Orosházi Friss Ujság, 1936. június (25. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-28 / 147. szám
2 Panasz a keskeny hidak ellen Ragy forgalom széles utat kíván Lapunk más helyén foglalkozunk a terebélyes lomha utcai fák miatti gazdai panaszokkal Van azonban az ilyen panaszoknak más oka is: egyes hidak, ame teszek keskenysége. Legszembetűnőbb lez a forgalmi akadály a Szarvasi-út elején és mindjárt mellette az Északi-utca torkoltánál A nagyforgalmú Szarvasiút és az alig kisebb forgalmú Északiutca megérdemelné a hídszélesítést. Amikor az utakat és a hidakat építették, még közel sem volt akkora forgalma az utaknak, mint most, az autó korszakában. Bár nem gyakori eset, de megeshet, hogy egyszerre két szalmáskocsi vagy teherkocsi és autó érkezik valamelyik hídhoz: ilyenkor bizony mindjárt kitörik, hogy eleink túlságosan spóroltak a hídépítésnél, ideje volna a mai forgalmi viszonyokhoz mérten helyreütni a régi mulasztást. □pdJ-o Telefon 9 M 6 2/ 6 ó Június 28-án vasárnap 3—6 és 9 órakor Június 29-én hétfőn fél 9 órakor Két nagy film egy műsorban! MŰSOR FOX VILÁGHIRADÓ A király mulat látványos víg operett. — Irta: Frederik Stephani. Rendezte : Frank Tutle. Főszereplők: Carl Brisson és Mary Ellis. Nagysikerű magyar film . Budai cukrászda írták: Zágon István és Gaál Béla. Rendezte : Gaál Béla. Zene : Hajdú Imre. Főszereplők : Perczel Zita, Dobos Annie, Somlay Artur, Kabos Gyula, Gőzön Gyula, Perényi László, Gordon Zita, Beöthy Baba, Gárdonyi, Makláry, Pethes. Kedvezményes helydrakl HEZIYÁRAK: Erkély és páholy 70, Első hely 60, Második hely 50, Harmadik hely 30, Negyedik hely 20 f. Június 1-én szerdán fél 9 órakor Július 2-án csütörtökön 7 és 9 órakor MŰSOR MAGYAR VILAGHIRADÓ PARAMOUNT VILAGHIRADÓ (sokra születtem (Húzd rá cigány) Eggerth Márta magyar tárgyú filmoperettje Rendezte: W. Tourjansky. Zene : Lehár Ferenc. Főszereplők : Eggerth Márta, Liezák Leo, Ida Wüst, Hans Moser. — Eggerth Márta magyarul énekel és cigányzenével mulat! Kedvezményes helydrak OROSHÁZI FRISS ÚJSÁG Vasárnap, 1936 június 28 Elcsendesült a petíciós izgalom Komlóson Év vége előtt nem dönt a közigazgatási bíróság A tokonicsi országgyűlési képviselőválasztás ellen beadott panasz ügyében a közigazgatási bíróság a június elején megtartott tárgyalson tudva evőleg erendelte mintegy másfélezer tanú kihallgakba, arra vonatkozóag, hogy a Lányi Márton és a Dénes István ajánlási ívein egyaránt rajtaevő névaláírások közül melyik a valódi aláírás. A tanuhallgatásokat a szegedi kir. Ítélőtábla kiküldendő bírája fogja Tótkomlóson foganatositni, ha a peticionálók a községek bizonsára szűk égéisiszeget letétbe helyezik. Most arról értesülünk, hogy a tanúkillangatások még a költségek biztosítása esetén is csak a törvény középszünet lefejedése után, legkorábban augusztus végén kezdődnek meg és tekintettel arra, hogy másfélezer tanú kihallgatása huzamosabb időt igényel, a tótkomlósi választás ellen benyújtott panasz sorsa a közigazgatási bíróságnál aligha dől el az év vége előtt. Egyébként Tótkomlóson egészen elcsendesedett a petíciós izgalom és a helyi politikai vezetőkön kívül alig érdeklődik valaki, hogy mi lesz a persió sorsa, aminek oka jórészben annak tulajdonítható, hogy Lányi Márton képvisel fáradhatatlanul dolgozik a kerület és a választók érdekében, de az is hozzájárul a választók nemtörődömségéhez, hogy Dénes István, illetőeg pártja és a Független Kisgazdapárt, iletőleg annak vezetői között egyre inkább kimegyl az ellentét az elenzéki csafogás nagyobb dicsőségére. Virasztó táltost ismét megbüntették Három társával együtt vallás elleni kihágásért 20 pengő pénzbüntetésre ítélték Megírtuk annak idején, hogy az idei fő támadási körmenet alkalmával Virasztó Mihály és néhány társa a Korzó Mozgó előtt a külső kisvasúti sínpárok között festett kalappal újságot olvasva s cigarettázva áldoglattak a ig pár lépésnyire a körmenetben vitt Oltáriszentségtől Virasztó táltosnak ez a tiszteletlen viselkedése nagy megbotránkozást keltett s az Oltáriszentség után haladó katonatisztek közül egy százados ki is lépett és rendreutasította Virasztóékat. A csendőrség feljelentése folytán Virasztó Mihály és a körülötte áfáit Takács Bánt ny. csendőrőrmester, Madarász Antal és Hegyi Imre napszámosok valós eleni kihágás miatt a bíróság ellenttek, ahol már kétizben is tartottak az ügyben tárgyalást. A mintegy 8—10 napoa ezent kitűzött tárgyaláson azonban egyik vádlom sem jelent meg, miért is a bíróság elvezetésüket rendelte el. Tegnap volt az ügyben a harmadik tárgya ás dr. Olchváry Zolán kir. járásbíró ,st. Takácsot, Hegyit és Madarászt szaonvos csendőrök kísérték a tárgyaásra, Virasztó Mihályt azonban nem tudták előállani, mert a csendőrök jelentése szerint két nappal ezelőtt Debrecenbe utazott. A bíróság viasztó Mihál távollétében is megtartotta a tárgyalást és miután a kihallgatott tanuk vallomásával bebizonyítottnak látta, hogy Virasztó és három társa viselkedése botránykeltő volt, mind a négye válás eletű kihágásért 20 pengő pénzbüntetésre ié le, mely behajttatatlanság esete,15 napi elzárásra változtatandó át. Az üéet ellen a vádlottak lebbeztek. A szentetornyai Justh Zsigmond méltatása a Tudományos Akadémia folyóiratában A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Voinovich Géza szerkesztésében a megjelnő Budapesti Szemle most júniusi száma. Emlékezés Justh Zsigmondra címmel hosszabb tanulmányt söző: Anonymus a'név mögé rejő 6, napos tanulmányokat végzett szerző tollából. Justh Zsigmond élete és írói működése bennünket, orosháziakat azért érdekel közelbbről, mert itt élt a szomszédos Szentetornyán, itt irt, innen vette alkotásai anyagát s itt próbálkozott népi szereplőkkel klasszikus és maga írta darabokat előadni. Az Orosházi Szépmíves Céh tagjai már korábban feladatul tűzték, hogy Csizmadia Sándor irodalmi működését Várady Lenke, Jászay,Horváth Elemérét Keresztes Lajos, Justh Zsigmondét Péterfia Zoltán dolgozzák fel. Váradly Lenke munkája már e készült s a Céh első irodalmi estjének kiemelkedő száma lesz ötven tagú szavazókórusával. Keresztes arra vár, hogy Jászay-Horváth édesanyja a nyáron Budapestről Orosházára viszszaköltözik és a megírandó életrajzhoz eddig ,ismereten adatokat szolgáltat. A Budapesti Szemle cikkéről szóló első hír aggasztott, hogy Péter fiának a nyári vakációra tervezett munkaprogrammját ime megelőzték. Ahol könyvkereskedésben a Budapesti Szemlét kerestem, mindenütt a Színházi Életet kínálták helyette, így aztán megnyugodtam. Sven Hedin hiába a világ legnagyobb földrajztudósa, mégis hogy Orosházától hol fordul el Szentetornyai felé az út, azt mi tudjuk legjobban. Anonymus nagyon tájékozott Justh Zsigmond diákévei és párisi éményei tekintetében, de ami szentetornyai életét és működését ileti, nem lesz hiábavaló Péterfia kutatása és marad munka Szabó Pálnak is, akit más vonatkozásokban színén érdekel ez a téma. A Budapesti Szemle tanulmánya huszonkienc oldal s ha szabad irodalmi munkát centiméterrel méricskéli, nem egészen két oldal az, ami Justh Zsigmond szentetornyai éményeivel foglalkozik. Pedig a Puszta De elője, a Puszta Könyves Gányó Jucsa, a Pénz Legendájának fő aakja, itt születtek. Ahogy Anonymus írja: »Szinte látjuk az Írót, amint ott mereng a szentetornyai kúria tornácán és önkéntelenül az ő szemével kezdjük nézni az egész tanyát és népét. Hogy Tóth uram, vagy Zsuzsi néni, az aratók és gányók csakugyan olyanok-e, aminőknek festi őket, csaknem melékes, mert amit ábrázol, az teljesen őszinte, olyan amilyennek ő látta és hitte, sőt ti több, másokkal is el tudta hitetni.« »Az 1891. nyarat még a szeretett Szente-Tornyán töltötte már nagyon elgyengülve, de még mindig folytatva megszo kott napirendjét. A déllőttök folyamán rendezte sajtó alá a Fuimus kötetét, délutánonként pedig rendezgette a görög színház előadásait.« »Hátrahagyott kéziratai korai naplózötörelékek, feljegyzéseket és megírandó művek terveztét tartalmazzák — írja Anonymus, aki azonban minden valószínűség szerint nem ismeri azokat a kéziratokat, melyek a Justh-major jelenlegi bérlőjének Weinrich Gizellának szives közlése szerint a kastélyból ő kerültek Jakabffy Gyula földbirtokoshoz Dombegyházára s Szentetornyán nem maradt más, mint a parkban Justh Zsigmond sírja és Szabó Pá sejtése szeint a görög színház rekviditumai a padláson, egykori szereplői pedig megöregedve szerte a faluban. Justh Zsigmond szentetornyai irodalmi vonatkozásai tehát a Budapesti Szemle tanulmánya után is kutató munkára várvárnak. Dr. Kr.In Andor Renováljál a mérnöki iroda helyiségét Előszobái is rekesztenek belőle Községi mérnökünket kedves meglepetés fogja érni, ha dunántúl tanulmányútjára visszatér: átépített, megújhodo irodahelységet talál a községháza ósdi épüetében. Alighogy elutazott a mérnök, tegnap reggel már munkások álltak neki az iroda falának. Kiszedték az öreg ablakokat, amelyeken ugyancsak látszanak a fölöttük e suhant évtizedek nyomai: a mmnegy 17 centiméerre süllyedt falban egészen meggörbültek. A falkat, ablakokat kijavítják, azután pedig vékony falat kettéválasztják a nagy heyiséget; előszoba,fém, rekesztenek be ede. Az »új« helyiségben agilis mérnökünk bizonyára még nagyobb ambícióvá fog dolgozni és a dunántúl látottak alapján új és meglepő községfejlesztési ,és szépítési terveket dolgoz ki és valósít meg. Égő határos! Érdekes, izgalmas filmjet mutat be szombaton, vasárnap és hétfőn a Korzó Mozgó, most készül el Budapesten a magyar beszédre való átdolgozása s a Korzó Mozgó Budapest premierjével egy időben mutatja be. A fim Lengyelországban készült, az új lengyel filmgyártás legsikerültebb produkciója .Az érdekes mesén, a cselkvés fordulatosságán kivül van még egy érdekessége ezen filmnek, a férfi főszereplő, Kari Trubieskij — a nagy lengyel szabadsághősnek, Sobieskinek dédunokája. Ez annál is érdekesebb, mert az Égő határok meseszövésénél éppen Sobieskij harcainak néhány motívumát is felhasználták. Így kerül egymás mellé évszázadokkal később a szabadsághős unokája Kari Trubieskij a színész. Lengyel-magyar testvériség évszázados elnyomása után magyar katona bajonetje, magyar hősiesség, magyar vér szentelte meg az elnyomott Lengyelország felszabadítását, zivataros nagy csaták előzték meg ezen rokon nemzetnek feltámadását, melyről ezen fimn meséje szól az Égő határok. 1914 nagy világrengető eseményét tárgyalja gyönyörű felvételekkel s izgalmas megjátszásban ezen magyarul beszélő háborús történelmi film ,melyet zóna helyárakon mutatbe a Korzó Mozgó