Orosházi Friss Hirek, 1930. január-március (7. évfolyam, 1-73. szám)

1930-01-05 / 4. szám

4 Magkereskedelmi világkongres­­­szus lesz ez évben Budapesten. A G. H. jelenti: Ez évben ünnepli a Magyar Magkereskedők Országos Egyesülete fenállásának 10 éves jubileumát. Ebből az alkalomból Budapesten magkeres­kedelmi világkongresszust rendez. A rendezés költségeire máris 25 ezer pengő gyűlt össze, amelyből a Föld­művelésügyi Minisztérium 10 ezer P-t, Budapest székesfőváros 10 ezer P-t, a magkereskedők pedig 5 ezer pengőt adtak. A magkereskedelmi kongresszuson azt az érdekes határo­zatot akarják hozni, hogy a különféle nemes magvak vásárlásánál az egész világon mindenütt egységes körlevél alapján kössék meg az üzletet. A né­met magkereskedők megküldték a Ma­gyar Magkereskedők Országos Egye­sületének a kongresszuson előterjesz­tendő javaslataikat azzal, hogy ezeket tanulmányozás végett továbbítsa az összes államok szakegyleteinek Orosháza és a selyem­hernyó tenyésztés Az orosházi szociáldemokrata pár vezetősége indítványt tett a község elöljáróságának, hogy a munkanélküli­ség enyhítésére mozdítsa elő a selyem­­hernyók tenyésztését azzal, hogy eper­­fa-cserjéseket létesítsen. Miután a köz­ségi kertész olyan jelentést tett, hogy a cserjésítés a rendelkezésre álló 1477 drb. eperfa csemete és 5000 drb. eper­­magonc felhasználásával megoldható, az elöljáróság felir a selyemtenyésztési felügyelőséghez, hogy megengedj­e a cserjés létesítését. Ha az elöljáróság igenlő választ kap, akkor tavasszal ki­jelölik a cserjés létesítésére legalkal­masabb helyet. Nem leszek toronyőr Összehozott jó sorsom Wandzsó Mi­hállyal, aki toronyőr Orosházán. Mi­hály bácsival igen élénk eszmecserét folytattam, mert amióta rájöttem, hogy nagyobb fizetésű emberek is élnek Orosházán, mint én, pályaváltoztatási tervek születnek bennem. Már akartam kéményseprő lenni s csak azon mú­lott, hogy a havi 12.000 pengőből se­gédeket is kell tartani, mert a kémény­seprők maguk nem sepernek. Nohát, ha abból a pár pengőből még a segé­deknek is le kell adni, akkor mégse leszek kéményseprő. Gondoltam, hogy a toronyőri állás igen nívós és a du­dálásért, meg a harangozásért jól megfizetik az embert, pláne két hely­ről is dukál a fizetség. Meghizlalt re­ményekkel nézegettem jártomban-kel­­temben a toronyra. Hej, majd ha én fúvom az­ éjfélt! majd ha én húzom a délutáni harangszót! Hát, kérem, nem fúvom és nem húzom! Mihály bácsi felvilágosított, hogy az összes pom­­paharangozási mellékjövedelemmel sem megy fel 50 pengőre a havi jövede­lem, de még nemcsak fújni, húzni, ügyelni, figyelni kell a toronyban, ha­nem idelent is van ám dolog! Sépezni is kell, kézbesítet­i is kell, még sokat kell ezekkel a tűzoltókkal is tárnyi, mer a mutkor is elgyugta egyik a pi­padohányomat, még a ládámat is be­felé fordította lakattal a fal felé, majd azt hittem, megmozdult a torony, no, még a csizmámba is fadarabot tett a­z egyik, ezt azt mondta, sámfá­ra húzta. Hajja-é, én mondom magá­nak, ne nagyon kívánkozzék a torony­ba, mer majd megbánnya. »Nem leszek én toronyőr«!! A gyászoló közönség becses figyelmébe ajánljuk a minden igényeket kielégítően felszerelt „KEGYELET“ temetkezési vállalatot Olcsó árak! Katolikus parókia mellett. Orosházi Friss Hires A gazdák tiltakoznak kocsijaiknak névtáblával való felszerelése ellen A­ kiscsákói gazdák akciót indítottak a rend­­számosási rendelet végrehajtása ellen Az egyre növekedő közforgalom sza­bályozása érdekében a belügyminiszter rendeletet adott ki, mely többek közt arra kötelezi a lófogatot tartó tulaj­donosokat, hogy kocsijukon egy táb­lán könnyen látható módon nevüket és pontos lakcímüket tüntessék fel. rendelet megszerzője nem számolt A magyar gazdák lelki berendezésével, de a figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a kocsiknak névtáblával való ellátása több kárt, mint hasznot okozhat. A rendelet még nincs végrehajtva, de máris akkora felháborodást váltott ki a gazdatársadalom körében, hogy már akció is indult a rendszámozási rende­let ellen. A kiscsákói gazdák ifj. Györgyi Lajos vezetése alatt tömörülve átira­tot intéztek az Orosházi Kisbirtokos Szövetséghez, melyben tiltakoznak rendelet eredeti formájában való ke­­­resztülvitele ellen s csatlakozásra, szo­lidaritásra hívják fel Orosháza és kör­nyékének gazdatársadalmát, mert mint írják, önbecsülésük és méltósá­guk elleni sértést látnak ben­ne s panaszukra orvoslást kérnek a hatóságoktól. A kocsiknak (a vásáros kocsikhoz hasonló) névtáblával való felszerelése ugyanis ellenszenves a kon­zervatív gondolkodású gazdák előtt, mert ebben megszégyenítést látnak. Ez a felfogás talán még ab­ból a korból öröklődött át, mikor a kipellengérezett embereknek kellett egy névvel megjelölve a világot járni. De ezen érzelmi résztől eltekintve (mely minden esetre respektálandó) van a dolognak másik, fontosabb anyagi oldala is. A gazdák ugyanis — és nem ok nél­kül — attól tartanak, hogy a kocsik­nak névvel és lakcímmel való feltűnő megjelölése alkalmat ad lótolva­joknak, betörőknek s hasonló elemeknek, hogy könnyű szer­rel, hogy úgy mondjuk statiszti­kát csináljanak maguknak ar­ról, hová­, miért lehet elláto­gatni? Az se lényegtelen, hogy a névtábla jóval többe kerül, mint a rendszám, ami ellen nem is tiltakoznak a gazdák s ami véleményünk szerint is éppen elég, ugyanúgy, mint az autóknál, hogy baleset, összeütközés, kihágás esetén a hatóság közegei megtalálják az illető fogat tulajdonosát. Reméljük, hogy a csákói gazdák ak­ciójához csatlakozni fognak igen so­kan s illetékes helyen belátják, hogy a rendszám rendeletet megfelelően mó­dosítani kell. Erőteljes jótékonysági akciót sürget a fősszolgabiró a nyomor enyhítésére A főszolgabíró hyavi jelentése decemberről Az orosházi járás főszolgabirája be­terjesztette az alispánhoz a december hóról szóló jelentését, mely a járás közállapotairól szól. A jelentést az alábbiakban ismertetjük: A járás területén működő csendőrőr­sök tevékenységi kimutatásai szerint az elmúlt hónapban a következő közbiz­tonság ellenes cselekmények fordultak elő: Könnyű testi sértés 7, magánlak­sértés 3, becsületsértés 8, lopás 15, orgazdaság 3, közokirathamisítás sikkasztás 1, vagyonrongálás 2, csalás 1, 1, különböző kihágási cselekmények miatt a csendőrőrsök 50 esetben tettek feljelentést Öngyilkosság a járás területén nem fordult elő. Baleset történt Csorvás községben december 2-án. Pesti Lajos gazdasági cseléd balkeze fejét kukoricamorzsolás közben a morzsoló gép fogaskereke elkapta, melynek következtében 4—5 hét alatt gyógyuló zúzódást és csont­törést szenvedett. Tótkomlós község­ben egy gyermek leforrázta magát, míg egy másik véletlen folytán maró­lúgot ivott. Az elmúlt hónap időjárása 5—6 nap kivételével aránylag enyhe és nedves volt. A mezőgazdaságokban trágyahor­dással, őszi ugarolással, favágással és ragalyazással foglalkoztak. Az őszi ve­tések mindenütt megerősödtek és a csapadékos, valamint az aránylag eny­he időjárás következtében erőteljes fej­lődésnek indultak. A bekövetkezhető erősebb fagyokra való tekintettel hó­takaró volna a vetésekre igen kívá­natos. A mezőgazdasági munkásság hely­zete az elmúlt hónapban erősen súlyosbodott. Ugyanis a mezőgazdasági munkála­tok szünetelése miatt a gazdaságokban napszámosokra szükség már nincsen, mert a téli mezőgazdasági munkálato­kat a gazdaságok az állandó szegőd­­ményesekkel is el tudják látni A mindinkább fokozódó nyomor enyhítésére közmunkáknak sür­gős megindítása lenne szükséges, valamint feltétlenül szükséges vol­na egy erőteljes jótékonysági ak­ció megindítása, mely akcióba mindenki bevonandó len­ne és mely akciót helyi szervezetek, esetleg hatósági ellenőrzés mellett bo­nyolítanák le. Rá­mutat a főszolgabíró azon tényre, hogy a jótékonykodás ügyét a társadalom tehetősebb tagjai nem karolják fel a szükséges mérték­ben és bármilyen jótékonysági akció esetén erkölcsi kényszerrel kellene közreműködésre bírni a társadalom ar­ra hivatott tagjait Az ipar és kereskedelem helyzete szintén súlyos. Ennek következtében az ipari munkásság körében is nehéz helyzet uralkodik, de helyzetük még­sem annyira súlyos, mint a mezőgaz­dasági nincstelenek állapota. A mezőgazdasági munkások nap­számbére 2 pengő körül mozog. Az útkaparók az elmúlt hó folya­mán a kiépített utakról a sár lehúzá­sával és a keletkezett gödrök bedön­­gölésével foglalkoztak. A kiépített utak elég jó állapotban vannak, kivéve a békéscsaba—csorvás—orosházi viciná­­lis­ út végén Orosháza községnek a vas­úti átjárótól befelé terjedő része, mely útrész teljesen elhanyagolt, hepe­hu­­pás és gödrökkel van tele, nehezen jár­ható, minek következtében ezen út­szakasz feltétlenül átépítésre szorul. A fontosabb földutak éspedig a békés­­sámson—tótkomlósi, az Orosháza— nagyszénási és az Orosháza—békés­sámsoni, valamint a gyökeresi viciná­­lis­ utak az esőzésektől teljesen feláz­tak és úgyszólván járhatatlan állapot­ban vannak. A hidak és átereszek jó állapotban vannak. A járási és községi ügymenetben említésre méltó akadályok nem merül­tek fel. A járás közegészségi állapotai kielégítőek. A roncsoló toroklob meg­betegedések száma csökkenő tendenci­át mutat. Egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg leginkább légző­szervi megbetegedések fordultak elő. A leggyakoribb halálokok: a végel­gyengülés. A heveny fertőző kórok kö­zül előfordult: roncsoló toroklob, vör­­heny, hasi hagymáz és kanyaró. Orvo­si vizsgálat volt: piacokon, élelmiszer­­üzletekben és gyárüzemekben. A köz­­tisztasági állapotok kielégítőek. A trachoma betegek száma 87, így tehát 1930. január 5 a múlt hónapihoz viszonyítva 1 esettel szaporodott. A december hónapra esedékes adó­ügyi munkálatok nagyrészt elvégez­tettek. A gádorosi szegény gyermekek felruházása A Gádorosi Jótékony Nőegylet lel­kes tagjai buzgalma és áldozatkészsé­gének köszönhető, hogy Karácsonyra tizenöt szegény iskolásgyermeket felru­házhattunk és tizenöt öreg szegényt ruha és élelmiszer segélyben részesít­­hettünk. E célra adakoztak: Csizmadia András országgy. képviselő úr 50, Papp Károlyné 14, dr. Hulják L.- né 8, Nagy Jánosné 8, Dósay Jánosné 5, Molnár Mihályné 5, Koibenhayer K.-né 5, R. Szabó Lajosné 3.20, Valaki 0.70 pen­gőt, Papp K.-né 1 kenyér, 1 kgr. zsir, 1 kgr. szappan, 1 kgr. füstölt hús, 3 ing, Kolbenhayer K.-né 10 drb. cipő, Angyal Teruska 2 és fél méter barc­et, 1 kendő és 1 pár harisnya, Lustyik Andrásné 3 kgr. liszt, 3 kgr. borsó, 5 kg. burgonya, ügy ezekért, valamint a Szilveszteri tea-estélyen szereplő Szil­­vási Zsuzsika k. a. Paksi Sándor, Kreznerth­ József s. jegyző és Alexics Iván uraknak az igen kellemes szóra­koztató előadásért, valamint dr. Hulják László 7.60, Papp Károlyné 6­40, Nagy János 5, Dósay János 5, Benkö Ferencz 3, Benkő Mihály 3, Égető János 2, Kecse NI. Imre 4, Nagy Pálné 2, Ti­már Ernő 2, Vitályosné 2, A­pádhalmi urak 5, Halustyik János 1.20, Csík Ist­ván 1 pengő, Nyilas Sándor, N. N. 20 fill. Paksi Sándor 80 fill. Tusják Sá­muel 40 fill. Fehér András 40 fill. Belezvay G. 10 fill. Jancsó András, Csik J., Kreznerich J., N. N., N. N. 10—10 fill. felülfizetésekért, valamint Halustyik Jánosné asszonynak amiért egy nagyon öreg, szegény házaspárt Karácsonyra ruhaneművel és egy heti éle­lemmel ellátott és Némann Géza áll. tani­ó ur és k. nejének, a tea esthez aján­dékozott 205 drb. legyűrt ostyáén hálás köszönetét mond a Nőegylet vezetősége. közgyűlési meghívó. Az Orosházi Kisbirtokos Szövetség 1930. év január 12-én délelőtt 10 óra­kor tartja rendes évi tisztújító közgyűlését, melyre ezúton is meghivatnak a Szö­vetség összes tagjai Az esetben, ha az alapszabály szerinti taglétszám miatt a közgyűlés nem vol­na megtartható akkor ugyanaznap dél­után 2 órakor a megjelentek számára tekintet nélkül, a közgyűlés meg­­tartatik. Közgyűlés tárgysorozata i 1. Megállapítása a közgyűlés hatá­rozatképességének. 2. A közgyűlés összehívásának sza­bályszerűen történt megállapítása 3. Elnöki megnyitó. 4. Múlt évi közgyűlés jegyzőköny­vének felolvasása. 5. Jegyzőkönyv hitelesítők kijelö­lése 6. Számvizsgáló bizottság jelentése 7. Italügyi bizottság jelentése. 8. Gazdasági bizottság jelentése. 9. Pénztárnok jelentése. 10. Ügyész jelentése. 11. Gondnok jelentése. 12. Könyvtári bizottság jelentése. 13. Tagdíj megállapítása 1930 évre. 14. Elnök bejelenti a tisztviselők megbízatásának lejártát. 15. Korelnök választás 16. Elnök választás. 17. Tisztviselők választása. 18. Kisorsolt választmányi tagok vá­lasztása vagy újak választása. 19. Bizottsági tagok választása. 20. Indítványok tárgyalása. 21. Indítványok. Indítványok a közgyűlés előtt nappal adandók be az elnökséghez,­­ mert csak ezek az előre beadott in­dítványok tárgyalhatók. Tisztelettel K. Horváth János elnök,

Next