Orvosi Hetilap, 1858. szeptember (2. évfolyam, 35-38. szám)
1858-09-05 / 35. szám
Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. idében félév 4 fr. 30 fr. egész év 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. Pest, 1858. 35. September 5. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél ujtér 10-dik szám , és a kiadónál Dorottyautca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. folyam. Tartalom : A bujaev-oltás (syphilisatio) értéke a bujasenyvgyógyitás körül, (folyt.) Dr. Poo r I.—Schuh és Dumreicher bécsi tanárok sebészi korodája. A természetkivüli alfélén kitüremlett bélelőesések, (vége.) Közli dr. Bécsi Gedeon , műtőnövendék. — Lapszemle. Nem teljesen merevedett izületek gyógykezelése, (vége.) L. — Gyógyszertani közlemények. Az ózon történelme. — Vegyesek. Tárca. Az alvajárásról, állati delejességről és titoklátásról. (folyt.) T A R C A. Az alvajárásról, állati delejességről és titoklátásról (clairvoyance). Folytatás. Negyedik eset. Ez előtt vagy 10 évvel esti 9 órakor Dr. D . . szaktársam egy betegnőhöz hívott, hogy vele együtt egy önkénytes alvajárást megvigyázzak. S. F. 17 éves virágzó hajadon felöltözködve feküdt a pamlagon és látszólag szelíden szunnyadt, dacára a számos és nem igen hallgatag környezetnek. A barátnőinél látogatóban volt, csendesen elhagyta az élénk társaságot, a pamlaghoz érvén rajta néhány másodperc múlva elaludt. Ezen folyamat már négyszer ismétlődött rendes időközök után, melyek két három napig tartottak, de nem bizonyos időben és nem egyenlő tartóssággal; most némelykor délelőtt , némelykor estve merült ezen álomba , mely 3 egész 10 óráig tartott. A leány barátnőinek Dr. D . . . hez intézett mondása szerint az elalvást egy legyőzhetlen és rögtön föllépő álmosság okozta, mely az előbbi szokásos életmóddal épen nem egyezett meg. Szerintük az álom szokatlan mély és hosszú volt, melyből a legnagyobb zörgés által sem lehetett S.-t fölébreszteni, de a mely egyszersmind igen félelmes és nyugtalan volt, mert az alvó leány igen sokat álmodhatott, sokat sóhajtott, beszélt és még kérdésekre is felelt. Ezen és még más megelőző körülmények , hová különösen a leány atyjának halála, némi családi bajok, talán még szenvedélyesen rejlő boldogtalan szerelem is tartoztak, nem hagyták kételkedni Dr. D . . urat a felől, miszerint itt önkéntes, alvajárással van dolga. Észleleteinek eredménye, valamint a romlatlan és szigorú erkölcsű leányzó egyszerűsége felőli meggyőződése valamely pajkos csalás gyanítását kizárta. Én ekkor szemügyre vettem a jelen , s legnagyobb részt a következő rohamokat is a kor végéig és a főtüneményeket a következőkben állítom össze. A rohamot belső nyugtalanság előzte meg, mely a betegnőt minden élénk beszéd irányába részvétlenné és szótlanná tette. Csakhamar fölkeresett valamely csendes zugot, vagy ülőhelyén aludt el, honnét a nélkül , hogy fölébredt volna, kényelmes fekvőhelyre viteti őt. Körülbelől az első negyedórát mély álomban töltötte összehúzott arcvonásokkal és lassú , gyakran sóhajtozó lélekzéssel. Azután kiderültek arcvonásai és beszédbe eredt. A nem igen gyakori kérdésekre készséggel felelt, sőt némelykor a kérdés tárgyához képest, siránkozó búskomolysággal vagy csacska jókedvűséggel, hiábavaló kérdéseket , mint fonákságokat, visszautasította , és ha ugyanazon kérdés ismételtetett, kedvetlenséget mutatott és hall- J_ A BUJAEV-OLTÁS (syphilisatio) ÉRTÉKE a bujasenyv-gyógyitás körül. Poor Imre orvostudortól. (Folytatás.) Azon orvosoknak , kik a higanynak bujasenyv elleni használásában megnyugosznak, zokon fog esni a bujaevoltás új eszméje. ,,A higany, mondják ők, nem valódi sajátszere-e a bujasenyvnek, s van-e hathatósb és biztosabb gyógyszerünk egész gyógytárunkban mint a higany ?“ A higanynak eme dicsérttetése egykorú a nápolyi királyságnak franciák általi elfoglaltatásával (1495.), mely alkalmul szolgált arra, hogy a két nemzetnek terhetlen bujálkodása közben a bujasenyv kitörjön. Ezen idő óta megvoltak minden kornak saját higany védői de egyszersmind higanykárhoztatói is. *') Habár messze terjedt hasz- *) *) Am deutlichsten spricht von den syphilitischen Hals- und Mund- nálat és nagy tekintélyek küzdenek is mindekkorig a higany mellett:mindazonáltal napról-napra gyarapodik azon orvosok száma, kik aggodalommal s némi erkölcsi kényszerülésből nyúlnak velünk együtt a higanyadagoláshoz, tehát nem azért, mintha a higanyt föltétlenül legjobb bujasenyvellenes szernek tartanák, hanem mivel viszonylagosan, azaz többi eddig ismert bujasenyvellenes szereink közt a higanyt ismerik leghatályosabbnak. A higany iránti bizodalom méltán csökken, miután mindinkább bebizonyodik, hogy, mint Bärensprung a berlini bujasenyvgyógyász mondja, a higany csak visszanyomja, elfátyolozza a bujasenyv kórjeleit; azért az ekként visszanyomott kórjelek gyakran ismétődnek (visszaesés), sőt néha aggasztóbb körjelekkel mint valaha. leiden Widman 1497 ; obgleich H e n s 1 e r die Schlund und Mundsymptome , deren er gedenkt, auf Wirkung des Q, u e c ksil bergebruchs bezieht . . . und Peter Pinctor 1499 hebt diese nachtheilige Wirkung des Quecksilbers ausdrücklich hervor. (Kritische Geschichte der Syphilis ect. von Dr. Fr. Simon Hamburg. 1858. II. p. 80.)