Nyugati Kapu, 2001 (3. évfolyam, 86-130. szám)
2001-02-02 / 90. szám
6 2001. február 2., péntekNyugati Kapu Limonádék árnyéka Csók a vad angyaltól Tele vagyunk szappanoperákkal, mint a kutya bolhával. A megváltozott világhoz és a magyar nép hangulatához okvetlenül hozzátartoznak a limonádék is. A téli fák között ilyenkor bársonycsizmában suhan a vad angyal, elröpül Sopron fölött, megbabonázza a családot, ahogy a többiek. És kell ez az olcsó mulatság, kellenek a szép nők a sorozatokban, hogy könnyebben elviseljük az élet marhaságait, a szörnyűségeket. Egy argentin, mexikói hős nem a tél tündére, hanem a nyáré vörös szájával szépeket hazudik a lelkünknek. És sóhajtoznunk sem kell, megkapjuk a csókját. Egy országon fut át az izgalom: hogyan bonyolódik a történet? Én még leragadtam annál - bocsánatot kérek ezért -, hogy Isaura elköszönt tőlünk, hogy keddenként az özvegyek boldogítottak, idegesítettek bennünket, és hiábavaló dolog volt akadékoskodni, koptatni ellenük a tollat, lesújtó ítélettel lenni. Azért akkor már lehetett gyanítani, előbb-utóbb minek nézünk elébe - nyilvánvaló, hogy az emlékezetem fogyatékosságára vall, hogy nem tudom fölsorolni az akkori esztendők sikereit -, bár azzal a reménnyel voltam, a limonádék hatalmas árnyékában föltűnik egyegy gyöngy. Hát ritkán tűnik föl. Én még ott tartok, hogy Sonia Braga a legerotikusabb látvány az amerikai mozivásznon Marilyn Monroe óta - Robert Redford ugyancsak kísértésbe esett -, bár manapság nálunk is az lenne, és feltehetően azért, mert nem sokban különbözünk az átlagamerikaitól. Már ami a mindennapi életünket illeti. Azok ott szendvicseket majszolnak a bisztrókban, csevegnek hatalmas sorozatokról, örülnek annak, hogy a vesefelfújtat imádó angolok, a paelláért rajongó spanyolok, a borscsot dicsőítő oroszok egyre több húsvagdalékot esznek, hogy McDonaldék mágikus erővel bírnak. Hamburgert fal a világ és szappanoperákat. Előbbire orvosok tesznek esküt, mondván, gyomoridegességet okoz, érelmeszesedést, búskomorságot, de felejtik mindezt a tengeren túl, szabadidejükben pornófilmekre düllesztenek, vagy odahaza a tévé előtt gunnyasztanak, álmaik női közé tartozik a mai sztár. Régebben Stephanie Kramer, Sonia Braga. És mi? Egy hamburger igen drága, a müzli se olcsó, kerüljük a presszókat, beszélgetni elfelejtettünk, egymással gyakran kiabálunk, isszuk a levét az egykor elmulasztottaknak, meg nem tett lépéseken kesergünk, fölemlegetjük a múlt hét legnagyobb hírét, Lagzi Lajcsi születésnapját, fölemelgetjük, amit az apánk jósolt, hogy a kohászat üzemei szabadtéri múzeumok lesznek. Egy átlagamerikait persze az ilyesmi hidegen hagy, rendíthetetlen rajongással eszi a húspogácsát, kíváncsi arra, milyen lesz a legújabb sorozatfilm. Az Isaura limonádé végigsöpört a világon, jönnek az újak, ezeken már senki nem igazodik ki, persze vannak kedvencek, megkönnyeztetők, kedvesek és áldottak, hetente milliók kérik, nehogy áramkimaradás legyen, hanghiba, szétessen a gyönyörű kép, elromoljon a televízió... A néző nem álmosodik el, a leghűségesebbek azt beszélik, ezekből a sorozatokból tudják, hogy mit jelent az erkölcs, mit a tisztességgel végzett munka, a tehetség, az emberi, az emberi lehetőség teljes kihasználásával való élés, az erre törekvés. Vajon válságos helyzeteinkben, jellemünk próbára tételénél mire vagyunk képesek? Tudunk-e, sikerül-e úgy kötődni a világhoz, hogy a folytatódásba vetett hitünk ne csorbuljon? Hetente megkapjuk a vad angyal ajkáról a szűzi csókot, mert nagyon jól tudja, hogy ő diktálja a feltételeket. A limonádék árnyéka tele van kacér galambokkal és enyelgő oroszlánokkal. A vad angyal mosolyog győzelmén, aztán amikor egy kávéra akarjuk meghívni, tagadólag rázza a fejét. Kiss Mária SEMPERMED *TermtUsi is ‘Xfresfedetmi J(ft. felvételt hirdet NŐI MUNKAERŐ RÉSZÉRE két műszakos munkarendbe GÉPI CSOMAGOLÓ Jelentkezni lehet a hirdetés megjelenésétől kezdve 9400 Sopron, Somfalvi u. 14. Tel.: 99/312-005 munkanapokon 8-14 óráig Elefántház: százados pompájában ragyog A nemzetközi szervezet Europa Nostra-díjjal ismerte el a munkát Folytatás az 1. oldalról A nyertesek közül választják ki azt a hat pályaművet, amely a kiemelt díjat, legjobbaknak kijáró érmet kapja meg. A tavalyi pályázatra Európa húsz országából száz munka érkezett. A bíráló bizottság még szigorúbb és kérlelhetetlenebb volt, mint a korábbi években. A műemlék helyreállítás, a parkok megújítása és a természetes tájak megóvásának példamutató példáit kerestük a beadott pályamunkák adat- és fényképhalmazában. Számtalan érdekes, figyelemreméltó helyreállítást fejeztek be az elmúlt években, látszatra ez is nehezítette a döntést. Még inkább vitára adott azonban okot a helyreállítások különféle szemlélete. Kiemelkedő példákat kerestünk, melyek szemléletükben, etikájukban és szakmai megoldásukban egyaránt hibátlan megoldást adnak egy-egy nehéz restaurálási feladat megoldására. Olyanokat, melyekre ezután egész Európában hivatkozni lehet, ha egy hasonló épülettípus szakszerű helyreállításáról kell dönteni a tulajdonosoknak, építészeknek és művészettörténészeknek. Különösen nagy a felelősége a zsűrinek a kiemelt díj, az érmek kiosztásában, hiszen ezeket az épületeket a sajtón és médián keresztül egész Európa megismeri és a továbbiakban hiteles mértéknek — etalonnak számítanak. Ilyen lett a sonkádi templom 1998-ban díjazott helyreállítása. Mióta a kis középkori templom helyreállítása megkapta a díjat, nehéz hasonló épülettel nyerni, hiszen a Sonkádon végzett gondos és elmélyült munkát színvonalban és művészi igényességben aligha lehet túlhaladni. A budapesti Elefántház mindenben megfelelt a legszigorúbb kívánalmaknak. Az épületet 1909 és 1912 között építették Neuschloss Kornél tervei alapján a szecesszió stílusában. Az építész tökéletesen beleélte magát, a különleges rendeltetés kínálta lehetőségeket jól kihasználta. Az állatok hazására emlékeztetőt keleties épületet tervezett és mindent megtett, hogy az állatkert lakói jól érezzék magukat új otthonukban. A kupolás épület legfontosabb eleme egy minaretre emlékeztető torony volt, melyet 1915- ben politikai okokból lebontottak. Úgy tudjuk, hogy a bontással a monarchia hadseregében szolgáló muzulmán vallású bosnyák katonák felé kívántak gesztust gyakorolni. Pedig a torony nem sértett vallási érdekeket, ugyanakkor a függőleges motívum nem csak az épületnek volt fontos kompozíciós eleme, hanem az állatkert más, szépséges épületeit - ezeket többek között Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte - is egységesbe szervezte. A tornyától megfosztott épület a második világháborúban súlyosan megsérült. Az ötvenes években a szecessziót nem becsülték, így sorsa továbbra is igen mostohán alakult. Jellegét vesztve, megkopva és elszürkülve állt, még szerencse, hogy nem bontották le, hiszen nem egy épület ilyen sorsra jutott az Állatkertben. Az Állatkert épületeinek helyreállításával hosszú évtizedek óta Kugler Katalin budapesti építész foglalkozik. A becses emlék építéstörténetét ausztrál származású fiatal szakember, Anthony Gall kutatta ki és dolgozta fel... A belső helyreállítása hitelességét nagyban az ő munkájának is köszönhetjük. A kivitelezést a Magyar Építő Rt. szakemberei végezték. - Hogy az állatok jobban érezzék magukat, az épület környezetét a tervezés során kitágították. Még a gyalogutak egy részét is feláldozták annak érdekében, hogy az elefántok kifutó udvarai nagyobbak lehessenek. Kérésemre az Egészségügyi Minisztérium szakvéleményével bizonyította, hogy az állattartás feltételei kedvezően megváltoztak. Egy Elefántház esetében ez fontos szempontnak számít az elbírálásnál. - Az Europa Nostra szigorú szabályai szerint életében mindenki csak egyszer lehet a zsűri tagja és ekkor is csak négy évre. Megbízatásom ez évben lejár. Az elmúlt négy évben kiváló magyar munkákat zsűrizhettünk. Ennek is köszönhető, hogy négyéves tevékenységem idején három magyar (Arany János (Új) Színház, Budapest, 1997; Sonkád, középkori ref. templom, 1998; Budapest, Fővárosi Állat - és Növénykert, Elefántház, 2000) és egy erdélyi helyreállítás (Torockó épületei, 1999) érmet, két magyar pályázat (Budapest - Városliget, Körhinta és Szamosújlak, ref. templom, mindkettő 1997) és egy erdélyi (Kolozsmonostor, református templom, 1998) oklevelet kapott. Kolozsmonostor díját 1999-ben én adhattam át. A pályázatok között 1997-ben nagy eséllyel szerepelt a Soproni Petőfi Színház helyreállítása, König Tamás és Wagner Péter munkája. A két építész azonban egy másik munkával, az Új Színház helyreállításával is indult. A zsűri szeretett volna két első díjat kiadni, erre azonban nem volt mód, így esett el városunk a megtiszteltető Europa Nostra díjtól. Máig is nagyon sajnálom. A bíráló bizottságban igazi sztárokkal, a legjobb európai szakemberekkel dolgoztam együtt, a munka szüneteiben gyakran kicseréltük gondolatainkat Véleményünket egymástól függetlenül alakítottuk ki: amikor a döntésre került sor, jó volt látni, hogy nagyjából azonos módon ítéltük meg az egyes pályamunkákat. Hogy mi is kell ehhez a munkához? Természetesen több nyelv ismerete, szakmai gyakorlat, biztos ítélőképesség és sok diplomáciai érzék. Mindez pedig nem létezik önbizalom, önbecsülés és kitartó figyelem nélkül. Ami a közreműködésemet illeti: véleményemet mindig meghallgatták, észrevételeim jogosságát nem vitatták, javaslataimat méltányolták. A döntésben így jelentős szerepet játszhattam. Örömmel gondolok vissza az elmúlt négy év megfeszített munkájára: soproni létemre jó érzés volt Európában európainak lenni - mondta Winkler Gábor. Medvezsírt árul egy nő a piacon, kételkedőknek, bizonytalanoknak kínálja, mintha csak mézet, bálnaolajat vagy disznózsírt akarna hazavitetni velünk. Az ilyen jelenet természetesen igen ritka, évenként csak egyszer fordul elő, a medve napjának környékén. A bozontos persze nem halálos ellenségünk, mindeddig hittünk neki, hiszünk neki ezután is, de többnyire az a vége, hogy csak a híradóban mutogatják. Nekünk szabad megkérdeznünk a nőt: miért a medvezsír? És végül: mennyiért? Hát azért, mert hasonlatos a vietnami balzsamhoz, egy picike belőle megszűnteti a fejfájást. Ezer forint egy kupaknyi. Akkor inkább egy szentelt gyertyát vegyünk. Szkhárosi Horvát András hiába írt erről gúnyolódva, nem volt igaza, hiszen a szentelt gyertya végigkíséri, oltalmazza a hívő embert egész életén keresztül. A gyilkosabb és a gonoszabb világban különösen fontos - fontosabb a medvezsírnál! -, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a megszületett fejénél világítson, nehogy a pogánykát a gonoszok kicseréljék. Medvezsír A csornai öregek ilyentájt emlegették, hogy apáik a faggyúból készült mécsesbe egy darabka szentelt gyertyát olvasztottak, hogy - régebben az istállóban is világítottak vele - tűz ne támadjon. De nem a gyertyáról akarunk ma szólni, különösebben nem Osli asszonyairól, akik szerint a szentelt gyertya füstje elűzi, távol tartja a lélektől a gonoszt - Hetény János is észrevette, olvassuk Bálint Sándornál, hogy Mária halálát ábrázoló középkori képeinken égő gyertya van a Szűzanya kezében, vagy a fejénél tartják, szóval inkább a medvét emlegetnénk. Mától egy pásztorugrással hosszabb a nap, ezt majdnem mindenki tudja a világon. A fényes idő egyébként rossz ómen, a rigmusba érthetően belefoglalták: ha fénylik gyertyaszentelő, az ízeket vedd elő. Pakoljuk meg a cserépkályhát? Mogorva öregasszonyok összeráncolt szemöldökkel, károgó hangon szólnak arról, ameddig a medve barlangjába besüt a nap, odáig a hó is hever, alszik tovább a mackó. A borzzal kapcsolatban ez szintén emlegethető. Az idő múlik. Nos, tehát, mi legyen a medvezsírral? Ez nem olyan vagyon, ami az idő haladtával kamatozik. Még az is lehet, medvét soha nem látott. Hamisították, mint Kínában a Viagrát. A potencianövelő álgyógyszer elárasztotta az országot. És aztán? Az időjárásról majd szépen mesélnek a szakemberek. Tessék meghallgatni mindegyiküket!... Tóth Kata