Ország-Világ, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 2. szám

Ilis Két állásfoglalás A hagyományoknak­ megfele­lően a most kezdődött év ele­jén is több vezető államférfi fejtette ki nézetét a nemzetkö­zi kérdésekről. Az csak termé­szetes, hogy a legnagyobb ér­deklődés a két vezető nagyha­talom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megnyilatko­zását kísérte. Koszigin szovjet miniszterelnök az Aszahi című japán lap tudósítójának kérdé­seire válaszolt, Nixon amerikai elnök pedig tv-tudósítók kérdé­seire. Anélkül, hogy részletesen elemeznénk a két nagyhatalom vezetőjének álláspontját, csak azokat a kérdéseket hasonlít­juk össze, amelyekről mind­ketten beszéltek. Ilyen minde­nekelőtt a vietnami kérdés. A szovjet Minisztertanács elnöke hangoztatta: nem lehet kétsé­ges, hogy sem az Egyesült Ál­lamok indokínai agressziójá­nak nyílt kiszélesítése, sem a háború „vietnamizálása” nem hozza meg a győzelmet az Egyesült Államok számára. Az Egyesült Államoknak Dél-Viet­­namból végül is ki kell von­nia az utolsó katonáját is. Ni­xon viszont Vietnammal kap­csolatban kijelentette, hogy a „vietnamizálás” sikeresen ha­lad és külpolitikailag a vietna­mi háborúban érte el a legna­gyobb eredményt. „Nem kí­vánjuk felújítani — hangsú­lyozta — Észak-Vietnam bombá­zását, nem kívánunk stratégiai, vagy akár csupán katonai cél­pontokat bombázni Észak-Viet­­namban — hacsak nem látjuk veszélyeztetve Dél-Vietnamban levő erőink biztonságát.” Szó­val a régi­t „ha” úgy látják bombáznak. Koszigin a közel-keleti vál­sággal kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a megoldás kul­csa a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtása. A politikai ren­dezés Izrael és az Egyesült Államok magatartása miatt nem jutott előbbre. Ha az Egyesült Államok nem adna pénzt és fegyvereket az agres­­­szornak, úgy már régen sike­rült volna felszámolni a közel­­keleti tűzfészket. Nixon to­vábbra is hangsúlyozta Izrael támogatását és kijelentette, hogy jelenleg nincs szükség formális izraeli—amerikai vé­delmi szövetségre, mivel — mint mondotta — köztudott, hogy az Egyesült Államok mi­lyen nagymértékű segítséget nyújt e nélkül is Izraelnek. A fegyverzetek korlátozását célzó szovjet-amerikai tárgya­lásokról szólva Koszigin hang­súlyozta: üdvözölnénk, ha stratégiai fegyverzetek korláto­­­zásában ésszerű, nem egyol­dalú és nemcsak az egyik fél számára előnyös megállapodás születne. Nixon szerint a SALT tárgyalások ügyében „alapvető nézeteltérés” mutatkozik ab­ban, hogy milyen fegyvereket lehet stratégiaiaknak nevezni. Mint ismeretes az amerikai fél megkísérli kivonni a megálla­podás hatálya alól az európai támaszpontokon, valamint a re­­pülőgép-anyahajókon készen­létben álló, nukleáris bombá­kat hordozó repülőgépeket. Ez­zel együtt Nixon optimistán nyilatkozott a márciusban foly­tatandó tárgyalásokról. Ezzel az optimizmussal egyáltalán nem állnak összhangban az in­terjú után néhány órával Pentagon költségvetéséről nyil­­­vánosságra került adatok, ame­lyek szerint lényegesen fokoz­zák a katonai kiadásokat. Két állásfoglalás hangzott el. A Szovjetunió híven eddigi po­litikájához ismertetett állásfog­lalást a legfontosabb nemzetkö­zi kérdésekben. Sajnos, Nixon is hű maradt álláspontjához Pedig kétéves működése alatt meggyőződhetett róla, hogy fe­nyegetésekkel nem lehet a nemzetközi problémákat meg­oldani s az USA-nak is be kell tartani az ENSZ határozatait és a nemzetközi jog alapvető normáit. Diplomaták újévi köszöntése A Budapesten akkreditált diplo­máciai misszióvezetők az újév alkalmából jókívánságaikat fe­jezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Képün­kön : Losonczi Pál köszönti a diplomatákat (MTI Fotó : Pálfai Gábor felv.) Kapunyitás Néhány évi várakozás után, éle­tének jelentős állomásához ér­kezett a Fővárosi Nagycirkusz. Régi helyén, de szép, új, kor­szerű épületében január 14-én mutatja be új, magas színvonalú műsorát, amelyet két és fél hó­napon át láthat a közönség (Bojár Sándor felv.) New Yorkban ismét megkezdődtek a szeptemberben meg­szakadt közvetett béketárgyalások a Közel-Keleten egymás­sal szemben álló felek között. A tárgyalásokat Gunnar Jarring, az ENSZ-főtitkár közel-keleti különmegbízott­ja irányítja. Képünkön: Joseph Teboah, izraeli ENSZ-fődele­­gátus, akivel Jarring megbeszélést folytatott az ENSZ New York-i székházában A fővárosban és az egész országban sok gon­dot okozott az elmúlt héten a havazás, a hideg és a szél. Az időjárás próbára tette mindazo­kat, akik járművet vezetnek, utaznak vagy az utak megtisztításáért felelősek Szovjet—lengyel tárgyalások Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására baráti látogatáson Moszkvában járt Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A szovjet és a lengyel vezetők tanácskozása a szívélyes ba­rátság és a kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Képünkön: a vnukovói repülőtéren: (balról jobbra) P. Jaro­szewicz, A. Koszigin, L. Brezsnyev és E. Gierek (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Jarring közvetítő béketárgyalásai Országos hógond (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) (Bojár Sándor felv.)

Next