Ország-Világ, 1986. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-16 / 16. szám
KITÜNTETÉSEK 1986. április 4-e akalmából a magyar—szovjet barátság elmélyítése érdekében végzett tevékenységükért kitüntetésben részesültek Munka Érdemrend ezüst fokozata: György Sándor, az MSZBT titkára. Munka Érdemrend bronz fokozata: Retkes Ádámné, az MSZMP X. ker. Bizottsága politikai munkatársa. MSZBT Aranykoszorús Jelvény kitüntetés: Ádám Béla, a Vörös Csillag Gépgyár lakatosa, az MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnöke; Bácskai Miklós, a tiszafüredi Városi Tanács Művelődés-Egészségügyi és Sportosztály vezetője; Balog Lászlóné, az ERŐKAR pénzügyi osztályvezetője, az MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnöke; Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkára; Bereck Ágoston, a Magyar Honvédelmi Szövetség Zala megyei vezetőség főelőadója; Csáki Ferencné, a KSZV Újszegedi Szövőgyár befűzője, az MSZBT Országos Elnökség tagja; Baróczi József, a Volán Tourist soproni iroda vezetője, az MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnöke; dr. Dubecz Sándorné, nyugalmazott tanárnő; Egyed László, vezető nyelvtanár, a Veszprémi Vegyipari Egyetem MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke; Ernszt Antal, az MSZMP KB tagja, az MSZMP XXI. ker. Bizottság első titkára; Fejérvári Géza, a Síküveggyár gazdasági igazgatóhelyettese, az MSZBT- tagcsoport elnökségi tagja; Halász Ferencné, a kecskeméti Kertvárosi Általános Iskola tanára; Hangor Péter, a bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat szervizmérnöke, az MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnöke; Herényi József, a kőszegi Kisegítő Iskola és Nevelőotthon tanulmányvezetője, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke; Jakatics Árpád, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága PMO-vezető; Juhász Józsefné, a szabadegyházi Szeszipari Vállalat kereskedelmi kirendeltség vezetője, az MSZBT-tagcsoport elnökségének tagja; Kádár Jenőné, a Városi Tanács Vác ágazati PB-titkára; Kobules Tibor, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott tanszékvezető-tanára, az MSZBT Országos Elnökségének tagja; Kolesza János, a Szellőző Művek osztályvezetője, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke; Kovács Jenő, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztály helyettes vezetője; Lányi György, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály alosztályvezetője; Marosvári János, a mátravidéki Cukorgyárak hatvani Cukorgyárának térüzemvezetője, az MSZBT-tagcsoport elnökségi tagja; Németh Ferenc, a CSM Hőerőmű és Szolgáltató Közös Vállalat beruházási előadója, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke; Németh János, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága politikai munkatársa; Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója; Pósfalvi Kornélia, a József Attila Általános Iskola orosz szakos tanára, az MSZBT- tagcsoport elnökségi tagja; Rátskai Pál, a MÁV Északi Járműjavító Üzem szakoktatási ügyintézője, az MSZBT kerületi munkacsoport vezetője; Dr. Rimóczi Géza, a METALIMPEX Acél és Fémkülker Vállalat osztályvezető-helyettese, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke; Romhányi Ferencné, az MSZBT nyugdíjas könyvelője; dr. Sebe János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottság PMO-vezetője; Somogyi László, a Fővárosi Gázművek PB-titkára; Soós Lajos, az MTI fotóriportere; Sörös Géza, a 306. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, az MSZBT Országos Elnökség tagja; dr. Szemjén Tibor, az MSZMP Nyíregyháza Városi Bizottsága titkára; Szigethi Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Főosztályának vezetője, az MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnöke; Szilágyi Imre, a baksi tsz szállításvezetője, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke; Thürmer Gyula, az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa; Tóth János, a hajdúböszörményi Béke MgTsz pártvezetőség titkára; Tóth Sándor, az MSZMP szeghalmi Városi Bizottság nyugalmazott titkára; Veréb Zoltán, a KISZ Központi Művészegyüttes igazgatója; Vereczkei János, a Magyar Hajózási RT teljesítmény kiértékelője, az MSZBT-tagcsoport elnökségi tagja; Vértes Imre, a Népszabadság nyugalmazott főszerkesztő-helyettese; Zádori András, a MÁV Járműjavító Üzem bognár csoportvezetője, az MSZBT- tagcsoport elnökségi tagja. Történetünk a múlt század végére nyúlik vissza. Mennyi minden épült szinte egyszerre fővárosunkban: a Keleti pályaudvar, az Operaház, a Várpalota krisztinavárosi szárnya, a New York palota, a Vígszínház, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, a földalatti vasút, a Műcsarnok, a Parlament...! A millenniumi ünnepségre tóduló sokaság joggal ámulhatott a monumentális és csodaszép épületek láttán. Bár nem a tömegek igényeinek kielégítésére létesítették, kétségtelenül Budapest maradandó értékeivé váltak e korszak fényűző magánpalotái is. Ezek sorába tartoznak azok, amelyekkel a Nemzeti Múzeumot ölelték körül az Esterházyak, a Festeticsek, a Wenckheimek, a Károlyiak számára. Mi most ez utóbbiról kívánunk szólni. A budapestiek, ha a Károlyi-palotáról esik szó, arra a klasszicista stílusú épületre gondolnak, amelyet nem kevesebb, mint négy utca határol a Belváros szívében, melyben a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Károlyi Mihály-emlékszoba található, s melynek kertje rangos hangversenyeknek adott helyet. A Károlyiaknak azonban a Múzeum utcában (ma a 11-es házszámot viseli) ugyancsak volt egy pompás, hatalmas palotája. A mai Puskin (akkor: Esterházy) utcából külön kocsibehajtó kapun át jutottak a hintók az épületekkel határolt udvarra, melynek egyik oldalán végig az istállók sorakoztak. Többemeletes épületrészben helyezkedett el a cselédség, míg az urak — a ház főúri gazdái és vendégeik — a Múzeum utcai főbejáraton át közlekedtek. Ennek a funkciónak megfelelően alakították ki a belső architektúrát: a félköríves, márványból készült lépcsőt remekmívű kovácsoltvas korlát övezi, és a látogatót Lotz Károly freskója gyönyörködteti — még ma is. E főművön kívül még több, kisebb méretű Lotz-falikép fennmaradásának örvendezhetünk. A földszinten egykoron a fogadó- és báltermek meg a kártyaszobák helyezkedtek el; az emeleten a bensőségesebb öszszejövetelek helyszínei — köztük, a faragott falburkolat és az ugyancsak faragott ajtók ornamentikájának bizonysága szerint, zenehallgatásra, az együttzenélésre szolgáló terem, valamint a családtagok szobái. Az egykori pompát, művészi ízlést néhány tárgy, belső építészeti érték őrzi napjainkban is: több helyen — és nemcsak a zeneteremben — szépművű faragott fa falburkolatok, ajtók; fémből, fából, üvegből remekelt csillár és falikarok; heraldikus megoldású kovácsoltvas mellvéd és korlát; néhány csodával határos módon megmaradt cizellált kilincs és zárborítás-ritkaság, valamint szobrászati alkotásként is elbűvölő hatalmas kandallók. Az épület, mely állami tulajdon, a MÁV kezelésében van. Helle János, a MÁV Épületfenntartó Főnökség vezetője: — 1957 óta vagyunk az épület kezelői. Beköltözésünkkor nagyon elhanyagolt állapotban vettük át. Szegvári Péter főépítésvezető: — Az épület földszintje jelenleg a MÁV Szimfonikusoké. Az első emeleten a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság, valamint idegenforgalmi szerkesztőségek vannak. A második emelet a Vasúti Tudományos Kutató Intézeté. Itt található a MÁV Tervező Intézet is, továbbá korábbi átalakítások eredményeként iia lakás, szerencsére ezek a mellékszárnyon helyezkednek el. KULTÚRA KALLÓDÓ KINCSÜNK Az „elfelejtett” Károlyi-palota Kovácsoltvas korlát címerrel és fejjel Falikar a lépcsőházban A faragott faburkolat részletei