Orosházi Friss Ujság, 1930. április-június (19. évfolyam, 74-145. szám)
1930-05-01 / 98. szám
XIX. évfolyam 98 számára 10 fillér Csfilértört, 1930 május 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Negyedévre-------8 pengő Ffilévre-------------16 pengő . r) Vidékre postán küldve: Negyedévre-------10 pengő Félévre------------20 pengő Megjelenik minden nap korán reggel. LAPZÁRTA ÉJJEL 12 ÓRAKOR. Hirdetési díjak előre fizetendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: OROSHÁZA, I. TORKOS KÁLMÁN I. OROSHÁZI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: Dr. MITLASOVSZKY JÁNOS hirdetésekre vonatkozó kérdésekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. TELEFON 90 SZÁM. Postatakarékpénztári csekkszámla: 12964 Loucheur a párisi megegyezésről A párisi megegyezéssel kapcsolatban Loucheur, az értekezlet elnöke kijelentette, hogy legfontosabb törekvése az volt, hogy pártatlanságát megőrizze és anélkül, hogy valakit, vagy valamit feláldozzanak, eljussanak a végleges megoldáshoz. A tárgyalások kezdetén mereven szegeződtek szembe az ellentétes álláspontok, tehát azt kellett megállapítani, hogy mit jelent ez az ellentét számokban, így lehetett megtalálni a megegyezés útját. Az atmoszféra eddig nem volt alkalmas gazdasági kérdések tárgyalására, de most már erre is sor kerülhet. A hatalmak tanácsolni fogják a kisállamoknak, hogy ne tekintsék a mai helyzetet újabb összetűzésre alkalomnak, hanem tekintsék megoldásra váró közös ügynek. 21 és fél millió kiviteli többlet MRi az oka a javaidsnak? Budapestről jelentik: Az év első negyedében külkereskedelmi mérlegünk 21,5 millió pengő kiviteli többlettel zárult. Ez az örvendetes javulás részben mezőgazdasági terménykivitelünk jelentékeny emelkedése ,részben az iparcikkek behozatalának csökkenése folytán állott elő. Az enyhe tél következtében fa- és szénbehozatalunk is visszaesett, úgy ,hogy hónap alatt 12,5 milliót takarítottunk meg ezen. Az ásványolaj és a nyers pamut behozatala emelkedett, a pamut- és gyapjúszöveté azonban erősen csökkent, valamint a gépek és készülékek importja is. Németország nem tűri a lengyel repülők határsértéseit Berlinből jelentik: A német kormány utasította varsói követét, hogy nyomatékosan emeljen panaszt a lengyel repülőgépek többszöri határsértése ellen és jelentse ki, hogy a német kormány nem tűri, hogy lengyel katonai repülőgépek a múlt évihez hasonlóan ismét átrepüljenek Keletporoszország felett. Olaszország tengeri fegyverkezése Rómából jelentik: A szerdai minisztertanács 1930-ra a haditengerészet következő építési programmját állapította meg: Épül egy 10 ezer tonnás cirkáló, neve «Pola», két 15—15 ezer tonnás felderítőhajó, «Montecuccoli» és «Mosso Attendo» nevű, 4 torpedóromboló, egyenként 1240 tonnásak, végül 26 tengeralattjáró, mégpedig négy 1090 tonnás, hat 810 tonnás és tizenhat 610 tonnás. Bethlen beismerte a kormány rossz vámpolitikáját Éles kritika a kormány politikájáról — A mezőgazdaság nem bírja az adóterheket — a költségvetés vitája — A belügyminiszter a szociáldemokrata pártra hárítja a felelősséget a május elseji esetleges rendzavarásokért Budapestről jelentik. A képviselőház szerdai ülésén nagy eseménye volt a költségvetés vitájának: Gaál Gaston mondott nagy beszédet tömött padsorok előtt, több oldalról világítva meg a költségvetés tételeit. Az ülés megnyitása után Wekerle pénzügyminiszter beterjesztette a törvényhatósági jogú városok rendkívüli házadómentességről szóló jelentését, majd a költségvetés vitáját folytatták, amelynek első szónoka Krüger Aladár volt. Krüger Aladár a munkanélküliség világproblémájával foglalkozott, élesen bírálta a bankok politikáját és követelte a kölcsöndrágító visszaélések kiirtását. Határozati javaslatot nyújtott be a földbérlő szövetkezeti törvényjavaslat mielőbbi beterjesztéséről és a tanyai telepeknek önálló községekké fejlesztéséről. Gaál Gaston határozati javaslatokat terjesztett el önról, hogy a költségvetésbe minden minisztérium külön részletes kimutatást adjon dologi kiadásairól, a bel- és külföldi kiküldetések költségeiről, a hivatalos ankétok, kiszállások napidíjairól és útiköltségeiről, az anyagbeszerzésről, a vasút és a posta kinek és mennyi költségvisszatérítést adott, az állam mely alakulatokkal áll szerződéses viszonyban, hány nyugdíjas és aktiv tisztviselő van a vállalatoknál és azok mennyi tantemet kapnak. A kiszállási láz megszüntetése százalékkal csökkentené a költség 15 vetést. Nagy az urhatnámság, sokat utaznak szalonkocsiban, ami rossz hatást kelt a parasztoknál. A mezőgazdaság nem bírja el a mai túladóztatást, ezzel szemben a nagy iparvállalatok adóterhei elenyészően csekélyek. A legkomolyabban kell foglalkozni a falu népe adójának leszállításával. A borfogyasztási adót és a közmunkaváltságot el kell törölni. A GyOSz által javasolt vámpolitika a fő oka gazdasági bajainknak. Nagy baj, hogy 1926-ban, amikor még tőhünk vásároltak gabonát szomszédaink, a Tilalmi rendszerrel leszoktattuk őket a tőlünk való vásárlásról. Akkor kezdtek amerikai búzát vásárolni. Helytelennek tartja a túlzott iparpolitikát és vámvédelmet. Az IBUSz ügyben vizsgálatot követel, hogy ki a felelős az államra oly káros szerződésért? Majd a vasúti tarifa kérdésével foglalkozik s megállapítja, hogy az iparcikkek szállítási tarifája a háború óta alig emelkedett, míg egyes mezőgazdasági cikkeké a háromszorosát is elérte a békebelinek. Másik anomália, hogy a bankok a felektől pontosan levonják a számlabélyegilletéket, de nem fizetik be az államnak. Milliókra megy az így okozott kár. Végül a bürokrácia csökkentését követeli és a költségvetést elfogadja. Bethlen István gróf miniszterelnök beterjesztette a legfőbb állami számvevőszék jelentését a folyó költségvetési év első feléről és nyomban válaszolt Gaál Gaszton felszólalására. Megállapítja, hogy a kormány vámpolitikája valóban revízióra szorul és a kormány a mezőgazdasági érdekeltségekkel már meg is kezdte a vámrevízió előkészítését. A vasúti tarifában megszüntették a tanzitó-forgalom előnyös helyzetét a belföldi forgalommal szemben. Az összeférhetetlenségi törvény végrehajtása az autonómia integráns része. Báró Láng Boldizsár a középeurópai gazdasági viszonyok tarthatatlanságára mutatott rá. Ez eredményezte az Európai Egyesült Államok és Páneurópa eszméjét, ami ma még utópia, de nincs kizárva, hogy valaha eljön még az ideje az államok, vagy államcsoportok közös gazdasági területté való egyesítésének. Ma még sok ellensége van az eszmének, de el tudja képzelni Magyarországot is ilyen államszövetségben, anélkül, hogy állami önállóságunkból és függetlenségünkből bármit is feladnánk. Szoros gazdasági kapcsolatot kell létesítenünk más államokkal és külpolitikai téren is alkalmazkodnunk kell a megváltozott viszonyokhoz, több barátot kell szereznünk. Jókay-Ihász Miklós a gabonaértékesítés kérdésével foglalkozott és a kormány beavatkozását sürgette a tőzsde működésébe. Hangoztatta, hogy a kartellkérdést erélyes kézzel kell megoldani és a kisipar helyzetén javítani kell. Az elnök szünetet rendelt el, majd szünet után Gáspárdy Elemér a gazdasági élet bajainak enyhítésével foglalkozott. A mezőgazdaság átszervezését, az iparosítás megindítását sürgette, kifogásolta a főváros életében tapasztalható sok viszásságot, a magas üzemigazgatói fizetéseket és hogy a köztisztviselők közpénzen mennek külföldre. Jánosy Gábor a mammutfizetéseket, a hadirokkantak és árvák járadékának dajcsonyságát, a numerus clausust kifogásolta és a kartellügy rendezését, Gyóni Géza hamvainak hazahozatalát és Rákóczi rodostói házának helyreállítását kérte. Gyulay Sándor az adórendszerrel, községi jegyzők túlterhelésével, a kisiparai helyzetével és a községi háztartások problémájával foglalkozott. Kocsán Károly azt kérte, hogy a feleslegessé vált tisztviselőket ne tegyék ki az utcára, hanem igyekezzenek más pályán elhelyezni. Munkalehetőségek teremtését és a mezőgazdasági termelés átszervezését sürgette.** Az elnök napirendi indítványt tett, majd Scitovszky Béla belügyminiszter arra mutatott rá, hogy tíz évvel a forradalom után még mindig olyan a helyzet, hogy május elsejére nem lehet gyűléseket, felvonulásokat engedélyezni, de ezt az intézkedést a szélsőséges elemek megmozdulása is indokolttá tette. A Népszava ma is felszólította a munkásságot, hogy rendezzen tüntető sétát, ha tehát olyan események zavarnák meg a város békéjét, hogy igénybe kell venni a karhatalmat, ennek következményeiért a felelősséget a szociáldemokrata pártra kell hárítania. (Helyeslés a jobboldalon). Ezután áttértek az interpellációkra. Felolvasták Vass József válaszát Hegymegi Kiss Pálnak a tüdőbetegség elleni védekezés tárgyában hozzá intézett interpellációjára, amit a Ház többsége tudomásul vett. Csik József a mezőgazdasági munkásság nehézhelyzete miatt interpellálta a földmivelésügyi minisztert. Sürgette a közmunkák megindítását, munkaközvetítő felállítását és a mezőgazdasági munkásbiztosítás törvénybe iktatását. Mayer János kijelentette, hogy Csik adatai túlzottak, mert a munkanélküliségi már enyhült. Az ármentestő és vízszabályozó társulatoknak jelentős összegeket bocsátott evégből rendelkezésére. A mezőgazdasági munkásbiztosításról szóló törvényjavaslat már elkészült és rövidesen a Ház elé terjeszti. Mivel több interpelláló nem volt jelen, az elnök az ülést 7 órakor bezárta. Csak egy letartóztatás történt a csendőrségi építkezések ügyében Budapestről jelentik Scitovszky Béla belügyminiszter a csendőrségi építkezések körül történt visszaélések ügyében kijelentette, hogy ebben az ügyben csupán Balázsy László gazdasági századost tartóztatták le, aki 2700 pengőt a vállalkozóval összejátszva elsikkasztott és azon megosztoztak. A főszámvevő letartóztatásáról szóló hír nem felel meg a valóságnak. A rendőri és katonai hatóságok folytatják a nyomozást. Tízezer pengőt sikaztott egy rendőrtisztviselő Budapestről jelentik: Szerdán délelőtt Hegedűs Gyula rendőrhivatali tiszt az államrendőrség pénztárából 10 ezer pengőt elsikkasztott és megszökött. Elfogatóparancsot és körözést bocsátottak ki ellene. Heckel Dezső uriszabósíp. Egyházépület Alapítva 1900.