Orvosi Hetilap, 1862. október (6. évfolyam, 40-43. szám)
1862-10-19 / 42. szám
Britfizetési ár : helyben egész év 9 frt. félév 4 frt. 50 kr. évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérraentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő* Bél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedéstben, újtél a kioszk álellenében. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. JBE hatodik évrf folytana. Tulajdonos és felelős szerkesztő: Markusovszky Lajos Jr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. Tartalom : Vilhelm H. tr. : Ideghűdésekről. A környi idegek hüdege. (Vége) — Nágy E. tr. : Kórodai adatok a szürkehályog gyógykezeléséhez. (Folyt.). — Kaczánder Á. tr. : Adatok a Brigth féle vesekór súlyosabb bántalmaihoz. II. (Vége). — Könyvismertetések. — Lapszemle: A szembeli vérzések gyakoriságiról. — Epetömlőhiány és sejtszövetkeményedés négy hetes gyermeknél. — Apróbb szemelvények. Tárcza : Káta 1 G. : úti levelek. IV. Carlsbad. A német természetbúvárok és orvosok gyűlése. (Vége). — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. Pest, 1862. Oktober 19. mm-» Jænnmnffi julxke ml*.*) Wilhelm H. tudortól Pesten. (Vége) A környi idegek hűdése. A környi idegek hüdésénél a villamosság sokkal nagyobb hatást tanúsít, mint a központi hüdésekben, mint azt sok kedvező eredményből tudjuk, de azért ne ámítsuk magunkat azzal, hogy minden ilynemű hüdést gyógyíthatónak tartsunk, hanem szükséges lesz a betegség eredetét kikutatni, és csak akkor mondani kedvező jóslatot, ha a helyesen felfogott kórisme arra jogosít. A környi idegek hüdése a kopanyaüregen kívül nem jár az agyműködés zavarával, ellenben a hüdés azáltal jellegzi magát, hogy egyes idegekre szorítkozik, melyeknek körében az önkénytes, az átterjedési és az együttmozgások egyformán megszüntették. Ilyen hüdésben se a szorál se a nyavalyatörés görcsöt nem okozhat, sőt ha hüdés már hosszabb ideig tartott, a villamosság sem képes az illető izmokat összehúzódásra bírni. Ezen mozgási működés hiánya valószínű oka az izmok oly gyorssorvadásának és a mozgatási idegek elfajulásának is a környi hüdéseknél. A hüdések okai, melyek egyszersmind a kórjóslatra is jelentékenyen befolynak: 1) sértések, melyek az ideget magát érik , s pedig vagy erőműviek a szó szoros értelmében, vagy szöveti változások, kórok által létesülnek. Az erőművi sértések rázkódtatás, zúzódás, összefüggési elválasztás által történnek. Szúrás, vágás és leseb leggyakrabban okoz hüdést, úgyszintén vérömleny, izzadmány, daganatok nyomása, valamint az illető ideg lábja is. 2) Hüdés okai lehetnek továbbá az idegállomány különféle szöveti változásai, amelyek terme-nagyobbodás vagy kisebbedéssel járnak, milyenek a gümös, rákos elfajulás, túlfejlettség és sorvadás. Az itéri vér elzárása az idegektől sokszor okoz hüdést, így látjuk ezt az értösülésnél. A nagy erősségű villamosság is bénítja az idegrendszert, mint ezt a villám legjobban bizonyítja. Ha a környi idegek hüdése a központból indul ki, a jóslat többnyire kedvezőtlen, ha ellenben a kövülettel terjed, s nem alapszik valamely nagy szöveti változáson, a jóslat mindig kedvezőbb lesz. A villámgyógykezelés a környi idegek hüdésénél a várakozásnak megfelelt. Ily hüdések kellő eljárás mellett aránylag rövid idő alatt gyógyulnak. A múlt télen gyakran volt alkalmam arczhüdéseket észlelni, úgy látszott, mintha ezen baj járványosan uralkodott volna, mert ily rövid idő alatt annyi sok eset még sohasem fordult elő. Egy arczhüdést, mely az arczideg lobjával járt, villám használata nélkül lábellenes szerekkel gyógyítottam. Az arczizmok csúfos hüdései, ha a támadás után csakhamar az állandó árammal kezeltettek, a legrövidebb idő alatt engedtek; az állandó áramnak oldó, vagy mint, Remak mondja, catalyticus hatást joggal tulajdoníthatni. Az ideghatás is, nézetem szerint, az állandó áramtól függ, azonban az átterjedési áram is szükséges a mozgatás tökéletes helyreállítására, miért a környiküdésekben eleintén az állandó áramot használtam, részint hogy a jelenlévő izzadmányt felszívódásra bírjam, részint hogy az ideget ismét föléleszszem; ha ez történt, s már az izom némi működése észrevehető, annak további erősítésére az átterjedési áramot használom. Ezen eljárást már egy év óta alkalazom különösen szemizombántalmaknál, melyeket Hirschler Jr. úr szívessége által többször volt alkalmam észlelni. De korántsem észlelhettem azon csodáltos eltűnését a pillaemelő és a ferde szemizom hüdésének, melyet Schultzer. úr leír, ámbár már évek óta a gombos kis vezetőket, mennyire csak lehet, közvetlen a szemizmokra alkalmazom. A jobb szemizomnak egy ily módon 2 év előtt kezelt hüdését az OHL.-ban már leirtam. Azon Schultz által az állandó árammal tett eljárás felöl, mely szerint az egyik vezetőt a kemény szájpadra, a másikat a felső szempillára alkalmazza, s melynek azon feltűnő hatása volt, hogy a pillaemelő izom az első ülés után egy éjen át visszanyerte működését, még semmi tapasztalásom sincs; első adandó alkalommal megkísértem ezen 42 *) L. az OHL. 40 számnál.