Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XIII. kötet. Magyarország IV. Dunántúl (Budapest, 1896)

Dunántúl - Fejérmegye. Wekerle Sándortól

egyikének székhelye, gróf Zichy Nándor birtoka. Előhaladt mezőgazdasága, állattenyésztése s főleg angol ménese, mely úgy a választékos formára, mint a vér nemességére nézve nemcsak legrégibb, hanem egyik legnagyobb ménesünk, elsőrendű helyet biztosítanak részére gazdaságaink között. Az Adonyon alúl fekvő Duna-menti községek közül nevezetesebbek még Rácz-Almás és Duna-Pentele, az előbbi szép magaslaton, az utóbbi kies vidéken fekszik s részben egy római város romjain épült. Mindkét helyről a legszebb kilátás nyílik Fejér megye alsó részére, Tolna megye nagy részére, a Duna folyására s az átellenes Pest megyére. Gazdaságuk és dunai keres­kedésök fejlett, jó boraik messze vidéken híresek voltak, lakóik közt sok a dunai halász. A két község között feküdt Szigetfa, más néven Tikus község, melynek temploma a most is Szent­kút néven ismeretes helyen volt. Révjét már Szent István idejében használták, ezen kelt át a mogyoródi csatából menekülve Salamon király (1074) a Dunán túli részekbe. Duna-Pentelét Nagy-Perkátán és Seregélyesen át országút köti össze a megye székhelyével. Nagy-Perkáta jelentékeny község a megye leg­termékenyebb fensíkján. Földmívelése virágzó, állítólag itt terem a megye különben is híres búzájának legaczélosabbika. Terjedelmes uradalom szék­helye, melyet ritka szép merino-juhászata tesz nevezetessé; ez uradalom a gróf Győry család női ágának tulajdona. Seregélyes korábban szintén egy nagy uradalomnak központja volt, mely azonban jelenleg a gróf Zichy család több tagja közt megosztva kezeltetik. Népe földmívelést űz. A község szélén, egy régi tölgyerdő mellett nagy kastély és terjedelmes park van. A Duna mentén végig vonuló országútból a megye határán Duna-Földvár mellett kiágazva Herczegfalván és Sárosdon át még egy megyei út vezet Seregélyesen keresztül Székes-Fejérvárra. Herczegfalva a megye legnagyobb községeinek egyike. Nagy pusztai birtokát a zirczi apátság telepítette be a század elején nagy részt Zircz környékéről átköltöztetett németekkel s József nádor tiszteletére, kinek kőszobra ékesíti a falu főutczáját, Herczegfalvának nevezte. Fasorokkal beültetett széles utczái, kertek által elválasztott házsorai nagy védelmet nyújtanak a tűz ellen. A község lakói, kik különben is terjedelmes és jó földbirtokukat még egy szomszédos puszta megvétele által is gyarapították, kiterjedt mezőgazdaságot folytatnak s általános jóllétnek örvendenek. Herczegfalvának uradalmi birtokrésze a zirczi apátság 42.000 holdnyi előszállási uradalmához tartozik, mely Herczegfalva közelében terül el. A házilag kezelt gazdaság, mely legnagyobb uradalmaink

Next