Ország-Világ, 1959. január-július (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-18 / 7. szám
A Magyar—Szovjet Barátság Hónapja keretében február 19-től rendezik meg hazánkban az idei szovjet film ünnepét. Műsorra kerül a '••Félkegyelmű*', **-Az én drága párom*, **A csodálatos kút-, *-A kapitány lánya-, aKék nyíl-, a »Hattyúk tava- és a »Tengerészrevü-. A FÉLKEGYELMŰ A megalázottak és megszomorítottak költőjének tragikusan szép művét, a Félkegyelműt megfilmesítették. Dosztojevszkij, aki korának reménytelensége és hiábavalósága felett érzett végtelen fájdalmát örökítette meg halhatatlan regényeiben, meghalt, mielőtt a celluloidszalag művészetét felfedezték volna Most mégis az egyik legdivatosabb szcenáriumíró: műveit és szellemét az új műfajhoz, a filmhez idomítják. Különös, de mégis így van; lélektani motívumokra épült regényei elviselik a film követelményeit, sőt olykor egy-egy film méltóképpen tolmácsolja is. Miskin herceg a humanizmus apostola, Dosztojevszkij kedvenc regényhőse, akit mindegyik hősénél jobban szeretett, híven támad fel ezen a szovjet filmen. Az ő arcára esik az a fény, amelyik valamely hasadékon át surran be valamerről — pontosan nem is lehet tudni, merről — hogy vékony sugarával bevilágítson a kor és kór okozta sötétségbe. Ivan Pirjev rendező átérezte a nagy dosztojevszkiji kontrasztot, a fény és az árnyék játékát, a bűn és a tisztaság harcát. Miskin herceg — Jurij Jakovljev nagyszerű alakításában — az emberi jóság szimbólumaként emelkedik ki a hangos, kicsinyes érdekeik után tülekedő emberek áradatából. Ahogy Miskin herceg Pétervárra utazik a vonaton, kulturált, halvány arca kiviláglik a durva, közönséges fejek sokaságából. Vagy egy másik jelenetben, Jepancsics tábornok fogadószobájában, törékeny alakja olyan magányos, m mint az igazság a hamisság tengerében. A film hűen fejezi ki a regény első részének mondanivalóját: Miskin herceg kivételével a szereplők mindegyike a pénz hatalmában vergődik. A szovjet film ünnepének műsorán a Félkegyelmű első része szerepel. Az élmény épp ezért nem teljes — nem is lehet az. A többrészes filmek jogosultságának kérdése merül fel az emberben, amikor elhagyja a mozi nézőterét, az az érzése, hogy a fim vé®et ért — mielőtt valóban befejeződött volna. han szereti meg egymást Vlagyimir és Varvara. A fiú megkapja orvosi diplomáját, s arra készül, hogy vidéken gyógyítsa a falvak népét. Magával akarja vinni a lányt, aki színésznő szeretne lenni, s ahhoz, hogy a fiút kövesse, fel kellene adnia álmait... Aztán jön a háború. Sorsuk ismét összefonódik, hogy rövid idő múltán újra fájdalmasan szétváljon. A háború befejezése után Vlagyimir családot alapít, felesége, gyereke van már, amikor az első szerelem igaz érzése és ereje mégis Varvarához sodorja. A film drámai jelenetek sorára és két kitűnő színész, Inna Makarova és Alekszej Batalov játékára bízza a rendkívül dús cselekményt. S bár magasfokú a film feszültsége, a húsz esztendőt átívelő drámai történet csomópontjait nem sikerült mindig tökéletesen ábrázolni, nem találnak rá minden esetben arra az epizódra, amelyik leghívebben és legmélyebben rajzolhatná meg a főhősök életútját. J. Hejfic nagy rutinja és rendezői tudása remek ötletekkel kíséri a cselekményt, ám ez csak könnyíti, de nem ellensúlyozza teljesen a nagy élményt nyújtó film zsúfoltságát. A »Félkegyelmű« Miskin hercege (Jurij Jakovljev) »Az én drága párom címűfilmből AZ ÉN PRÁGA PÁROM Két ember szereti egymást, de csak húsz esztendős hosszú hányattatás után talál egymásra. Ezt az örök témát formálták a vászonra nagyon is mai szemmel, korunkra jellemző hősökkel. Még diákkorú A CSODÁLATOS KÚT A gyerekek kisfiún-sorozatot kapnak a szovjet film ünnepétől. A műsor három rajzfilmje elbűvölő. »A csodálatos kút» régi népmesét elevenít fel a jó kislányról és a rossz kislányról, varázsosan naiv tanulsággal. A farkas és a hét kisgida ismert története szellemes rajzokban mozgatja meg az apróságok nyiladozó fantáziáját, a harmadik film pedig a »Mese a rossz tanulóról«, az utóbbi esztendők egyik legötletesebb rajzfilmje. A Szovjetunióban rendkívül népszerű Resetnyikov »Megint kettes« című festménye szolgálta hozzá az alapötletet. A kép haszontalan, rossz tanuló főszereplője megelevenedik, s különböző kalandok árán belátja, hogy tanulnia kell. Humoros, tehetséges kis mű ez, könnyedén és szellemesen találja el a mese alaphangját. (halasi) Négy kisgida a két kisgidáról szóló szovjet rajzfilmből ANATOLL! KUZNYECOV: A LEGENDA FOLYTATÁSA (Modern Könyvtár sorozat) szovjet—magyar barátság hónapjára jelent meg meg Kuznyecov, a most feltűnt fiatal szovjet író első regénye, A legenda folytatása. Ebben az érettségizett, az életbe kilépő fiatalok problémáit veti fel a szerző. A regény egy nagy szibériai építkezésen játszódik, ahol az író maga is sokáig dolgozott, mint betonozó. Az építkezés kavargó, színes, minden rendű és rangú emberáradatából emeli ki és rajzolja meg rendkívül éles szemmel és finom tollal könyvének alakjait. A fiatalok közül csak a legjobbak kerülnek az egyetemre. Sokan azok közül, akik nem jutottak az egyetemre, felteszik a kérdést: ez hát a sokszor megálmodott ragyogó jövő? S hogyan lehetséges, hogy a gyárigazgató lányának annyi a zsebpénze, mint egy munkásasszony egész havi fizetése? És honnan kerülnek elő az ügyeskedők, a bércsalók, a szélhámosok? S miért vallja Viktor, az egyik diák, hogy csak a törtetők, a nagyszájúak érvényesülnek? Kuznyecov lázas érdeklődéssel, őszinte segíteniakarással kutatja a problémák megoldását. Nyitott szemmel jár az életben és keresi az élet igazi célját, értelmét. Bátran, néha élesen, de őszintén veti fel — és válaszolja meg — mindazokat a kérdéseket, amelyek a fiatalságot, s így természetesen őt is foglalkoztatják. Regénye nem hibátlan Irodalmi alkotás. Egyes felvetett problémákra nem tud kielégítő választ adni, de a becsületes, dolgozó emberek melletti világos és pozitív állásfoglalása, őszinte segíteniakarása, újszerű, fiatalos hangja mindvégig izgalmas, lebilincselően érdekes olvasmánnyá avatja első művét. (Európa Kiadó.) _____ (A. J.) Egy szép könyv Az Akadémia Kiadó és az Offset Nyomda páratlanul szép, monumentális, tartalmánál fogva is egyedülálló ritkasággal gazdagította könyvkiadásunkat. A mű címe: Régi magyarországi faszobrok — alig árul el valamit a könyv tartalmáról, a 86 remek reprodukcióról és e műfajt kitűnően ismerő Aggházy Mária bevezető tanulmányának színvonaláról. Az album fényképeit Schüler Alfréd szívós kutatómunkával és kiemelkedő szakmai tudással készítette. A feltáruló képek a témák kiválasztása és a kivitel színvonala tekintetében is a ritka meglepetés erejével hatnak. A kötetet több nyelven is kiadták. Így hát a világ minden táján forgalomba hozható. (V) Toporci Madonna Sziráky Judit: Orbán (Szépirodalmi Könyvkiadó) Nemcsak az embereknek , mondanivalóiknak, lelki világuknak is van árnyéka. Ezek az árnyékok jelzik a mélybe húzódó összefüggéseket, a háttér titkait, a ki nem mondott titkokat. Sziráky Judit a lélek sötétjébe búvó árnyak költője. De ezt a világot nem pszichikai furfanggal, nem ellágyuló rokonszenvel közelíti meg, hanem egyfajta rideg tárgyilagossággal, szilárd biztonsággal. Lehet árnyakat rideg tárgyilagossággal, szilárd biztonsággal megközelíteni? Lehet, talán lehet. Mindenesetre ez a látszólagos ellentmondás a jellege Sziráky Judit írásainak, ez teszi az írót magányossá és rokontalanná irodalmi életünkben. (Ha rokonait keressük, talán a szláv lélek egykori klasszikusai között találhatjuk meg.) S még egy megjegyzés: ez a szó: köd — a könyv első felének csaknem minden oldalán többször is felbukkan. S ez is jellemző Sziráky Judit költészetére. Kemény pillantással, szilárd világnézetén át méri fel az életet — de a köd, mely írásain megül, minden szavába, fürkésző szemének minden tekintetébe és a hősei, de még a tárgyak közé is szüntelen beszivárog. A köd és az árnyék biztos léptű, kemény itéletű költője azOrbán- trója. Szokatlan jelenség, rokontalan lélek, meglepő tehetség. (»*•)