Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-11 / 205. szám

4 jrffÍRYIDBK. Úti jegyzetek. XIII. Petőfi kiskőrösi dajkája. — Jókai Kiskőrösön. Kiskőrösön a nyíregyházi kirán­dulók érdeklődtünk, él-e ott a Pe­tőfi-kultusz ? — örömmel hal­lottuk, hogy a kiskőrösi Petőfi Irodalmi Kör lelkes kuta­tója minden Petőfi emléknek, éb­rentartója a nagy költő iránt való hálának és örök szeretetnek. Aki Petőfi szülőházában jár, megkapja azt a kis füzetet, amelyet Zoltán János, a Petőfi Irodalmi Kör elnöke irt a­­ nagy költő szülőházá­nak kegyeletes látogatói számára. A kis füzet közli Petőfi születési, anyakönyvi kivonatának másolatát A kiskőrösi ágostai h. evangélikus egyház anyakönyveinek IV. köte­tében, a 127. lapon, van a Petőfi születésére és megkeresztelésére vo­natkozó bejegyzés, amely 1823. ja­nuár első napján történt. A szülők neve: Stephanus Petrovics és Mária Hrusz. A keresztelő lelkész: Mar­tiny Mihály. Az anyakönyvi kivonat bekeretezett második példánya ki van függesztve a költő szülőházá­ban is. A Petőfi Irodalmi Kör el­nöke áttekintést ad tájékoztató füze­tében arról, hogyan kerültek Petőfi szülei Kiskőrösre, Petrovits István mészáros mester és hitvese Hrusz Mária Maglódon keltek együvé, ahol Hrusz Mária Martiny Mihály ottani evang. lelkész családjánál állott szolgálatban. Martinyék nagyon szerették fiatal párt és amikor Martinyt Kis­a­kőrösre választották meg, a lelkész birta rá Petrovitsékat, akik akkor Aszódon laktak, hogy jöjjenek Kis­kőrösre lakni és béreljék ki a köz­ségi husszéket. A költő szülei át is jöttek. Petrovitsék 1822-ben át is költöztek Kiskörösre és kibérelték a régi kiskőrö­i vendégfogadóban lé­vő mészárszéket. Átköltözésük évé­nek, 1822-nek Szilveszter éjszaká­ján született első fiú gyermekük, akit 1823. január 1-én Sándor név­re kereszteltek. Az újszülött na­gyon gyenge volt és borvizzel ke­vert langyos vízben fürösztgették hónapokon át, hogy megtarthas­sák az életnek. Petrovitsné hosszú ideig betegeskedett és nem tudta gondozni gyermekét. Ekkor fogad­ták Sándor mellé Kurucz Zsuzsan­nát, aki nagy szeretettel gondozta ápolta a gyönge gyermeket. Dallal altatgatta és dalos kedvéről kap­ta a Nótás Zsuzsi elnevezést. Ku­rucz Zsuzsanna az, akit Petőfi a »Szülőföldemen« c. költeményé­ben megénekel, az ő nótája volt: Cserebogár, sárga cserebogár. A dajka tizenhat éven át volt kedvelt szolgálója a Petrovits házaspárnak. Nyolcvannégy éves korában halt meg Kiskőrösön s az ottani Petőfi Irodalmi Kör 1926. július havában kőbe faragott emléket állított sírja fölé. Petőfi kiskőrösi dajkájának síremlékét a mult év augusztus hó 1-én avatták fel a Petőfi Társaság részvételével és Kurucz Zsuzsánna nevét örökíti meg Kiskőrös egyik utcája is. Petőfi szülőházát, amelyet Petro­vits István mészáros mester amig Kiskőrösön lakott, Makovinyi Már­ton borbély­mestertől bérelt, 1878 május­ 24-én az írók és Művészek­ Társasága vette meg 800 forintért. A birtokbavétel 1880 október 16-án ünnepségek között történt. Jókai Mór mondotta az ünnepi beszédet, Komócsy József alkalmi költemé­nyét olvasta fel. Jókai nagyhatású beszédet mondott az ünnepséget követő diszebéden is, amely az ág. h. ev. iskola egyik volt. Jókai beszédének tantermében emlékét örökiti meg az iskola falába illesz­tett márványtábla. Az iskola kert­jében áll az ország legelső Petőfi­szobra, amelyet Kiskőrös a környe­ző községek segítségével 1861-ben állított halhatatlan fiának. Bennünket, nyíregyháziakat ér­dekelt Kiskőrösön az a vita is, amelyet a szülőváros Szabadszál­lással és Félegyházával folytatott, mikor el akarták vitatni Kiskőrös­nek Petőfihez való kétségtelen jo­gát. Zoltán János a kiskőrösi Pe­tőfi Irodalmi Kör elnöke a vitá­ról a következőket írja: »Hogy a vetélkedő két város egyszer s mindenkorra kijózaníttas­sék illúzióiból, Rakssányi Kálmán földiek, aki mint nyug. főjegyző ma is él még Irsány 1872. évben formális beadványt intézett a kis­kőrösi kir. járásbírósághoz, kérvén abban néhány, akkor még életben volt kiskőrösi polgárnak beidézé­sét és eskü alatti kihallgatását arra vonatkozóan, hogy Petőfi Sándor tényleg Kiskőrösön született. Ámbár ez a kérdés az ötvenes évek elején tisztázást nyert és pe­dig úgy, hogy ahhoz kétség egy­általán­­ nem férhetett, a kiskőrösi kir. járásbíróság, az ország fel­izgatott közvéleményére való tekin­tettel és hogy a vitát bíróilag is és végleg eldönt e, tényleg beidéz­te és ki is hallgatta a megjelölt tanukat s azoknak eskü alatt ki­vett vallomása alapján minden két­séget kizáróan megállapította, hogy Petőfi Sándor valóban Kiskőrösön született — 1822 december 31-én«. Letartóztatták Nyíregyházán Kovács Jánost, aki két kerékpárt és egy varrógépet lopott el. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A nyíregyházi rendőrség a na­pokban egy notórius tolvajt fo­gott el, aki nemcsak hogy bicikli­ket lopott, hanem a maga nemé­ben páratlan merészséggel beha­tolt egy nyíregyházi lakásban, ahonnan értékes varrógépet tu­lajdonított el minden feltűnés nél­kül. A letartóztatott notórius bű­nöző Kovács János, akinek ked­velt foglalkozása, hogy az utcán hagyott bicikliket ellopta és áruba bocsátja. Nyíregyházán az utóbbi időkben egymásután két bicikli tünt el az utcáról. Kovács meg­leste az üzletbe betérő biciklise­ket és mikor észrevette, hogy nem figyelnek a kerékpárra, fel­ült és sebes iramban elhaj­t­ott. A lopott bicikliket rendszerint a falvakban értékesítette. Mikor lát­ta, hogy a kerékpárlopás terén milyen nagy sikerei vannak elha­tározta, hogy kiterjeszti működé­­si kerét. Egy napon észrevette, hogy a Körte­ utca egyik házában a folyosón varrógép áll. Az utca­ajtó nyitva volt, az udvaron senki sem tartózkodott, nem mutatkoz­tak a lakás körül sem és Kovács nyugodtan besétált, a hátára vet­te a varrógépet és észrevétlenül eltávozott vele. A varrógépet egy bessenyődi gazdálkodónak adta el jó pénzen. Mikor a rendőrség tu­domást szerzett a szokatlanul me­rész lopásról, mindjárt Kovács kezét sejtették benne és ellene fordult a gyanú azért is, mert a lopások után eltűnt a városból. A napokban újra előkerült. Bekísér­ték a rendőrségre, vallatóra fog­ták és kénytelen volt beismerni, hogy a bicikliket is, a varrógépet is ő lopta el. A lopott tárgyak megkerültek és Kovácsot átkísér­ték a kir. ügyészségre. Három város: Nyíregyháza—Miskolc—Debrecen. Azzal kezdem, hogy Nyíregyhá­zán minden tizedik háztulajdonos­nak sarokháza van, amiben min­denesetre Miskolc és Debrecen há­tul marad. Nyíregyházának központja van, Miskolcnak és Debrecennek csak középvonala. Miskolc egy hosszú hernyó rö­vid lábakkal, Nyiregyháza pók­háló, Mi­kolc, Debrecen és Nyiregy­blilbflL nOZGÓ Szeptember hó 10-én és 11-én, szombaton 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor Budapest előtt itt először! A legvidámabb özvegy Egy ravasz fruska vidám kalandjai 7 felvonásban. Főszereplő: Laura la Plante. Universal-attrakció 7 felvonásban. Főszereplők: House Peters és Peggy Montgomery. Előzetes jelentés: Szeptember 12, 13, hétfőn és kedden Visszatérés a halálból André Nox.­­® Én­OF Margaret Livingstone. 1927. szeptember 1­1 háza versenyre keltek a városszé­pítés terén. Legnehezebb feladata Miskolcnak volt, legszebb Nyír­egyházának, legkevesebbet tett Deb­recen, mely ujabban csak a Péter­fián tudott új, bár igen szép par­kot teremteni. Miskolc minden szé­lesebb utcáját végig bevirágozta, miután terekkel szűken rendelke­zik, de Nyíregyháza csupa virágos ter, valóságos kis paradicsom. Mi­kolcnak van Szinvája és Pe­ceje, de bár ne volna, mert ú<?y összekuszálják a város rajzát, hogy pályadíjakkal sem lehet rendet te­remteni, bár Hodobay polgármes­ter legfőbb programmja a város­szépítés. Bencs Kálmánnak hálásabb tere van a városszépítésre s buzgóság­ban sem marad Hodobay mögött-Debrecen azonban még m­indig por­fészek. A mult hónapban egy kü­lönös vihar felkapta Debrecen po­rát s hatalmas, sötét fellegek alak­jában egész Nyíregyházára lódí­totta. Nagy baja e városnak a víz­hiány. Ez a baj meg van Nyíregy­házán is, de itt szorgalmasabban öntöznek. A »Nyirvidék« többször rámuta­tott már arra, hogy ha Nyíregy­házán megoldják a vízzel össze­függő kérdéses­et, azután a haladás minden útja nyitva áll. A vízkérdés a három város kö­zött Nyíregyházán a legmegoldat­lanabb. Miskolcnak volna a leg­jobb vízforrása, de rossz a cső­hálózata. Mihelyt nagyobb esőzé­sek állanak be, a vize annyira meg­zavarodik, hogy teljesen haszna­vehetetlen s klórozásra szorul. Debrecen vízvezetéke jobban mű­ködik, vize élvezhetőbb. Nyíregy­házán alig találni tiszta kútvizet s legjobb kútja, a Józsa-kút is el­hanyagolt állapotban van, úgy, hogy a kieresztett víz egy része visszacsurog a kútba. Nyíregyházán addig­­, míg meg­oldható lesz a vízvezeték kiépí­tése, ártézi kutakra van szükség. E tekintetben jó példa Szentes, ahol majd minden szabadabb he­lyen állandóan ontják a vizet az ártézi kutak. Miskolcot vonzóvá csak a közeli Bükk csodás, fenséges vidéke te­szi. Tapolca, Lillafüred, Hámor odacsalogatja egész Csonkamagyar­országot. Az Avas kihasználásá­val, szépítésével mesés célokat le­het elérni. Debrecen csak a Nagy­erdővel tündöklik, amely tudja Isten, de még­sem olyan kedves, barátságos, mint Nyiregyháza Er­zsébet-ligete és Sóstója. Ez a mi kis erdőnk és Sóstónk ma már olyan tiszta és rendes, hogy tán nem is volna jó, ha még kulturáltabb volna. Meg kell hagyni valamit az erdők vadonából is. A debreceni nagyerdő nagyobb ré­sze annyira el van hanyagolva, hogy az üdülést kereső közönség hamarabb visszafordul, mint a sós­tói erdő sétálója. Miskolcnak vannak városrészei, melyekben az utcarendezéseket öt­ven éven át sem lehet keresztül vin­ni. A Gordon csupa zsákutca, a Pece környéke krix-krax, Debrecen a belvároson tul egy óriási falu köröskörül s óriási terjedelme le­gyűri azt a lehetőséget, hogy ha­marosan igazi nagy várossá tud­jon átalakulni. Csak Nyiregyháza halad egészsé­ges, megnyugtató irányban, min­den feltételével a nagy­város tel­jes kialakulásának. Ha lesz vízvezetéke, csatornája Iskolák részére Izsay festékkereskedésében, Luther ucca 6. Telefon: 2-á5. • i­rr

Next