Ország-Világ, 1968. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-08 / 19. szám

Nemeskürty István forgatóköny­ve nyomán. Hildebrand István operatőr segítségével megeleve­nednek szélesvásznon Eger hős védői — Gárdonyi halhatatlan alakjai. Film lesz végre az Egri csillagok­ból! — Igen! Most lesz, de már volt is egy, méghozzá 1923-ban — mondotta Angyal László zeneszerző. — Csakhogy erre a régi némafilmre kevesen emlé­kezhetnek már! — Kérjük, beszéljen róla! Úgy tudjuk, részt vett elkészí­tésében. Negyvenöt év távlatából ke­resgél emlékezetében az azóta közel száz film gyártásában köz­reműködő neves zeneszerző, ze­nei és művészeti vezető, Angyal László. — Fejős Pál, az azóta világ­hírűvé vált rendező kért meg, hogy komponáljak kísérő zenét Egri csillagok című filmjéhez. Nagy megtiszteltetés volt ez egy fiatal zeneszerző számára. Ez volt az első olyan magyar néma­film, amelyhez külön kísérő ze­nét komponáltatott a rendező. — Maga Fejős írta át filmre az Egri csillagok-at — folytatja Angyal László. — Operatőre a huszonhat éves Papp Gyula volt, a maga korában kiváló szakem­ber. Szegény, pár évvel később meg is halt. A több mint két­ezer méteres film műtermi fel­vételei a Sziget utca és Pannó­nia utca sarkán lévő, volt Phö­nix filmgyárban készültek.­­ A díszleteket Básthy István ter­vezte hozzá. — És a várostrom felvéte­lei?... — Nem, nem Egerben készül­tek — vág közbe mosolyogva a zeneszerző. — Az egri vár és környéke úgy látszik már akkor sem volt alkalmas a film forga­tásához. Az egri várat — rész­ben — a Zala megyei Csesznek vára helyettesítette. Csesznek annak idején szintén fontos vég­vára volt a törökök elleni har­coknak. Ha jól emlékszem, külső felvételek készültek még a Kúria épületében, Óbuda kör­nyékén, a budavári bástyán és a kisbéri méntelepen is. Sőt, a Budai-hegyek legismertebb bar­langjába, a Pálvölgyi cseppkő­barlangba is »bemászott« a for­gatócsoport. Igen, ezt szó sze­rint kell érteni, hisz a barlang akkor még nem volt feltárva. — Hogyan oldották meg a tö­megjeleneteket ? — A film rendezője a katona­ság segítségét vette igénybe. Egy alkalommal nagyon furcsa eset történt. A Mátyás templom­ban forgattak. A közreműködő katonák annak örömére, hogy filmszereplőkké váltak, többet ittak a kelleténél. Viselkedésük­kel megszentségtelenítették a templomot. Az eset persze kiszi­várgott, és a keresztény lapok nyomban támadást indítottak a film készítői ellen. A botrány híre még a Vatikánba is elju­tott. Így azután a templomot sürgősen újból felszentelték.­­ A most készülő változat al­kotóinak nagy gondot okoz a szereposztás. Megtudhatnánk, hogy Fejős Pál kikre osztotta akkor a szerepeket? — Erre is csak emlékezetem alapján tudok válaszolni. A mai generáció az akkori színészek közül már csak keveset ismer, hiszen csak néhányan élnek kö­zülük. Az egri vár védelmének irányítója, Dobó István várka­pitányt Bihari Sándor alakítot­ta. A pécsi kovácsmester deák­ból lett királyi hadnagy, a hí­res­ vitéz Bornemissza Gergely figuráját Sziklai Béla személye­sítette meg. Cecey Éva szerepét Fejős Pál felesége, Jankovszky Mara játszotta. Ceceynét Takács Ill. Török Bálintot Pogány Béla, Jumurdiákot Maklári Zoltán, Bálint papot pedig Réther La­jos elevenítette meg. Tudom, hogy játszott a filmben még Baló Elemér, Szántó Rezső, Fü­­löp Sándor, Stella Gyula, Szécsi Ferkó, sőt Vaszary János író is.­­ A filmet két tőkés: Lell­bach Károly és Eckhardt Tibor finanszírozta a Magyar Kultúr­­ház Rt. égisze alatt. A cégnek ez volt a második és egyben utolsó filmje, mert a film forgatásában tönkrement. Fejős nem tudott elszámolni velük, meg sem vár­ta filmjének bemutatását, hirte­len külföldre utazott. Egy ideig Berlinben dolgozott Fritz Lang mellett, aztán Amerikában mű­ködött, sikeresen. — És mi lett a film sorsa? — Egy Ergon nevű vállalat hozta forgalomba, s a József körúti Omnia (most a Guten­berg művelődési otthon film­színháza) mutatta be. Sajnos, a film megbukott... Lám, milyen homályba ve­szett filmtörténeti kuriózumo­kat hozott felszínre ez a beszél­getés. A film kópiái elpusztul­tak, csak néhány megsárgult fénykép maradt ránk. Az Egri csillagok első változatának alko­tói és szereplői közül többen még ma is élnek. Milyen jó len­ne, ha összejönnének az új vál­tozat forgatása alkalmával, a nagy nyilvánosság előtt. Szíve­sen találkoznánk velük a tele­vízió képernyőjén. Esetleg Vár­­konyiék is készíthetnének egy rövidfilmet az új változat ,,ku­lisszatitkairól’', amelyben őket is bemutatnák. Murai János — Pánczél G­yörgy Jelenetek a régi filmből 23

Next