OKISZ Értesítő, 1971 (20. évfolyam, 1-47. szám)

1971-07-31 / 28. szám

­­P?*: Mely*: Levéltár XX. ÉVFOLYAM ,­­ 28. SZÁM 1971. JÚLIUS 31. A KISIPARI SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA TARTALOM Oldal szövetségi ajánlások, felhívások Az OKISZ vezetőségének 6/1971. (OK. 28.) számú felhívása az ipari szövetkezetekhez a munkaügyi tevékenység színvonalának javítására — — — 429 Az OKISZ vezetőségének ülése — — — — — 430 KÖZLEMÉNYEK Termelés, fejlesztés, termékgazdálkodás Szerződési fegyelem megszilárdítása — — — — 430 Ár. adó, illeték 320/1971. PM. Bev. Főig. számú közlemény a válla­lati és szövetkezeti adóigazgatási eljárás szabá­lyairól — — — — — — — — — — — 432 Oldal 321 1971. PM. Bev. Főig. számú közlemény a jog­szabályok alapján számíthatónál magasabb nye­reség (jövedelem) kimutatásának önkéntes feltá­rásával kapcsolatos eljárásról — — — — — 435 322 1971. PM. TPF számú közlemény a magasabb építési kölcsönkategóriákba sorolt kiemelt tele­pülések jegyzékének hatályon kívül helyezéséről 437 Közérdekű kérdések és válaszok — — — — 437 Egyéb kisipari szövetkezeteket érintő jogszabályok jegy­zéke — — — — — — — — — — — 438 Bélyegzők érvénytelenítése — — — — — — 438 SZÖVETSÉGI AJÁNLÁSOK ÉS FELHÍVÁSOK Az OKISZ vezetőségének 6/1971. (OK. 28.) számú felhívása az ipari szövetkezetekhez a munkaügyi tevékenység színvonalának javítására A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány vonatkozó határozata alapján a tervben megjelölt célok maradéktalan teljesítése érdekében 1971-ben a vállalati, szövetkezeti munkaügyi szervekre a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében az eddigieknél nagyobb és felelősségteljes feladat hárul. Az OKISZ Vezetősége a Kormányhatározatban foglaltak figyelembevételével az alábbi intézkedé­sek megtételét ajánlja a szövetkezeteknek: A Minisztertanács határozata alapkövetelmény­ként írja elő a szövetkezetek részére is, hogy a folyó évben realizálandó terméktöbblet forrásának túlnyomó részét a termelékenység növekedéséből fedezzék. Ezért a szövetkezetek tárják fel a terme­lékenység növelésének belső tartalékait, fokozzák a munka- és üzemszervezési tevékenységük haté­konyságát, törekedjenek a munkanormák folyama­tos és törvényes keretek közötti karbantartására. A termelési tevékenység megszervezésénél el kell érni a túlórázások fokozatos felszámolását, mivel csak így biztosítható a mind általánosabbá váló munkaidőcsökkentés dolgozókra nézve kedvező ha­tása. A termelékenység rendszeres növekedése ér­dekében a többlettermelést a műszaki színvonal növelésével, az emberi munka ésszerűbb, racioná­lisabb megszervezésével, következésképpen a ter­melékenység fokozásával alapozzák meg. A termelékenység fokozásának belső tartalékai között kiemelkedő helyet foglal el a veszteség­idők (termelőtől, illetve szövetkezettől függő) okai­nak feltárása, az okok megszüntetésével a hasznos időalap bővítése. Az OKISZ Vezetősége úgy ítéli meg, hogy szö­vetkezeti viszonylatban igen nagy lehetőségek vannak a bér- és jövedelempolitika olyan irányú fejlesztésére, amelyben az eddiginél szorosabb kap­csolat teremthető a teljesítmények és a munkadí­jak között. Törekedni kell az egyenlősdi szemlélet felszámolására, az eddiginél erőteljesebben diffe­renciált munkadíjgazdálkodás érvényesítésére. Fontos feladat a szövetkezeti belső anyagi ér­dekeltség kérdésével összhangban az, hogy hatá­rozottabb előrelépés történjék a bérezési hatáskö­rök decentralizálásában. Szükséges és indokolt, hogy az anyagi érdekeltség döntési jogköre — ahol ennek feltételei megteremthetők — az eddiginél nagyobb mértékben a termelőket legközelebbről ismerő üzem-, részleg-, brigádvezetők hatáskörébe kerüljön.

Next