Oktatófilm Közlemények, 1948 (11. évfolyam, 2. szám)

1948-02-01 / 2. szám

Azért és úgy, hogy munkájában megvalósította a szív és lélek elvét. Minden egyes munkatárs jól tudta és e szerint cselekedett is, hogy az ő egyéni buzgalma, szorgalma és pontossága nem feletteseinek dicsé­retében leli jutalmát és elismerését, mert nem ezekért s ezeknek, hanem százezrekre menő iskolásgyereknek , az Oktatófilm Kirendeltség mozi­közönségének, vagyis az igazi magyar kultúrának és haladásnak dolgo­zik. És mind így dolgozott, és így igazolást nyert, hogy nem a gép és nem a szervezet teszi naggyá és sikeressé az intézményt, hanem mun­kásainak áldozatos és komoly lelkülete. Ezt az Oktatófilm Kirendeltség munkásai, lett légyen kicsi vagy nagy, szerényebb vagy nagyobb tanult­­ságú, ilyen vagy olyan munkakörű,­­ de mind világosan tudta, val­lotta és e szerint cselekedett és élt. Nagy szolgálatot tett a 13 éves filmes tanítás azzal is, hogy vilás elvi kérdéseket teljesen tisztázott, így pl. azt, hogy oktató-, nevelő-, tanító-filmeket hivatott vagy hivatásos pedagógusoknak kell csinálni. Lehet valaki a világ legjobb operatőrje és lehet mellette a messze föl­dön híres rendező, — pedagógus nélkül — oktató-, illetőleg tanító-filme­ket együtt se készítenek. Ezt mások — pl. a franciák most követelik, — mi magyarok m­ár egy évtizedre e szerint cselekszünk. Sok mondanivalónk lenne a filmes tanítás módszertani, tantervi, lélektani, iskolafegyelmi, stb. kérdésekről is, amelyekről a filmes taní­tásban beszélni kell. De bármennyire is bizonyítgatnánk ezt vagy azt, a legfontosabb magától jelentkezik: az Oktatófilm Kirendeltségre is ér­vényes Horatius örökszép igéje: non omnis moriar! Az Oktatófilm Kiren­deltség meghalt, de lelke és szelleme él és közöttünk munkálkodik. Évek hosszú során át minden eszközzel — szó, írás, tett, elmélke­dés, rábeszélés által — arra törekedtünk, hogy az Oktatófilm Kirendelt­ség mindenféle iskola, tanítás, tudomány és az egész magyar művelő­dés szolgálója legyen. Ez a hét kívánságunk, vágyunk teljesül, mert a Kirendeltség szerény magvetői munkájából kisarjadzott a Közművelő­dési Filmintézet. A mag elpusztult, de itt az új vetés! A vetéshez a bi­zalmat, bátorságot, tettre­ indítást és jól átgondolt tervezetet az Oktató­film Kirendeltség áldozatos és soha jutalmat nem váró, egy évtizednél hosszabb munkája adta. Az Oktatófilm Kirendeltség nem élt hiába! 3

Next