Orvosi Hetilap, 1870. október (14. évfolyam, 40-44. szám)
1870-10-02 / 40. szám
669 670 nagyon változók, mit a nehéz kór sok melléknevei szinte mutatnak (epilepsia gyratoria, attaques toniques, cloniques, petit mal, haut mal). Jelen dolgozatban ezen mozgások lényege, a görcsös állapot vétetett irányadóul. A Varos-féle híd és a gerinczagy idevonatkozó szerepe, mint látjuk, szinte bizonytalan. Saját kísérleteim egyik részét nem tartom szükségesnek itt leírni, tudniillik azokat, melyek által meggyőződtem, hogy elvérzés, valamint az agyüterek lekötése folytán általános görcsrángások valóban beállanak, míg se az átmetszett együttérz ideg központi részének, se pedig valamely testrész bőrének izgatása nem képes az edényekben olyfokú szűkülést előidézni, mely folytán görcsök lépnének fel. Többi kísérleteim főleg az agy, nyúlt és gerinczagy különféle helyein megszúrásában és átmetszésében állottak, s itt következnek kivonatban: 1. Házi nyúl. Egy tű szúratott be a két utolsó hátcsigolya között. A gerinczagy szürke állományát, valamint a mellső köteget a középvonaltól balra hatolta át e szúrás. Rögtön összehúzódtak az ágyékizmok, eleinte egész terjedelmükben egyaránt, de azután a baloldaliak túlnyomólag. Az állat nem volt megkötve, s midőn szúrás után sebesen el akart szaladni,alig jutott ki helyéből, mert az ágyékizmok dermése következtében a hátsó lábak rendesnél jelentékenyen hátrább állottak, s midőn futni akart, hátrafelé kinyujtáskor messzire vettettek, míg letevéskor nem érhettek annyira mellfelé, hogy egy ugrás sikerült volna. Mikor állt, a hátsó lábak sajátságosan hátrafelé látszottak terpesztve (gespreitzt), csak az újakkal támaszkodtak a földre; az ágyéktáj kissé homorú volt, míg a ház rendes domborúságot mutatott. Ülni 111 óráig nem birt, s csak azután is egészen egyenes ágyéktájjal és kissé balra hajolva, a lábak ujjain, hacsak érintetett, erősbödött az összehúzódás és az ülés lehetlenné vált. Az oldalhajlás különösen akkor szembetűnőbb, ha az állat mellső lábainál felemeltetik. A lábakon csak annyi rendellenesség vétetett észre, hogy a bal hátsó kissé kifelé tért el ülés közben. Ezen állapot egy napig csaknem egyenlő mértékben tartott, azután engedett a feszültség, s a 4-ik nap végén csak kis fokban volt még jelen. Egy másik esetben a szelídebb állat nem indult futásnak, hanem hasán feküdve maradt; ekkor az ágyéktáj görbülése következtében az összehajlott hátsó lábak a levegőben hátrafelé emelkedtek. Ezen tüneményekből, melyeket az illető hely megsértése folytán akárhányszor észlelhetünk, kétségkívüli, miszerint itt az ágyéktáj izmainak derméjével van dolgunk. A bal hátsó végtag eltérő állása a combközelítők egyik részletének hűdése által okoztatott. Az ágyékduzzanat, a hát többi részének, valamint a nyaki gerinczagy megsértése által nem sikerült soha észrevehető görcsös állapotot előidézni, de figyelemreméltó azon körülmény, hogy a gerinczagy 1—IV2 hüvelyknyi legfelsőbb részének megszúrása után a fül edényei, a sértés oldalán, mindenkor megduzzadtak, s annak hőmérséke emelkedett. A végtagokon soha nyoma se volt a görcsös állapotnak ; a gerinczagyban akárhol történt volna a sértés, mindig csak kisebb nagyobb fokú hűdés volt a következmény. A gerinczagy teljes átmetszése után csakhamar tökéletes érzési és mozgási hűdés állott be a metszésen aluli testrészen. II. Házi nyúl. Tűvel eszközöltetett sértés, mely egy vonal hosszúságban, a középvonaltól csak kissé jobbra, épen az irótoll magasságában a nyúlt agy állományába (még pedig az irótoll oldalrészébe) egy vonalnyira behat. Iránya a középvonaléval párhuzamos , nagyobb része az irótoll hegyén felül fekszik : a gerinczoszlop felső fele azonnal erősen hátra és jobbra görbült, az állat leesett, s lábaival felkelni törekedvén, csakhamar rövid, mindinkább erősbödő rángások álltak be, melyek által kénszeríttetett testének hossztengelye körül hömpölyögni. Az állat nyugalmas állapotban is hátra és jobb oldalra marad görbülve; a jobboldali láza tágult; a légzés meglehetősen nehéz; érzékenység és eszmélet mindig jelen. Mindjárt műtét után egy pillanatig nystagmus. A végtagok nem meredtek és az állat akaratának uralma alatt állnak. Negyed órával műtét után átmetszetett az egész agy az ikertesteknek és a Varos-féle híd mellső szélének megfelelőleg. Ekkor az előbb leírt rángások valamivel erősebb mértékben ismétlődtek, de minden görcsös állapot csakhamar eltűnt néhány pillanat alatt; az arcz és nyak érzéketlen, míg a többi testrészek még éreznek erősebb ingert, s most a légzés megszűnt és az állat meghalt. (A jobb fül edényei be voltak lövelve mint az 1-ső műtét után). Itt a felső törzsfél egyoldali derméjét látjuk, melynek ingadozásai mint rángások nyilvánulván, a testnek részaránytalan mozgatása által hentergést okoztak. Ha tekintetbe vesszük, hogy rángások közben a már hátra és jobbra hajlott gerinczoszlop még erősebben ez irányban hajlik, míg a végtagok az akaratnak teljesen engedelmeskednek, akkor a hentergés természetes magyarázatát találtuk. III. Házi nyúl A tűvel eszközlött sértés következők: A nyúlt agy bal szélét 3/1-1 vonalnyira teljesen áthatolja a középvonal felé menő seb, melynek felső nyílása épen a cras cerebelli ad med. obi. megött van, s 1 vonalnyira áll el a negyedik agygyomrocs középbarázdájától; alsó vége a Varos-féle híd hátsó szélétől szinte 1 vonalnyira áll el. A nyúlt agynak még csak 1/3 m, széles, papírvékony külső rétege képezi e sértés külső határát. Azonnal hentergés görcsös rángásokban, melyek következő módon történtek : A nyak nagy erővel húzatik balra, onnét hátra, s azután görcsösen hátra felé hajlik az egész gerinczoszlop. Ezen mozgás gyors lökésekben ismétlődik néhány másodperczig, midőn azután az állat elfáradva, nehezebben légezve, de még mindig balra húzott nyakkal nyugton fekszik, mely utóbbi egyszersmind oly tengelyfordulatot mutat, hogy az orr kissé balra,míg a fülek jobbra állnak. Határozottan kitapintható, hogy a felületes nyakizmok ernyedt állapotban, míg a mélyebb rétegbeliek görcsös összehúzódásban vannak. A bal szem érintésre nem záródik, tekéje a belső egyenes szemizom (rectus internus) derméje által befelé fordítva tartatik, s a láták szűkültek. A fülek erősen belövettek; a bal hátsó láb teljesen hüdött,míg a többiek az akarat befolyása alatt állnak, mert úgy az eszmélet mint az érzés egy pillanatig sem hiányzott. A rángások érintéskor erősbödtek, vagy megint beálltak, ha akkor már megszűntek volt; sőt közeledéskor, az asztalnak csekély meglökése által, ismétlődtek. Nyugalmas állapotban a ház rendes domborúságát visszanyerte. (Folytatjuk). Adatok a csöves csontok osteotomiájához, különös tekintettel a Langenbeck B. által ajánlott bőralatti csontmetszésre, Janny Gyula Jr.-tól. Kezdetben csakis azon két idevágó esetet kívántam közzé tenni, melyeknél Billroth tanár Bécsben a bőralatti Csontmetszést végrehajtá. Látva azonban az érdekeltséget, melyet a csontmetszés illetékes körökben ébresztett, továbbá azon erősödésekkel szemben, melyek sok oldalról több vagy kevesebb jogosultsággal, vagy épen jogtalanul tétettek, hogy az említett csontmetszést valamely más, állítólag kevésbé veszélyes műtéttel helyettesítsék, s végre azon körülménynél fogva, hogy az idevonatkozó közelebbi adatok többnyire oly külföldi folyóiratok, s füzetekben vannak