Orvosi Hetilap, 1858. május (2. évfolyam, 17-21. szám)
1858-05-02 / 17. szám
fürdőben a vízzel érintkezésben lévő kültakarók gyengén izgattatnak, a vérkeringés eleveníttetik, és a bőrkigőzölgés nagyobbodik. Az ujjak hegyei előbb és nagyobb mértékben ráncosodnak meg, mint más fürdőkben és a fördő egyén egész testében kellemes érzést és elevenülést érez. A Forró fürdők ellenben (30° R. felül) a bőr-, edény- és idegszervezetet erősen izgatják s ingerük; az agy, tüdők és szív felé könnyen vértorlást támaszhatnak, sőt izompelyhüdtséget és ájulást is idézhetnek elő. Ezek miatt nagy elővigyázat igényeltetik. Miután a vas jelentékenysége, annak vérképzésbeni részesülésében alapszik , mindazon kóralakokban javulva van, melyekben a vérkészítés elégtelen , nevezetesen melyekben a vértekecsek kevesbbítvék. Ezen vérhiány önálló betegség lehet, és vagy túlságos vérkiadásban (péld. serdülés alatti hirtelen anyagváltoztatásnál) vagy zavart áthasonítás, s elégtelen tápszer következtébeni hiányos vérképződésben találhatja alapját. Vagy pedig más betegségek következtében mutatkozhatik, péld. nagy vérveszteség után, stb. A vérhiány továbbá, mint tudva van, legváltozatosabb kórjeleket idézhet elő, minek a különféle elválasztásokbani zavarok, főleg a szövetek zsongtalanságában rejlő rendetlen elválasztások , vizenyős izzadmányok , izomzatbani gyengeség, úgy szinte idegműködési zavarok, melyek, főleg nőknél, a méhkór különféle alakjaiban mutatkoznak. Elégtelen havitisztulás, sápkór és ivarszervbeni hiányos működések következményei lehetnek a vérhiánynak. Mindezek ellen tapasztalatilag az erdőbényei ásványvíz sikerrel használtatik. Nemkülönben a görvély és angolkór különféle alakjaiban ; izületi bántalmakban, mint fehér térd- és könyökdagban (tumor albus I geni et cubiti), csipfájdalomban (coxalgia), ha a lábos időszak elmúlt; csontszúban és csontüszökben; sömörös és izzagos kütegekben; visszérdagban (varix), üdült lábfekélyekben; különösen pedig idült fehér- és vérfolyásokban stb. Mi a fürdőintézet helyiségi sajátságait illeti, legyen megemlítve, hogy az Hegyaljának majdnem legszebb pontján fekszik, épületei ízletes csínnal s az egészség , valamint a kényelemnek megfelelőleg vannak épitve.17 * 262 261 Jelei: A végtag kifelé van fordulva, ámbár nem mindenkor oly igen szembetűnően, — gyakran pedig sem ki-, sem befelé nincs fordulva. — E szerint vannak irányozva a lábujjak, a térdcsúcs és a sarok is. A combot eltávolítva és meghajtva találjuk úgy , hogy a térd nem csak eláll a másiktól, hanem jóval előbbre is áll nálánál. A sérült végtag —2 hüvelykkel hosszabb az épnél. — Kalidomát a combforgatájnak oly módon látni megváltozva, hogy a nagy tompor helye feltűnően lapos, míg a comb bélszínének a gáttal és a nemző műszerekkel határos része teljettebb. És e helyen soványabb egyéneknél a puhatoló ujj érzi a kemény és gömbölyeg csontpúpot, mely a comb mozgásaiban részesül. (Folyt. köv.) SAUER TANÁR ORVOSI KORODÁJA Bőrláb és orbánc (dermatitis et erysipelas). Közli Dr. Poor Imre belgyógy. tanársegéd. Csaknem minden testi baj, mely bennünket ér, lobbal kezdődik vagy végződik, vagy ahoz lefolyása közben lob társul; innen bízvást elmondhatni , hogy nincs betegség, mely oly gyakori volna köztünk mint a lob, s hogy az emberek legnagyobb részét lob viszi a sírba. A lobnak ezen átalános kül- és belterje miatt föltétlenül szükséges, hogy az orvosnak a lobról, mennyire tudományunk eddigi fejlődése engedi, tiszta fogalma legyen. E tekintetből néhány kórodai lobos esetet teszünk közzé, beleszővén a lobnak megállapított elveit. F. év febr. 24. K. Anna, 32 éves hajadon szakácsnő vétetett föl korodánkra. Ripacsos arcán a vájulatos hegecskékből lehetett látni , hogy e hajadon kiáltotta a természetes himlőt, beoltva annak idején nem lévén. Havi változását 19 éves korában először vette észre, s az mindekkorig rendes volt. Állítólag egy egész évig váltólázban — később pedig hagymázban szenvedett. Jelenleg a hideg téli napokban mint szakácsnő gyakran kényteleníttetett izzó tűzhelyétől izzadtan a fagyos udvarra kifutkározni ; erre tegnap óta rendkívüli archőség és feszültség az egész ábrázat bőrén támadta őt meg, heves fejfájás, szomjúság, egész testen elterjedt hőség s leverettség kíséretében. A fölvétel napján a beteg állapota a következő volt : Az ábrázat jobb felén az arc bőre a szemgödörtől le az állkapocs széléig, az orrháttól hátra a fültőig egyenletesen meg van dagadva, sötétvörös, jobb pofájában a beteg égetést meg feszültséget érez, a dagadt külkőr tapintásra mindenütt nagyobb összállást (consistentia maior) s a rendesnél magasb hőmérséket, alanyilag pedig éles fájdalmat külö; a bőrnek sötétvörös színezete ujjnyomásra elenyészik, nyomás szüntével megint visszatér. E bőrbaj szemlátomást kezd terülni egyfelől a jobb fültőmirigytájon át a nyakra, másfelől pedig az orrháton át az ábrázat bal felére, a homlokra s hajfedte koponyabőrre. A beteg közérzete nagy bágyadtságot árul el, lüktető fejfájdalmakról panaszkodik , az egész test hőmérséke magas, érvelése erős, feszes , egyenlő, gyorsított, percenkint 95-ször lüktet. Szájize rendes, nyelve sekély rétegű fehérded nyákkal van bevonva, étvágy hiány s nagy szomj van jelen, ide járul a székrekedés meg a vizelet kevesbülése ; ez utóbbinak fajsúlya 1028, vegyhatása erősben savanyú, alkatrészei a halyagok (chlorida) keveskültét, a hugyanynak (ureum) s egyéb sóknak szaporodtát mutatják. A szervezet egyéb részeiben elsődleges bántalmat nem találtunk. Kórisme. A nevezett kórjeleket az összekötő (synthetics) tanmódszer nyomán összeillesztvén, keresetünk az arc lázas bőrlobjának (dermatitis faciei febrilis) nyilváníttatott. A bőrlob gyakran fölcseréltetik a bőrpirral (erythema), meg az orbánccal (erysipelas). Lássuk ezek mindegyikének ismertető jegyeit. A bőrpir (erythema) csekélyebb foka a bőrlábnak a kórfolyam mind bel-, mind külterjére nézve. Lázas gyomorcsorva, visszérláb, hószámzavar, égetés, fölfekvés stb. következtében a külbőr minden dagadás és keményebbedés nélkül kisebb nagyobb területben rózsapirossá változik, ha e rózsapiros helyek ujjnyomásra eltűnnek, szabad szemmel látható , vagy tapintással kipuhatolható kóranyagot vagy lábterményt nem választanak el, s lapodik meg , az úgynevezett tökéletlen combficam, és ekkor a tokszalagnak kisebbszerű repedése mellett a görgeteg szalag épen maradhat; — vagy a petelikhoz jöhetik az, ez utóbbitól csak a kül dugizom által választatván el; — vagy végre, fökép idült esetekben, egészen behelyezve találtatik a petelikba. Mindkét esetben nem csak a görgeteg szalag, hanem a tokszalagnak jó része is el van szakadva.