Orvosi Hetilap, 1869. augusztus (13. évfolyam, 31-35. szám)
1869-08-08 / 32. szám
39. Előfizetési ár : helyben egesz évre 9 frt., félvére 4 frt. 50 i».f pulikén igéai évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért koronkint 15 uj kr. Megjelen mindez vasarnap. ^f*r»re*n*lelhelő minden kir. postahivatalnál, n azerkcaatosecMét. Erzsébetit*r H). ae., <■.« Kilián György konyvkereskedésébe» vaczi utCa a Drasche-féle hasban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórimvázlat közlönye. Tartalom. P 1 i h á 1 Per. tr. A mirigytömlők és a Graaf-féle tüszők lefűződése. — Jakubovits P. tr. Adatok a mandolatúlfejlettség gyógytanához. (Vége). — Könyvismertetés. The Variation of Animals and Plants under Domestication. By Charles Darwin. — Lapszemle. A villámáramok befolyása a hugyang kiürítésére. — Apróbb szemelvények. Türeza. Hol építtessenek az egyetemi kórodák. — W. J. Bazalgette londoni főmérnök jelentése Pest városa csatornázása tárgyában. — Vegyesek. — Pályázat. — Szerkesztői mondani valók. Pest, 1860. augusztus 8. rM?Bar.c-aa Bn»»r«»«ími i B-^. «.• föld ■■■. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. A mirigytömlők és a Graaf-féle tüszők lefüződése. Közli Plihál Ferencz tr. Berlinben. A peték és Graaf-féle tüszők tanulmányozására a legalkalmasb és legkönnyebben hozzáférhető anyagot szolgáltatják a házi nyulak heveny petefészkei, melyeket, néhány órán át a szoba melege és a község hatásának kitéve, összetöpörödni hagyunk, s azon szárazon, száraz borotvával finom metszeteket készitve, hígított Müller-féle folyadékban görcsövi vizsgálat alá veszünk. Ha függélyes metszést irányzunk a petefészekre, látjuk, hogy a tüszők a felülettől a közép, illetőleg a kapuszövezet (Hilusstroma, His) felé mindinkább nagyobbodnak, s különböző nagyságban a Graaftüsző minden alkatrészeit tisztán szemünk elé tüntetik. Ily petefészkek csak hevenyen vizsgálva adnak kielégítő tiszta képeket, ha a készítményeket eltenni akarjuk, úgy kutya és macska petényei finom metszeteit, carminnal festve, válaszszuk e czélra, nemkülönben gyermekkori lánykákéit. A tüszők fejlődését Pflügert) remek munkájában terjedelmesen tárgyalja, s habár adatai több irányban: Borsenkow,* 2) Spiegelberg,3 * 5) His,* 5) Letzerich,*) Langhans6) és főleg Kölliker7) által némi megerősítéseket nyertek, mindamellett szükségesnek tartom fáradságos munkálatomat, mely több, mint hat hónapot vett igénybe, közzétenni, mert az az eddig nyilvánosságra hozott buvárlatokat kiegészíteni igyekszik, mennyiben a petefészkek fejlődését a kora ébrényi időszaktól kezdve az érett korig kiséri. Az ébrényi korból főleg hornyapetefészkeket vizsgáltam, számra 20-at. Az ébrények hossza 14 — 60 cm, a petefészkeké pedig 5 —11 mm. közt ingadozott. Az idomot illetőleg megfelelnek e petefészkek hasonló nagyságú babnak, sima felülettel és laposra nyomott szélekkel. A petefészek kapuja mélyen vájt hosszúdad rést képez, mely a bab köldökéhez hasonlít. Ezen rés falait azon szövezet képzi, mely e helyen szájszerűleg bemélyed. Az ajkak közt mélyen az edényeket beburkoló szövet foglal helyt, mely fölé az ajkak kéregszerűleg mint ívboltozat borulnak. A petefészek e két rétege: a kéreg és a velős állomány, vagyis a parenchyma és hilasstroma heveny petényeknél ezen időszakból csak kissé erős a nyomásnál, főleg víz hozzájárultával egymástól könnyen elválik, mi finom metszetek nyerését nem kis fokban nehezíti. Vizsgálatom tárgyait nagy részben heveny petények képezték, melyekből nyert metszeteket magzatvízben, csarnoknedvben vagy hígított Müller-féle folyadékban vettem vizsgálat alá. Máskor a petényeket, néhány napig Müller-féle folyadékban kevéssé megkeményítve, s a nyert metszeteket carminnal átitatva, vízzel hígított glycerinben helyeztem a tárgyüregre és vettem vizsgálat alá. A görcsövi kép a petefészkek kora szerint egymástól többé-kevésbé elütő. A legifjabb (14 cmtr. h.) hornyúébreny peténye, azon hevenyen vizsgálva, főleg sejteket mutatott, melyek edényhálózatban egy helyt nagyobb rendezetben, másutt lazán szétszórva, kisebb-nagyobb csoportokban csekély kötszövetben foglaltak helyet. A felületből kiindulva, a sejtek csak lazán függnek össze, mélyebben a hitus felé erősben ülnek fészkeikben. A sejtidomok három féleségét látjuk itt u. m. nagyobb, egyenletesen finoman szemcsés, tejüvegszerű tekéket, melyek itt-ott 2—4 magot tartalmaznak; másutt kisebb sejtidomok elkülönítve és jelentékeny számban csoportokban mutatkoznak; a látott idomok harmadik nemét pedig finoman, majd durvábban pontozott kisebb sejtek képezik. A nagyobb tejüvegszerű tekék a pete külső finom hártyájától övezett finoman szemcsés csirszék (Dotter); a bennük foglalt és szabadon is lelhető középnagyságú sejtek a csirhólyag a csúfolttal ; a durván szemcsés kisebb elemek felhámsejtek — a szemcsés hártya alkatrészei. E sejteket azonban csakis heveny készítményeken tanulmányozhatjuk. Hogy elrendezésükről tisztább fogalmat nyer 32 1) Pflüger: Über die Eierstöcke der Säugethiere und des Menschen. Leipzig, 1663-2) Borsenkow: Würzburger naturw. Zeitung. B. XV. X, 56. lap. s) Spiegelberg: Virchow’s Archiv. B. XXX. 446 lap. *) His: Arch, für mikr. Anat. 1865, I k. 151 lap. 5) Letzerich: Unters, ans d. phys. Lab. zu Bonn. I860. •) Langhans: Virch. Arch. XXXVIII. 513 lap. ’) Kölliker: Handbuch der Gewebelehre. 1867. 448—555 lap.