Orvosi Hetilap, 1857. augusztus (1. évfolyam, 10-13. szám)

1857-08-06 / 10. szám

157 158 adalék belé. A kísérlethez igen hoszú nem igen széles kém­üvegcse alkalmaztaték, hogy az elgőzülő olaj ismét visszafoly­hasson; ha a kémszer mindenkori hozzáadásánál az üvegcse kis ideig nyugalomban hagyatott, megláthatni ha váljon a ha­tás a hűlés folyamában nem állott­­ be. Más részről óvni kell, ne­hogy tartós lövés által az olaj mérséklete kelletén túl fokoz­­tassék. Csak is ezen kísérletekből jön kihozható, hogy körül­belül 58—65 vagy közép számmal 60 rész terpetinolaj felel meg egy rész kémszernek. Ezen számítás azonban csak megközelí­tőleg helyes gyanánt vétethetik, mivel a kísérlet kivitelének módjában még mindig néhány legyőzhetlen hibák forrásai fe­­küsznek. Babérfélék olajai. Olea laurinearum. 19. Fahéjolaj. Oleum cassiae. 1000 rész fahéj olaj egy rész kémszerrel hevítve bar­nás vörös egészen jácintvörös színüivé változik, mind a mellett is teljesen derült és átlátszó marad. — Ha azonban a viszonyt megváltoztatjuk s többet veszünk a kémszerből t. i. 100 rész olajra 1 rész kémszert, akár a fahéjolaj átlátszhatlann­­nak tetsző, jelentékenyen sűrűbb, sötétbarnavörös szint­vé változik. Nyugton hagyatva néhány óra múlva két rétegre vá­lik, melyek fölseje vékony átlátszó, jácintvörös; alfaja sűrű nyú­lós, zavaros és sötétbarnavörös. Az edény fenekén találjuk a fölbomlott kémszerből ereilt csapadékot, mely mindkét viszony­nál fekete. Terpetinolajjal elegyített fahéjolaj egészen úgy viseli ma­gát, mint az ugyanolyan szegfűolaj, csapadéka kék zöld, az olaj rendes színét megtartja. 20. Szasszafraszgyökérolaj: Oleum sassafras­r­a d­i­c­i­s. 1000 rész olaj 1­rész kémszer által s­á­r­g­á­s-b­arnára festetik, 100 részt egy rész sötétbarnává s átlátszatlanná tesz. A csapadék fekete. Terpetinolajjal kevert szasszafraszolaj kémszerrel kezeltet­ve a terpetinolaj hatását mutatja csak, a por k­é­k z­ő­l­d marad. Magnoliafélék olajai. Olea magnoliacearum. 21. Rádiángyümölcs olaja. Oleum ánisi Stelláti. 1000 rész olaj 1­rész kémszerrel fekete csapadékot ad, mialatt a halványsárgaolaj sötét borsárga színűvé változik. Ezen olajnál a kémszer hatása igen gyorsan előáll. Terpetinolaj jelenlétében az eddig leírattak szerint viseli magát. Gyökönkefélék olajai. Olea valerianearum. 22. Kis gy­ökö­nke o­laj. Oleum Valerianae mi­no­r­i­s. 1000 rész halványföldes egészen újból párolt olaj 1­rész kémszerrel hevítve barnássárgává változott, csapadéka fekete. A 100-ra 1 viszonynál az olaj barna. Terpetinolajjali keveréke minden előbbiekhez hasonló mó­don viseli magát. Virnáncfélék olajai. Olea rutacearum. 23. Virnáncolaj. Oleum rutae graveolentis. 100 rész olaj 1­rész kémszerrel hevítve saját gyönge sár­gás színét barnasárga színre változtatja, s hamuszürke csapa­dékot dilit elő. Ezen kezelésnél a virnáncolaj szagát igen fel­tűnően megváltoztatja, mennyiben a kajapát olajhoz igen ha­sonló szagot vesz föl. Terpetinolaj jelenlétében úgy viseli magát, mint az eddig leírt olajak. Estikék olajai: Olea hesperidearum. 24. Bergamoolaj. Oleum bergamottae. Tiszta, Sachse és társa által egyenesen Messinából szerzett olaj az 1000-re egyes viszony szerint kezelve sötét­sárga, a 100-ra­­ viszony szerint kezelve pedig barna vö­rös, színűvé változott, hamuszínű csapadék kiválása mellett. Ha bergamoolajat terpetin- vagy citromolajjal keverünk, épen úgy fogja magát viselni, mint az előnytelen olajak, mennyi­ben a csapadék szép zöld színben áll elő, és az olaj eredeti színét megtartja. •­­ Egyszikű növények közül a kontyvirágúak (aroideák) családjából vizsgáltatók. 25. Kálmosgyökérolaj. Oleum calami radicis. iOOO rész sárgaszínű olaj­­­rész kémszerrel hevítve bar­nasárga szint vesz föl, 100 rész ellenben 1 rész kémszer ál­tal sötétvörösbarnára festetik. A csapadék palaszürkétől feketéig vált szint. Terpetinolaj jelenléténél a por élénk zöld, az olaj színe változatlan volt. Mustár- és keserű mondolaolaj. Oleum sinapis et amygdalarum amararum. Bár ezen két olaj vegyi természetét tekintve nem soroz­­tathatik is a sajátlagos illő olajak közé, mindazáltal Heppe úgy gondolkozik, hogy ezen igen érdekes két terményt mellőzni nem szabad; részint mert közéletben az illő olajak között is­mertetnek, részint mivel meglehetős jelentékeny és drága áru­cikket képeznek. Itt végül tehát ezen két olaj viselete függe­lék gyanánt adatik. 1. Mustárolaj. Oleum sinapis. A mustárolaj egészen úgy viseli magát a kémszer irányá­ban mint az előnytelen olajok; az olaj megtartja rendes színét, csak csapadéka veszti el kékzöld színét, ugyanis tiszta barna­­zölddé válik. 2. K­e­s­e­r­űm­o­n­d­o­l­ao­laj. Oleum amygdalarum amararum. A keserűmondolaolaj a kémszer irányában épen úgy vi­seli magát mint a mustárolaj, csapadéka szép sötétzöld, az olaj gyönge sárgás. Ha ezen vizsgálatok eredményét összítjük, látható teend, hogy a légsavas kéklény réz segélyével a kezelt élenytartalmú olajokban minden terpetinolajtartalmat fölfedezhetni, s az előz­ményből vonva következtetést az utóbbiakra, várni lehet, hogy ez az eset azon olajokra nézve is, melyeket Heppe át nem vizs­gált, t. i. melyek élenytartalmúak. Ugyanő azt is hiszi, hogy a narancsolaj citromolaj, boróka olaj, és más élenytelen olajak is fölfedeztethetnének az élenytartalmuakban, h. t. i. azokkal ezek hamisittathatnának. Néhány élenytartalmú olajoknál — minők kömény-­szegfű és bergamo-olajok — megjegyezte, hogy ugyanazokban citrom és narancsolajtartalom épen oly jól föl­fedezhető mint a terpetinolaj. Hogy az illő olajok légsavas kéklény rézzel kezelésénél mi­nő bomlás történik, minő termények származnak, melyen az itt előhozott összes visszhatások sajátlag alapulnának, azt még ez idő szerint földerítnünk nem lehetett. Kezdetben azt hivék, hogy az illő­olajok légsavas kéklény rézzeli kezelésénél egészen a mérsékletkü­lönség okozná a tüne­ményeket, hogy t. i. ha terpetinolajhoz élenytartalmú olaj ke­­vertetik, az elegy forrpontja alább száll mint tiszta olajnál, és hogy a kémszer terpetinolaj jelenléte által ez okból a fölbom­lástól megóvatnék. Azonban pontosabban szemügyre véve a dolgot úgy látszik miként még nem ez a helyes nézpont, mivel az élenytartalmú olajoknak igaz ugyan, hogy átalában forr­­pontjuk magasabb mint az élenyteleneké, és ez látszik a fön­­tebbi nézetet gyámolítani; azonban minden más ellenalapokat nem tekintve, még­sem lehet helyesen fölvenni, hogy oly kevés mennyiségű terpetinolaj (2—3 drachma élenytartalmú olajra­­ csöpp) a forrpont leszállítására oly nagy befolyást gyakorol­hatna, hogy az olajelegy mérséklete ne hághatna azon fokra, melynél a légsavas kékleny-réz elbontatik. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy a kémszer élenytar­talmú olajok általi szétbomlása a kémszer előnye egy részének

Next