Ország-Világ, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-08 / 45. szám
SPORT IMI ne AZ IM ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KOZÁK MIHÁLY Köszönet Laci bácsinak Hol volt, hol nem volt... kezdhetnénk, ha mese volna, de ami történt, való igazság. Egy szép, napsütéses délelőtt a BVSC Szőnyi úti uszodájában megjelent egy idős bácsi, aki mindenkinek csak úgy mutatkozott be,hogy ő a Laci bácsi. — Szeretem a gyerekeket, a sportolni vágyó fiatalokat — mondta. — Tudom, itt sok a tehetséges úszópalánta és én szeretném jó eredményeiket megjutalmazni. A sportiskola vezetői először csodálkoztak, de Laci bácsi mindjárt kész javaslattal állt elő: két gyönyörű, színtiszta ezüst vándorserleget ajánlott fel, minden esztendő legeredményesebb „béka" és „delfin” korcsoportbeli úszójának. A terv megvalósult, s idén a nyolcéves Horváth Zsolt és a tízesztendős László Frigyes boldogságtól sugárzó arccal elsőként vehette át a Tehetség Kupát. (Képünkön jobbról és balról.) Laci bácsinak csak egy kérése volt: a neve maradjon titokban. Még frissek a müncheni olimpia emlékei, a sportolók ezrei azonban már előre néznek, tervezik a jövőt. Az új „tornászkirálynő”, Ludmilla Turiscseva a napokban ünnepelte 20. születésnapját, s ebből az alkalomból nagyon-nagyon sok barát, ismerős köszöntötte, küldött levelet vagy táviratot moszkvai címére. Ludmillát felkeresték az újságírók is, s ő már további elképzeléseit vázolta. • Igaz, az olimpián megnyertem az összetett versenyt, mégis úgy érzem, még bőven akad tanulnivalóm — nyilatkozta. — így például a gerendagyakorlatomat kell erősíteni, hiszen ezen volt a leggyengébb a helyezésem, csak ötödik lettem. Aztán még jobban meg kell ismerkednem az egyre szélesedő új irányzattal, mert különben lemaradok a versenyben honfitársnőim és a külföldi vetélytársak mögött. Ezt pedig nem szeretném, mert mit tagadjam: nagyon szeretek győzni! Az olimpiai bajnoknő igyekezete érthető. Jövőre Európa-bajnokság lesz, 1974-ben pedig világbajnokság. S a győzteseknek mindig a legtöbb a veszíteni valójuk... Nevük, rangjuk, tekintélyük van külföldön a magyar vízilabdaedzőknek, s munkájukat nemcsak Európában, hanem a tengeren túl is dicsőség övezi. Markovits Kálmán, az ötvenes évek „aranycsapatának" azóta is felülmúlhatatlan középpályása például már három éve tevékenykedik Mexikóban, s éppen a közelmúltban utazott vissza „állomáshelyére”. — félidőhöz” érkeztem, mert még három évig szól a szerződésem — mondta, mielőtt elindult az óceán átrepülésére. — Úgy hiszem, most kezd kialakulni egy olyan, fiatalokból álló gárda, amely talán a montreali olimpián már kemény ellenfele lehet akár a legjobbaknak is. Markovitsnak nincs könnyű dolga. A közép-amerikai országban a sportélet jóformán Mexikóvárosra korlátozódik, s itt is csak öt csapat szerepel a vízilabda-bajnokságban. Nagy választék nem áll rendelkezésére, s a játékosok szorgalma sem mindig kifogástalan. Csak akkor igyekeznek igazán, amikor a magyar edző is vízbe száll, mert hát nem akarnak mögötte lemaradni. — Mexikóban sok a külföldi edző, úgyszólván minden válogatott keretet lengyel, amerikai, japán, török vagy bolgár szakemberek irányítanák — mondta. — Kis versengés közöttünk is kialakult, s nem szeretnék lemaradni. >< KU s ■* LU CS LU CQ s|U ■* «•% Három kérdés-három érdekelthez Javában tart a küzdelem az európai nemzetközi labdarúgótornákon, s jelenleg még három magyar csapat állja a versenyt. Október 25-én újabb forduló kezdődött, s a közelgő visszavágók előtt három kérdést tettünk fel az érdekelteknek. 1. Hogyan értékeli az első mérkőzést? 2. Mi a legfontosabb tanulság? 3. Mit vár a visszavágótól? FARSANG ENDRE szakosztályvezető (Újpesti Dózsa, Európa Kupában 1:2 a Celtic ellen): 1. Ragyogó mérkőzés volt, a labdarúgás minden szépségével. A vereség ellenére a teljesítménnyel elégedettek lehetünk, megteremtettük az alapot a továbbjutáshoz. 2. Ilyen találkozókon általában kevés alkalom nyílik a gólszerzésre, ezért egyetlen helyzetet sem szabad elszalasztani. Sajnos ebben hibáztunk. 3. Ha a Megyeri úton is olyan becsvággyal küzd a csapat, mint Glasgow-ban, előbbre léphetünk. Sikerülhet a Celticnek visszavágni, mert a legutóbbi kupasorozaton „kiejtett” bennünket. CSANÁDI FERENC edző (Ferencváros, Kupagyőztesek Kupájában 2:0 a Prágai Sparta ellen): 1. Csak időnként elégített ki a játék, a nagy akarás gyakran negatív hatást váltott ki: bénította a csapat tagjait. Páncsics nagyon hiányzott. 2. A visszavágón a támadások legtöbbjét a szélen kell vezetnünk, mert a hórihorgas védők középen „élő falat” alkotnak. Szőkét és Muciiét erőteljesebben kell foglalkoztatnunk. 3. Óriási balszerencse kell ahhoz, hogy a kétgólos előny birtokában ne jussunk tovább. De erre nem is akarok gondolni, ott leszünk a következő fordulóban. MÉSZÁROS JÓZSEF (Bp. Honvéd, UEFA Kupában ):3 a Beroe Sztara Zagora ellen): 1. Csak egy félidőig álltuk az előttünk eddig ismeretlen, de nagyon-nagyon jó, modern futballt játszó bolgárok rohamait. Aztán következett egy olyan rövidzárlat, ami tanulmányt érdemelne. 2. Büntetlenül még egyetlen percre sem lehet „kihagyni”, mert az ellenfelek minden lehetőséget kihasználnak. 3. Nem adjuk fel! A 30, a 120 perc vagy esetleg a 11-esek megfordíthatják számunkra az eredményt. llilHNMl Totótippek a 46. hétre 1. V. Dózsa—Tatabánya 1x2 2. Ferencváros—Csepel 1 2 3. Szeged—Salgótarján x 2 4. Zalaegerszeg—Pécs 1 5. VIDEOTON—MTK 1 1. Rába ETO—Bp. Honvéd 1 2 7. BKV Előre—Eger X 2 8. Debr.—Ganz-MAVAG 1x2 9. Szekszárd—Volán 1 10. Atalanta—Torino x 2 11. Florentine—Milan x 2 12. Roma—Lazio 1 2 13. Ternana—Cagliari x Pótmérkőzések: 1x2, x 2, 12 25