtt: Meggyőződésem szerint csak a becsületes és tisztességes társadalom lenne képes arra, hogy az árakat letörje, mert általános felfogás az, hogy mindaddig mig a kirakatokban 6000 koronás harisnyák, fél millió konna értékű boák és százezrekbe kerülő lenge toilettek díszelegnek s míg ezekre a cikkekre vevő akad, addig az árak mérsékléséről szó sem lehet s addig nem tudunk segíteni a társadalom azon rétegén, mely a legnehezebb megélhetési viszonyok között, nyomorban tengődik. A kereskedők, kiknek áruit a vásárlók megfizetik, napról napra hajtják fel az árakat. Nem jelszavakra, hanem komoly társadalomra van szükség, mely akaratát tettekben nyilvánítja meg. Mint agráriusnak hosszasan kellene fejtegetnem, hogy a tízezer koronás búza árát nem a termelő falu okozta, hanem azok a vásárlók, akik az 500 koronán vásárolt búza ára mellett szerezték meg csekély néhány millióikat. k Devizakizont hivatalos árjelzése. Budapest, október 6. Saját tudósítónktól. Valuták : Napoleon 9400, angol font 11125-425, lera 1516, dollár 2500—75, frank 190—95, márka 120 40, líra 105— 10, osztrák korona 320—30, lej 1500—600, szokol 79—83, svájci frank 470—80, lengyel márka 30—31, dinár 320—60, holland forint 970—95. Devizák: Napoleon 524—34, Krisztiánia 430-40, Stockholm 663-78, Zágráb 800—40 Zürichi nyitás• Berlin 25, Newyork 535, Prága 1820, Varsó 5 és háromnegyed, Bécs háromnegyed, osztrák bélyegzett hétnyolcad. Budapest 0.22. TerményPiac: Búza budapesti paritásban 10700—750, pestvidéki, dunántúli, tiszavidéki 10600-800, rozs 7500-600, sörárpa 7000— 200, takarmányárpa 6800—900, zab 6500, ab állomás 6400—450, tengeri prompt 8900— 9000, csöves tengeri 4500—600, novemberi 5200—300. Liszt- és vetőmag-árak változatlanok. Irányzat lanyha. Sertésvásár: nyilt vásárra felhajtottak : 1032 sertést, 4 süldőt, 60 malacot, eladatlan 177 sertés, 3 süldő. Árak : öreg I. rendű zsíros 390—458, fiatal nehéz 500—50, közép 390—543, könnyű 270—495, malac 145, vidékre élve elszállítva 18 darab. Zárt vásárra felhajtás 182 sertés, 60 mallac. Eladatlan 44 sertés, 2 malac. Malac ára 170, a többinek ára egyezik a nyilt vásári árakkal. Koncz hangversenye elmarad Koncz hangversenye, amely holnap lett volna a Koronában, előállott akadályok miatt elmarad. A hangversenyre váltott jegyek a Ferenczi féle könyvkereskedésben válthatók vissza.