Orvosi Hetilap, 1857. november (1. évfolyam, 23-26. szám)
1857-11-05 / 23. szám
helyisége miatt átalában oly hirtelen veszéllyel nincs öszvekötve, eredeti körének folyvásti nagyobbulása mellett, nagy területre elterjedhet. Ezelőtt néhány nappal láttam egy haldokló éltes nőegyént, kinek balkarja , egész benső felületén, részint összezsugorodott pokolvarpörkökkel, részint kisebb diónyi nagy, léggel telt fenésedési hólyagokkal volt fedve. Nyakon arcon a pokolvar nem terjed nagy felületre, miután részint a hirteleni megfulás, részint az agykéreknek és agynak hirtelen gyilkoló bántalmai, időt az elterjedésre nem engednek. Többnyire egyes, magányos pokolvar szokott létrejönni, azonban több pokolvar egy időbeni képződésére is vannak példák. Legközelebb egy földmivesnek jobb karján, lépfenében elesett marha nyúzása után egyszerre előállott 4 különvált pokolvarat gyógyítottam. A pokolvar lefolyása különböző szokott lenni, a szerint, mint az kitűnőleg elsőrendileg, vagy másodlagosan tűn elő. Virchow szerint elsőrendű pokolvaraknál, némely esetekben a bántalom egész lefolyása alatt, nagyobb átalános zavarok nélkül helybeli marad. A képződött üszkös pörk határzó genyedés által elválik, s a hátramaradt fekély egyszerűen beheged. Egyes esetekben a rothadás szélesen kiterjedhet, anélkül, hogy más jelenségeket hozna elő, mint minek bármely egyéb ok által előidézett fenésedés által föltételeztetnek. Illő időbeni segítség a bajnak többnyire határt vet, hanem a betegek bajukra kezdetben nem eléggé figyelmesek, és akár, átalában igen korán, már magával a pokolvargumó előállásával, heves, lázas tünemények egész sora van jelen. (400 lap). Ezen idézett hely kissé homályos, nem lévén benne tisztán kimondva: váljon lehet , a pokolvart bizonyos időig mint tisztán helybeli bántalmát tekinteni; vagy az már első föllépésekor úgy nézhető, mint a fölszivatott, és egész életművezetbe elterjedett ragály átalános hatásának helybeli külekezése? Továbbá: gondolható, hogy a pokolvar magára hagyva, a természet gyógyereje által kiküszöböltetik , vagyis állhat elő ily esetben is öngyógyulás? Az első kérdést illetőleg Virchow azt mondja, hogy a pokolvar némely esetben nagyobb átalános zavarok nélkül lefolyhat, és így elhallgatva megengedi, hogy kisebb, csendesen viselkedő átalános zavarok lappanghatnak mögötte; szóval a kizárólagos helybeliséget nem épületből áll, melyek kőfallal vannak bekerítve. Falai között 5600, mondd, ötezer hatszáz sínylődőnek ad helyet. Népességét elaggott szegény és őrült nők teszik. A felhozott számból mintegy 1000, őrültekre esik. Az úgynevezett „I n f i r m e r i e“ öt osztályra szakad, melyek ismét több alosztályba sorozzák. Az őrültek önálló épületben, külön osztályt alkotnak , mely szintén több szakaszra oszlik. Az őrültek osztályának külön sétánya, dolgozó, mulató helyisége van, nyáron a szabadban, úgyszintén elkülönzött fürdővel és zuhannyal bir. A veszélyes őrjöngök — szokás szerint, — külön választják a szelíd busongóktól sat. Az intézet főbb épületeinek homlokzata 1680 lábnyi hosszú. Gyönyörű temploma a római „Sz. Péter“ templomának mintájára van építve. E fölött tágas udvarai, lombos sétányai, konyhakertje, igen nagy konyhája, pompás alvó és ebédlő termei vannak.. Gőzgépes mosó intézettel, fehérítő és szárító térrel, sőt külön temetővel is bír a roppant terjedelmű intézet. Az elaggott és kedélybeteg férfiak a „Bicéire“ nevezetű, előbbihez tehát hasonló célú ápoldába kerülnek. Ez intézneri állítani. Canstatt következő szavaiban: „so lange die Vergiftung noch local ist“ úgy látszik hogy a történt ragályzást egy ideig helybeli bajnak tartja. Én, meggyőződésem szerint a pokolvarat kizárólag helybeli bajnak egy esetben sem tudom tartani. A pokolvar saját ragályanyaga, mely élelművezetünkbe hatolt, más állati ragályok hasonlósága szerint (bujasenyv), nedveink folytonos csatornáin, s talán idegzetünk villámfolyamszerű utain (?) át, a minden pontjaiban szorosan egybefüggő és közlekedő egyéni szerves életünk terére mint ellenség belépvén, belépési helyétől kezdve életfolyamunk legfőbb forrásáig (vér-idegrendszer) minden pontban viszhatási ellenállást kelt. E viszhatás, mint az egyéni épséget föntartani törekvő (?)természeterő munkája,jellemi erő tekintetéből különbözni fog a ragályanyag benezeje, a megtámadott életművezet vegyalkati s erőbeli állapotához, szóval saját hajlamunkhoz és előkészültségünkhöz képest. Innen keletkezik az, hogy a kórnak helybeli és átalános zavarai, valamint egész lefolyása, többé kevésbé világos és heveny leend. Midőn a megtámadott életművezet csekélyebb fogékonysággal és előkészültséggel birt, ha a ragályanyag vegy-, erőbeli hatálya kevésbé tömör, szelidebbek s kevésbbé szembeötlők lesznek az előidézett zavarok is; a természeterőnek kevesebb munkájába kerülend ellenét legyőzni, a viszonyos egészséget helyreállítani. És én csak ily értelemben merem és tudom a pokolvar helybeliségét értelmezni. Eddigi gyakorlatomban nem találtam csak egy pokolvaresetet sem, melyet kizárólagosan helybeli bántalomnak nézhettem volna ; átalános zavarok kisebb-nagyobmértékben mindannyiszor világosan mutatkoztak. Még fontosabb a felelet azon kérdésre, hogy: a pokolvar magára hagyva, a természeti gyógyerő által kiküszöböltethetik, vagyis lehet én pokolvarnál öngyógyulást fölvenni? — Virehov szerint azon némely esetekben, melyekben a baj helybeli marad, az üszög határzó genyedés által elválasztatik, s a fönmaradt fekély egyszerűen beheged. De alább igy szól: illő időbeni segítség a bajnak többnyire határt vet. Ebből nem értjük, hogy a nagy kórtudós a pokolvar, s illetőleg a pokolvarkór, öngyógyulását elismeri e egyenesen? — Bourgeois véleménye szerint egyes esetekben bekövetkezhetik az öngyógyulás. — E kérdésnek jelen ismereteink és tapasztalataink utáni ingatlan megfejtését lehetlennek tartom. A pokolvarkórnak teljes ismeretével nem bírunk. Miben álljon magának a lépfenevagyis pokolvarragálynak lényege? miben álljanak azon ret szintén szép és egészséges fekvéssel bir, s mintegy 3000 ágygyal rendelkezik. Utóbbi két intézetben van az elmebetegek kórodája. Itt tartatnak elmegyógytani (psychiatrikus) előadások. Látogassuk meg a Hopital Necker-t is, mely jótevőjének nevét viseli. A kórház 450 ágyán 3—400 beteg fordul meg évenkint. Az öreg Civiale kórodáján méltó pár hónapot tölteni, ki örömest közli az idegennel, a húgyszervek bántalmai körül évek során szerzett becses tapasztalatait. Civiale a pöscsapolást rendesen mesterfogással eszközli. Húgycsoszornál a pöscsap erőszakos alkalmazását („Cathétérisme forcée-t“) egyátalában nem használja, hanem a fokonkénti tágítás barátja; szükség esetében a „benső metszést (incision intérieure“-t) is teszi. Cystotomiánál leginkább az oldalmetszést gyakorolja. A húgykomorzsolást a csavarkulcsos műszerrel végzi; a pörölyes kőtörőt „percuteur a martea utc nem szereti, melyet azonban Chassaignacnál alkalmazni láttam. Egyébiránt Civiale eljárása a nevezett kórnemekben engem