Műemléklap, 2000 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám
_______________2000. JANUÁR Hóját. A szent György téri épületegyüttesre és a Várbazárra 1999-ben 1.5 md. Ft állt rendelkezésre, amit az 1998-as maradvány egészített ki. Ide tartozott a Nemzeti Örökség Program a maga erre a célra fordítható 2 milliárdos keretének jelentős részével. A pályázatok közül a kastélyprogram volt a legjelentősebb. Erre, a kastélyok ingó berendezéseivel - mondta Visy Zsolt - csaknem 1 md. Ft-ot fordíthattunk... A műemléki tervek 50 millióba kerültek, az egyéb műemlékek 450 milliós, a történeti kertek és emlékhelyek pedig 16 milliós támogatásban részesültek. Száz milliót meghaladó pénzből folytak a régészeti feltárások, konzerválások és tudományos munkák 200 milliót fordított a tárca a szellemi örökségre, azaz a nyelvre, a kultúrára, zenére, képzőművészetre, mozgásművészetre kiterjedő szellemi örökség gyűjtésre és fonás szintű feldolgozására. Erdély 50 milliója A határon túli műemlék gondozása is mintegy 100 millióba került. Ez is új kezdeményezés. Lényege az, hogy államközi szerződések alapján közösen finanszírozott programokat támogatnak. (A 100 milliót tavaly úgy osztották fel, hogy felét Erdély kapta, a másik felét pedig a többi kárpát-medencei magyarlakta terület.) Románia teljesítette vállalt feladatát, ők is “betettek” 50 millió Ft-nak megfelelő lejt, s ebből indult meg pl. a beruházás a bonchidai Bethlen-kastélyban. Folynak a műemléki felmérési programok, pl. a székelyföldi falukutatás vagy a barokk oltárok program, vagy a magyarországi románok kulturális örökségének felmérése. Ezekben a programokban a Teleki Alapítvány is benne van, ők utófinanszírozásban teljesítik a mi részünket. Kárpátalján az ÁMRK szervezi a munkát. Ott Szécsi Zsolt igazgató járt. Sajnos Ukrajnával államközi szinten eddig nem sikerült rendezni műemléki ügyeinket. Ott most elsősorban az árvízkárosult templomok helyreállítása folyik. Szlovákiában és Szlovéniában államközi egyeztetéssel folynak a munkák. A határon túliak részére egyébként a szellemi örökség pályázat is nyitva állt, csakúgy, mint a történeti kertek, emlékhelyek, műemléki tervezés stb. További programok A Szent György téri beruházásra kormányhatározat született. Ez a Sándor-palotát, a volt Karmelita kolostort, a volt Honvédelmi Minisztériumot, a teljes nyugati oldalt s a körbezárt teret érinti. Elsőként a Sándor-palota rendbehozására kerül sor, ez az egyetlen olyan középület ugyanis, amelynek minden szobájáról és berendezéséről fényképfelvételek készültek. Másodikként a Karmelita kolostor kiegészítő helyreállítása következik - az épület funkcionálisan jól működik. A nyugati sávot illően az előzetes tervjavaslat mindenekelőtt a romok konzerválását írja elő. A műemléki program azzal számol, hogy ott nagyjából ugyanabban a volumenben, ahogy a háború előtt ott álltak az épületek most is épületek lesznek. Megállapodás született a régész és műemlékes kollégák között abban, hogy melyek azok a részek, amelyeket meg kell őrizni és bemutatni, melyek azok, amelyeket meg kell őrizni, de nem kell bemutatni, s melyek azok az - elsősorban újkori maradványok -, amelyek elbonthatók. Ami a nagy kastélyokat illeti, Visy Zsolt elmondotta, hogy két jelentős helyreállításra szoruló kastélyt gondozó KHT-ban van a minisztériumnak tulajdonrésze. A gödöllői kastély munkálatai egy ideje, ha nem is álltak le, de lelassultak. Nyertek a Nemzeti Örökség Pályázaton és kaptak 240 milliós támogatást a NKÖM-től. Az 19998. évi maradványokat is felhasználva van lehetőség a műemléki munka folytatására, de az a nagy volumenű munka, amely szerint az egész kastélyt a parkkal együtt teljesen, műemlékileg helyreállítsák, csak akkor valósulhat meg, ha jelentős állami forások nyílnak meg, és ha a magántőke is belép. A tervek szállodával és konferenciateremmel számolnak. Ezek az épületegyüttesen kívül kapnának helyet. A kastélyban 13 luxus, úgynevezett fejedelmi lakosztály működne a szálloda részeként. Ugyanez vonatkozna néhány más épületre is, így részben csökkenthető lenne beruházás és a fenntartás egyésze is. Az Alapítvány feloszlik, tulajdonrészét örökölve a minisztériumnak 25 °/o szavazati aránya lesz a KHT-n belül. A KHT másik két jelentős tagja a Környezetvédelmi Minisztérium és a gödöllői önkormányzat. Hasonló a helyzet Fertőd esetében. A programterv, mire a cikk megjelenik, feltehetően már el is készült. A tulajdonosok (KÖM, FVM, NKÖM, GM, OM, MÁG, KVI és a fertődi önkormányzat) most egyeztetnek. Gondot okoz a kezelői jog és tulajdonjog kérdése. Remények Marakesh után Ha kiteljesedik a világörökségi mozgalom - mondta a helyettes államtitkár - néhány évtizeden belül a világ műemléki szervezeteinek elsődleges integráló eszközévé válik. Alapvetően változik a műemléki szemlélet és a műemlékek kezelése. Magyarországnak pillanatnyilag öt világörökségi helyszíne van. Most a Hortobágyi Nemzeti Park került föl a listára. Jelenleg az osztrák kollégákkal tárgyalunk a Fertő tó közös nevezéséről - ugyancsak kultúrtáj kategóriában. A pécsi pályázatot 1999-ben nyújtották be. A szakértők úgy látják, hogy az idei ausztráliai konferenciára már megszülethet a javaslat a pécsi ókeresztény együttes világörökséggé minősítéséről. Megindult végre a Péter-Pál sírkamra helyreállítása, s a Világörökség Bizottság megbízottja februárban láthatja, hogyan valósul meg egy minden részletre kiterjedő program. A távolabbi célok között több hazai és nemzetközi helyszín szerepel, amelyekről széleskörű egyeztetések folynak. A múlt év végén tartott marakeshi konferencián 150 ezer dollárt sikerült pályázati úton szerezni részben ezeknek a nemzetközi programoknak a kialakítására. Ezt a pénzt az Európa II-es térség kapta, amelyben egyedül Magyarország képvisel a térséghez tartozó 26 országot, beleértve Oroszországot, Közép- Ázsiát is. Fotó: MAG Eszterháza - hó alatt