Ország-Világ, 1925 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-24 / 21. szám
176 főleg az első kiadások szerepelnek lehető teljességben, a kéziratok pedig úgy vannak összeválogatva, hogy azok dókai pályájának minden szakára legalább is emlékeztetőül szolgáljanak. A kiállításon szerepelnek Jókaival kapcsolatos, de idegen kézből származó emlékek is. Itt főleg azok a nevek fordulnak elő, melyek a közönség szélesebb köreiben is elevenek és kegyeletes emlékezetben állanak. A nyomatott és írott papirosemlékek esetleges egyhangúságát a közéjük iktatott bő képanyag és tárgyi relikviák teszik élénkké, így többek között itt vannak a kultuszminisztérium szíves jóindulata révén a centennárium alkalmára hirdetett állami síremlék és érempályázat anyaga is. Ennyit általában tájékoztatóul, de most nézzük részletesen, hogy mit is nyújt ez a kiállítás Jókaiból, Jókairól és azokról, akik a nagy mesemondó környezetéhez tartoztak . A zöld babérfákkal díszített kupolaterem főbejáratával szemben, a főhelyen áll a költőkirály karrarai márványból faragott mellszobra, melyet Zala György alkotott. Mellette a terem fala mentén 9 szekrény sorakozik, melyekben ott látjuk Jókai életének minden mozzanatát és a rá vonatkozó emlékeket keresztlevelétől, a halálát tudósító gyászjelentésig. Látjuk ifjúkori fényképeit, első iskolai bizonyítványát, a Társalkodó című folyóirat 1834. évfolyamát azon a helyen kinyitva, melyen az akkor kilenc éves Jókainak négysoros versecskéje jelent meg. Itt van a pápai főiskolai önképzőkör által kiadott Tavasz című zsebkönyv 1845-ből, melyben az első dicséretet nyert elbeszélése jelent meg. Ugyancsak itt találjuk a két első könyvét, mely a szabadságharc előtt jelent meg, a Hétköznapok és a Vadon virágai címűt. A szabadságharc és az elnyomatás idejéből is vannak itt emlékek. Itt van az a jelentés, melyet Jókai arról küldött Kossuthnak, hogy a kegyelmi kéziratot kézbesítette Rózsa Sándornak. Lejjebb egy útlevél Jókai gömörmegyei bujdosásából, alatta pár soros tudósítás, melyet Jókai írt apósának bujdosása idején a magyarság legszomorúbb napján, 1849. október 6-án. Ezután újságokkal találkozunk. Ezek töltik ki az egyes regények megjelenése közti űrt. Itt van a Nagy tükör és az Üstökös, meg a Hon című napilap első száma. Ezek mind a munkának, a harcnak a trofeumai, de jelentkeznek az elismerés jelei is, így a minisztériumi értesítés a Szent István-rend kis keresztjének adományozásáról, a „Pro litteris et arsibus" jelvény adományozási irat, főrendiházi taggá való kinevezési okmány. Látjuk Jókait mind politikust is. Itt vannak röpiratai, programmbeszédei és képviselőházi szónoklatai. Ezután arcképek. Hatalmas olajfestmény, Ferraris Artúr műve. Jókait élete delén ábrázolja. Régi fotográfiák: Jókainé, rajta a félszázados művészi jubileumára Debrecen közönségétől küldött aranykoszorú. Mellette Jókai arcképe 1880-ből, rajta ez pár szó: Fáik Miksáné úrhölgynek, tisztelete emlékéül Jókai Mór. Könyvek, különböző kiadások, ifjúság számára átírt regények, a világ majd minden művelt népének nyelvére készült fordítások. Legszebb Jókai-kiadvány a Révai Testvérek jubileumi úgynevezett nemzeti kiadásának száz kötetes díszkiadása, melyből csak húsz példány készült. A könyvművészet remeke ez a sorozat. Vastag hollandus papírra nyomva, pergamensbe kötve és kézifestéssel díszítve. A magyaros motívumokat felhasználó díszítés Akanfisz Viktornak, az Országos Széchenyi-könyvtár könyvművészeti előadójának munkája. A könyvek fölött öt ezüstkoszorú, melyet Jókai a hazai és bécsi tisztelőktől kapott. Találunk jegyzeteket, melyek bepillantást engednek Jókai írói műhelyébe. Majd rengeteg levélre bukkanunk Jókai korának minden kiválóságától. Politikusok, írók, művészek, hazai és külföldi nagyságok nevével találkozunk itt. Üdvözlő iratok, a francia írók által Párizsban Jókai tiszteletére tartott ünnepély műsora — azután gyászkeretes lapok - Jókai letette a tollat. Nem halt meg, csak a munkát hagyta abba. És most is, mutatják a centennáriumi ünnepélyek, itt a hazában, az elszakított területen és a külföldön is. A sors mindent megvont tőlünk, de adott Jókait. Az élete a szép kiállítás keretében, melyet dr. Révai Tivadar rendezett, biztatásul ismét lepereg a szemeink előtt. Stadler István: ORSZÁG-VILÁG Az Országos Postás Kultúregyesület a Zeneművészeti Főiskola nagytermében folyó hó 11-én rendezte a Túrán regős csoport közreműködésével pompásan sikerült előadódását a régi magyar költészetről. Az ismertető előadást dr. Hencz Lajos postatanácsos tartotta, s ennek a költői szépségekben gazdag előadásnak keretében peregtek le a műsor egyes számai. A Laurisin Lajos és Cselényi József által előadott régi regös dalok után Maurer Árpád szavalata aratott megérdemelt tapsokat. A nyolc magyarruhás táncospár által sejtett magyar körtánc, régi, nemzeti táncaink varázslatos szépségeit elevenítette fel előttünk. Farkas Dezső dalszerző látogatószólója a tábortüzek búsongó hangulatát keltette életre. A palotás magyar táncot az előbbi nyolc pár sejtette. E táncok betanítója, Andriska Károlyné is a dobogóra lépett, hogy egyik kiváló tanítványával bemutassa a magyar táncnak semmiféle más népnél fel nem lelhető ritmikáját és művészi voltát is. A zenét a Kraut Antal karnagy által vezényelt postás zenekar és Jakab Erzsike zongoraművésznő szolgáltatta. Az előadást a Turán Regős Csoport tagjai által előadott új regős dalok fejezték be. Reeper: Váradi Antal emlékezete a Petőfi-Társaságban. .y Vasárnap délelőtt tartotta a Petőfi- Társaság május havi felolvasóülését, a társaság volt alelnökének, Váradi Antalnak emlékére. Az ülést Pekár Gyula nyitotta meg, üdvözölve a Kiskőrösi Petőfi Irodalmi Kör megjelent tizenkét tagú küldöttségét. Szavaira Zoltán János, a Kiskőrösi Petőfi Kör elnöke válaszolt. Nagy tetszéssel fogadott beszédét Petri Mór Váradiról írt tanulmánya követte. Majd Koroda Pál olvasta fel Rózsáskert című kortörténeti képét. Szatmáry István pedig költeményeket olvasott fel. Szávay Gyula Pálffy Gyula vendégnek novelláját olvasta fel. Végül a Vigyázó-pályázat jelentését olvasta fel Havas István. A pályázatra 126 költemény érkezett. Kettő nyert dicséretet: Tasy Kálmán Epilog című költeménye és egy ismeretlen szerző verse. r—k--T-;c-!.—n—»—;■—i!—;.—::——; NAPRÓL-NAPRA. — Kisebb közlemények. — MÁJUS. 10. Rider Haggard angol regényíró 69 éves korában Londonban meghalt. Kalandos regényeit ragyogó fantázia jellemezte, írói nevét Salamon király kincse című regényével alapította meg. Több művét magyarra is lefordították. Angliában a munkanélküliek száma 1801 millió, vagyis 153.000-rel több, mint a tavalyi év hasonló szakában, amikor a munkáspárt volt kormányon. 15. A Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában Jókai-emlékkiállítás nyílt meg. Anglia pénzügyminisztere, Churchill, törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez, amely az özvegyi és aggkori biztosítást és a járadékokat szabályozza. A javaslat 30 millió munkás és családtag biztosítására terjed ki. A biztosítás kötelező és a munkások és munkáltatók járulékaira van felépítve. Az aggkori járadék 65, illetve 70 életévtől jár, utóbbiaknál munkaképtelenség igazolása nélkül is. 16. Az Unió-színházak : a Király Színház, Magyar Színház, Belvárosi Színház és Blaha Lujza Színház művészei konzorcionális alapon átvették a nevezett színházak vezetését, mivel e színházak pénztárai legutóbbi félhavi fizetésüket már nem tudták folyósítani. Az új kon A Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság nyomása. (Dr. Faik Zsigmond, Budapest, V., Hold-utca 7.) 1925. május 24. zorcium felhívást bocsátott ki s kéri Budapest közönségének hathatós támogatását. A Nemzeti Bank megszerezte az államtól és a svájciaktól a magyar pénzjegynyomda részvényeit. Reméli, hogy legalább 50 százalékkal csökkentheti a bankjegykészítés költségeit. Józsa Antal író és hírlapíró, volt miniszterelnöki sajtótudósító 64 éves korában meghalt Budapesten. 17. Gálos Kálmán, kormányfőtanácsos, az Utazási Vállalat R.T. vezérigazgatója 55 éves korában meghalt. A szakirodalom is igen sokat köszönhet neki, s feltűnő könyvet írt az idegenforgalomról. 18. Fischer-Colbrie Ágoston dr. megyés püspök Kassán meghalt. 1863. október 16-án született Zselizen. Az egyházi tudományok terén irodalmi munkásságot is fejtett ki, több önálló művet írt, más dolgozatai különböző folyóiratokban jelentek meg. Vele az utolsó felvidéki magyar püspök szállt sírba. Léderer Gusztáv főhadnagyot, Kodelka Ferenc hentesmester gyilkosát, a honvéd törvényszék kötéláltali halálra ítélte. (ffl SZERKESZTŐI [^1 ÜZENETEK IMI Beküldött kéziratok és beküldött képek megőrzésére nem vállalkozunk és azokért felelősséget nem vállalunk. Esetleges leközlésükért honoráriumot nem fizetünk. Csak azokat a dolgozatokat és képeket díjazzuk, — a leközlés után — amelyeket a szerkesztőség megrendelt vagy megvásárolt. Dr. F. D. Budapest. Nem vagyunk rá fölhatalmazva. Méltóztassék a szerzőhöz fordulni, aki bizonyára készséggel megadja az engedélyt. Címe: Rákospalota, József utca 2. szám. _ P. B. Szombathely. Közölni fogunk belőlük, de hogy mikor kerül rá a sor, még magunk se tudjuk. Brilliánsokat gyöngyöket, régiségeket és ékszereket mindenkinél drágábban veszek. Telefon SZÉKELY EMIL József Király utca 51. szám. 105—35 Teréz-templommal szemben GRÓSZ IsVIDOR PAPÍRNAGYKERESKEDÉS BUDAPEST, VII., KERTÉSZ UTCA 20. SZ. Telefon: József 126—54. Mindennemű okmány-, könyv-, famentes, nyomó-, színes és fedélpapírok nagy raktára. Papír és boríték gyári képviselete. Nyomatott Berger és Wirth budapesti festékgyár festékével.