Orvosi Hetilap, 1857. augusztus (1. évfolyam, 10-13. szám)
1857-08-06 / 10. szám
157 158 adalék belé. A kísérlethez igen hoszú nem igen széles kémüvegcse alkalmaztaték, hogy az elgőzülő olaj ismét visszafolyhasson; ha a kémszer mindenkori hozzáadásánál az üvegcse kis ideig nyugalomban hagyatott, megláthatni ha váljon a hatás a hűlés folyamában nem állott be. Más részről óvni kell, nehogy tartós lövés által az olaj mérséklete kelletén túl fokoztassék. Csak is ezen kísérletekből jön kihozható, hogy körülbelül 58—65 vagy közép számmal 60 rész terpetinolaj felel meg egy rész kémszernek. Ezen számítás azonban csak megközelítőleg helyes gyanánt vétethetik, mivel a kísérlet kivitelének módjában még mindig néhány legyőzhetlen hibák forrásai feküsznek. Babérfélék olajai. Olea laurinearum. 19. Fahéjolaj. Oleum cassiae. 1000 rész fahéj olaj egy rész kémszerrel hevítve barnás vörös egészen jácintvörös színüivé változik, mind a mellett is teljesen derült és átlátszó marad. — Ha azonban a viszonyt megváltoztatjuk s többet veszünk a kémszerből t. i. 100 rész olajra 1 rész kémszert, akár a fahéjolaj átlátszhatlannnak tetsző, jelentékenyen sűrűbb, sötétbarnavörös szintvé változik. Nyugton hagyatva néhány óra múlva két rétegre válik, melyek fölseje vékony átlátszó, jácintvörös; alfaja sűrű nyúlós, zavaros és sötétbarnavörös. Az edény fenekén találjuk a fölbomlott kémszerből ereilt csapadékot, mely mindkét viszonynál fekete. Terpetinolajjal elegyített fahéjolaj egészen úgy viseli magát, mint az ugyanolyan szegfűolaj, csapadéka kék zöld, az olaj rendes színét megtartja. 20. Szasszafraszgyökérolaj: Oleum sassafrasra dicis. 1000 rész olaj 1rész kémszer által sárgás-barnára festetik, 100 részt egy rész sötétbarnává s átlátszatlanná tesz. A csapadék fekete. Terpetinolajjal kevert szasszafraszolaj kémszerrel kezeltetve a terpetinolaj hatását mutatja csak, a por kék zőld marad. Magnoliafélék olajai. Olea magnoliacearum. 21. Rádiángyümölcs olaja. Oleum ánisi Stelláti. 1000 rész olaj 1rész kémszerrel fekete csapadékot ad, mialatt a halványsárgaolaj sötét borsárga színűvé változik. Ezen olajnál a kémszer hatása igen gyorsan előáll. Terpetinolaj jelenlétében az eddig leírattak szerint viseli magát. Gyökönkefélék olajai. Olea valerianearum. 22. Kis gyökönke olaj. Oleum Valerianae minoris. 1000 rész halványföldes egészen újból párolt olaj 1rész kémszerrel hevítve barnássárgává változott, csapadéka fekete. A 100-ra 1 viszonynál az olaj barna. Terpetinolajjali keveréke minden előbbiekhez hasonló módon viseli magát. Virnáncfélék olajai. Olea rutacearum. 23. Virnáncolaj. Oleum rutae graveolentis. 100 rész olaj 1rész kémszerrel hevítve saját gyönge sárgás színét barnasárga színre változtatja, s hamuszürke csapadékot dilit elő. Ezen kezelésnél a virnáncolaj szagát igen feltűnően megváltoztatja, mennyiben a kajapát olajhoz igen hasonló szagot vesz föl. Terpetinolaj jelenlétében úgy viseli magát, mint az eddig leírt olajak. Estikék olajai: Olea hesperidearum. 24. Bergamoolaj. Oleum bergamottae. Tiszta, Sachse és társa által egyenesen Messinából szerzett olaj az 1000-re egyes viszony szerint kezelve sötétsárga, a 100-ra viszony szerint kezelve pedig barna vörös, színűvé változott, hamuszínű csapadék kiválása mellett. Ha bergamoolajat terpetin- vagy citromolajjal keverünk, épen úgy fogja magát viselni, mint az előnytelen olajak, mennyiben a csapadék szép zöld színben áll elő, és az olaj eredeti színét megtartja. • Egyszikű növények közül a kontyvirágúak (aroideák) családjából vizsgáltatók. 25. Kálmosgyökérolaj. Oleum calami radicis. iOOO rész sárgaszínű olajrész kémszerrel hevítve barnasárga szint vesz föl, 100 rész ellenben 1 rész kémszer által sötétvörösbarnára festetik. A csapadék palaszürkétől feketéig vált szint. Terpetinolaj jelenléténél a por élénk zöld, az olaj színe változatlan volt. Mustár- és keserű mondolaolaj. Oleum sinapis et amygdalarum amararum. Bár ezen két olaj vegyi természetét tekintve nem soroztathatik is a sajátlagos illő olajak közé, mindazáltal Heppe úgy gondolkozik, hogy ezen igen érdekes két terményt mellőzni nem szabad; részint mert közéletben az illő olajak között ismertetnek, részint mivel meglehetős jelentékeny és drága árucikket képeznek. Itt végül tehát ezen két olaj viselete függelék gyanánt adatik. 1. Mustárolaj. Oleum sinapis. A mustárolaj egészen úgy viseli magát a kémszer irányában mint az előnytelen olajok; az olaj megtartja rendes színét, csak csapadéka veszti el kékzöld színét, ugyanis tiszta barnazölddé válik. 2. Keserűmondolaolaj. Oleum amygdalarum amararum. A keserűmondolaolaj a kémszer irányában épen úgy viseli magát mint a mustárolaj, csapadéka szép sötétzöld, az olaj gyönge sárgás. Ha ezen vizsgálatok eredményét összítjük, látható teend, hogy a légsavas kéklény réz segélyével a kezelt élenytartalmú olajokban minden terpetinolajtartalmat fölfedezhetni, s az előzményből vonva következtetést az utóbbiakra, várni lehet, hogy ez az eset azon olajokra nézve is, melyeket Heppe át nem vizsgált, t. i. melyek élenytartalmúak. Ugyanő azt is hiszi, hogy a narancsolaj citromolaj, boróka olaj, és más élenytelen olajak is fölfedeztethetnének az élenytartalmuakban, h. t. i. azokkal ezek hamisittathatnának. Néhány élenytartalmú olajoknál — minők kömény-szegfű és bergamo-olajok — megjegyezte, hogy ugyanazokban citrom és narancsolajtartalom épen oly jól fölfedezhető mint a terpetinolaj. Hogy az illő olajok légsavas kéklény rézzel kezelésénél minő bomlás történik, minő termények származnak, melyen az itt előhozott összes visszhatások sajátlag alapulnának, azt még ez idő szerint földerítnünk nem lehetett. Kezdetben azt hivék, hogy az illőolajok légsavas kéklény rézzeli kezelésénél egészen a mérsékletkülönség okozná a tüneményeket, hogy t. i. ha terpetinolajhoz élenytartalmú olaj kevertetik, az elegy forrpontja alább száll mint tiszta olajnál, és hogy a kémszer terpetinolaj jelenléte által ez okból a fölbomlástól megóvatnék. Azonban pontosabban szemügyre véve a dolgot úgy látszik miként még nem ez a helyes nézpont, mivel az élenytartalmú olajoknak igaz ugyan, hogy átalában forrpontjuk magasabb mint az élenyteleneké, és ez látszik a föntebbi nézetet gyámolítani; azonban minden más ellenalapokat nem tekintve, mégsem lehet helyesen fölvenni, hogy oly kevés mennyiségű terpetinolaj (2—3 drachma élenytartalmú olajra csöpp) a forrpont leszállítására oly nagy befolyást gyakorolhatna, hogy az olajelegy mérséklete ne hághatna azon fokra, melynél a légsavas kékleny-réz elbontatik. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy a kémszer élenytartalmú olajok általi szétbomlása a kémszer előnye egy részének