Ország-Világ, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1958-03-19 / 11. szám

sz­ági­ felsőh­áz vitája i iak mesterséges nőitemékei vitt­ék­l brit felsőhöz különös és szokatlan témáról nyi­tott vitát a minap. A felsőház egyik tagja, Lord Blackford törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint az idegen férfitől származó mesterséges megter­mékenyítést tekintsék törvény­telennek és ismerjék el válási oknak, az így született gyerme­keket pedig minősítsék törvény­telennek. A vita rendkívül heves volt és a felszólalók többsége egyet­értett Lord Blackforddal. Lord Dennis — egy fehér parókás bíró — például elmondotta, hogyha egy gyermek apját ezentúl nem lehet megállapí­tani, ez csalás és összeesküvés a család ellen. Mert hogyan ha­gyományozhatná vagyonát egy nagyapa olyan unokája, aki nem is az ő vére? Különös élességgel léptek fel a vitában a javaslat mellett az anglikán egyház vezető méltó­ságai, a yorki, a norwichi és az exeteri hercegérsek. Utolsónak mennydörgött bele a kórusba az anglikán egyház feje, a canter­bury érsek. Szerinte az idegen férfitől, tehát nem a férjtől származó mesterséges megter­mékenyítés bűnös csalás isten és ember ellen, hiszen a férj hami­san kerül az apa szerepébe, a feleség úgy tünteti fel a dolgot, mintha házasságból született volna gyermeke, az ismeretlen harmadik pedig sohasem látja meg sem a gyermekét, sem a gyermek anyját, még csak azt sem tudja, kicsodák-micsodák. Az orvos pedig, aki a mestersé­ges megtermékenyítést elvégzi, bűnsegédi bűnrészessé válik egy hamis születési bizonyítvány ki­állításában. — Vajon megengedhető-e — tette fel a szónoki kérdést a can­terbury érsek —, hogy egy or­vos kivegye az egyház és az ál­lam kezéből a törvény ellenőr­zésének jogát? és felhívta az angol orvosi kart, hogy hasonló értelemben foglaljon állást. A közvélemény is megszólal A felsőház vitája nem maradt az ódon épület falain belül, ha­nem azóta szélesen gyűrűzik az angol társadalom legkülönbö­zőbb fórumai előtt. A vitába or­vosok, jogászok, politikusok, er­kölcsprédikátorok és teológusok is beleszóltak már. A Manches­ter Guardian közli egy orvos hozzászólását, aki elmondja, hogy mielőtt egy mesterséges megtermékenyítést elvégezne, külön-külön nagyon behatóan megbeszéli a férjjel és a fele­séggel is, és ellenőrzi, vajon mindkettőjüknél egyformán fennál-e az óhaj? Emellett meg­vizsgálja azt is, hogy a családi háttér és a házasság összetartá­sa kellőképpen indokolja-e a beavatkozást. Ha az a vélemé­nye alakul ki, hogy a házastár­sak közti feszült viszonyt csak egy gyermek születése oldhatja fel, elvégzi a beavatkozást. De a férj impotenciáját — úgymond — rendszerint nem fogadja el kellő oknak a beavatkozásra (sterilitását viszont igen!), mert nem kíván gyermeket juttatni olyan családba, amelyben sexuálpszichológiai zavarok to­­­vábbra is megmaradnak. Átlagon fé­ffiek-e a „mesterséges” gyermekek . A Manchester Guardian or­vosi levelezője ehhez még hoz­záteszi, hogy azok a férfiak, akiktől ő mesterséges megter­mékenyítéshez közreműködést elfogad, valamennyien kifogás­talan jellemű, intelligens és kultúrált emberek, akiknek ma­guknak is vannak gyermekeik, s anyagi ellenszolgáltatás nél­kül, saját feleségük hozzájáru­lásával, kizárólag emberbaráti célból nyújtanak segítséget, akárcsak a véradók. Rokoni vagy baráti kapcsolat a kérdé­ses férfi és a család között nem lehet, s a másik fél kiléte köl­csönösen titokban marad. Ez az orvos, aki 10 éve végez mester­séges megtermékenyítéseket, az esetek legnagyobb részében a családok megelégedettségéről számol be és elmondja, hogy ugyanaz a páciens néha egy má­sodik, sőt egy harmadik gyer­meket is kér, ugyanattól az is­meretlen férfitől. A mesterséges megterméke­nyítés orvos-egészségügyi vo­natkozásai is elég érdekesek. Az előbb említett orvos szerint 100 esete közül csak 56-nál jött lét­re fogamzás és rendszerint ehhez is 4—5 injekció kellett. Az ily módon született gyerme­kek mind egészségesen növe­kedtek fel és jórészt átlagon fe­lüli adottságokat mutattak. __Rt mit szó< m brit kormányt A brit felsőház nem minden­napi vitáját röviddel ezelőtt le­zárták. A kormány nevében a lordkancellár, Lord Kamuir vá­laszolt a felszólalóknak. Kije­lentette: tudatában van azok­nak a messzemenő következmé­nyeknek, amelyekhez a vita tár­­gyát képező forradalmi orvosi gyakorlat vezet. De mégis utal­nia kell arra, hogy egyes ese­tekben a mesterséges megter­mékenyítés egy asszony és a családja életébe is boldogságot és beteljesülést hozhat, ezért azt javasolja, hogy hívjam:­, életre egy bizottságot, amely ezt az igen sokrétű problémát ta­nulmányozza és kidolgozza az alapelveket egy törvény számára. Külön érdeklődésre tarthat számot, hogy röviddel a vita le­zárása után Edinburghban a bí­róság elé került az első mester­séges megtermékenyítést váló­per. A pert a férj indította és a bíróság ki is mondta a válást a feleség hibájából. Az asszony ugyanis vonakodott bizonyíté­kot szolgáltatni, hogy a megter­mékenyítés valóban mesterséges volt, s így a bíróságnak nem ma­radt más hátra, mint a házasság­törés tényét kimondani. B.J. Lord Kamuir, a brit lordkancellár, aki a kormány nevében kijelentette: egyes esetekben a mesterséges megtermékenyítés boldogságot és betelje­sülést hozhat egy asszony és a családja életébe is... Dr. Fisher, a canterbury ének utolsónak mennydörgőtt bele a vitába ,..

Next