Orvosi Hetilap, 1872. december (16. évfolyam, 48-52. szám)
1872-12-01 / 48. szám
825 nvössé tehetnek a fertőztelenítés irányában, holott azon kell igyekeznünk, hogy mennyiben eddigi eljárásunk nem elégséges, újak felfedezésére törekedjünk. A dresdeni „Chemische Centralstelle“ ezen úton haladott, midőn az eddigi vegyi fertőztelenítő szerekkel meg nem elégedve, kísérleti úton újabbak után kutatott, s az ottan történt vizsgálatok a fürészport olyan anyagként tüntetik elő, mely a cholerások ürülékeinek fertőztelenítésénél a figyelmet a legnagyobb mértékben megérdemli. Fleck Inr. kísérletei mutatják, hogy 65 súlyrész fenyűfürészpor 35 súlyrész árnyékszéki vizet fertőzteleníteni képes annyira, hogy rohadt szagát teljesen elveszíti, a fürészpor pedig, meggyújtva, élénk lánggal szag nélkül elég. Ezáltal módot nyerhetnénk arra, hogy az anyagot, melyet fertőzteleníteni akarunk, teljesen megsemmisítsük, midőn azonban gondoskodnunk kell arról, hogy a füst ne menjen közvetlenül a kéménybe, hanem előbb a füsttömegek ismételve láng hatásának tétessenek ki, hogy ekként az elégés minden tekintetben teljes legyen. Ezen fertőztelenítésnél a cholerásak ürülékei azonnal oly edénybe fogatnak fel, mely fürészport tartalmaz, s az ekként keletkező pép nagy faszekrénybe öntetik, mely szinte fürészport tartalmaz, s belső felülete szurokkal, vagy valamely más olcsó mázzal, mely vízhatlan, be van kenve. Ezen szekrénybe, melynek jól fedhetőnek kell lennie, betehetni még azon ruhadarabokat és ágyneműeket is, melyek cholerás ürülékekkel szenyezvék, s azután egész tartalmával megégethetjük azt. Lebet szerint a cholerásak ürüléseinek száma a végbélen át némely esetben csak 3—4, máskor 15—20, leggyakrabban azonban 10—15, s minden egyes ürülésre 4—5 orion anyagmennyiséget számítva, körülbelül mondhatni, hogy egy-egy cholerás bélürülékei a 3—4 fontot nem igen múlják felül; továbbá ha felvesszük, hogy a hányadék szinte annyira megy, az összes ürülékeket mintegy 8 fontra tehetjük; azonban — hogy bőven számítsunk — ha még ahhoz egy vagy két fontot hozzá is adunk, egy cholerás betegnél 10 fontnál nagyobb mennyiség nincs, melyet fűrészporral fertőzteleníteni kell, s így egy-egy betegnél 18,6 vagy kerek számmal 20 font fürészporral beérhetjük. Ha fürészpor nincs kéznél, akkor kőszénport is használhatunk, csakhogy ebből ugyancsak a dresdeni központi vegyészeti állomás kísérletei után nagyobb mennyiségre van szükségünk, mennyiben abból 92 súlyrész csak 8 súlyrész árnyékszékvizet szagtalanít, s ekként egy cholerás beteg ürülékeinek fertőztelenítésére abból legalább 115 font kellene. A két fertőztelenítő szer szükség szerint keverhető is, így 9,3 font fűrészport és 57,5 f. kőszénport vehetünk, a keverés azonban ne nagyon előre történjék, hanem közvetlenül a fertőztelenítés előtt. Ha a beteg netalán vizeletet bocsát, mint a betegség kezdetén vagy az üdülés alatt, akkor azt is fertőztelenítenünk kell, mert nem lehetetlen, hogy a húgy a choleracsírnak szinte vivője, habár ez még bebizonyítva nincs. A faszekrények, melyben a fertőztelenített ürülékek vannak, a városon, illetőleg a községen kívül a légvilágítási gyárakban, — hol t. i. ilyenek léteznek, — téglagyárakban, vagy szükség szerint a mészégetők módjára rögtönzött kemenczékben elégethetők. Ezen eljárás előnye abban áll, hogy a cholerások ürülékeiből annyi, mennyihez hozzájuthatunk, előbb szagtalanittatik mint bármely eddigi fertőztelenítő szerünk által, mi mellett kerüljük, hogy az más ürülékekkel keveredjék, s azután teljesen megsemmisíttetik, mely tekintetben felülmúl bármely más eddig ismert fertőztelenítő szert; midőn azonban ezen nagy előnyöket kiemeljük, nem mulaszthatjuk el azon észrevételt, hogy a cholerások megbetegedése közönségesen akkor jut tudomásra, midőn a bántalom már erősen kifejlett, s így az előbb történt ürülések, az egyik vagy másik helyre jutva, a fűrészporral történő fertőztelenítés köréből kivonatnak, minélfogva ha a fűrész- vagy kőszénport fertőztelenítésre használjuk, emellett, a kénsavas vaséleccsel, carbolsavval vagy felcselénysavas hamanynyal eszközölhető átalános fertőztelenítést tisztasági, illetőleg óvatossági szempontból czélszerűen nem mellőzhetjük. Ekként nem mondhatjuk, hogy a fűrészporral történő fertőztelenítés olcsósági szempontból is ajánlható. Küchenmeister mondja, hogy 1866-ban a cholera-járvány alkalmával Dresden fertőztelenítése 11000 tallérba került, míg ha az egyes cholerások ürülékeinek fertőztelenítése fűrész- és a még olcsóbb kőszénpor által történt volna, ezen fertőztelenítő szerek összesen 100 tallérba, míg a fertőztelenítéssel járó többi költségek legfeljebb 500 tallérba kerültek volna ; részünkről ehhez csak annyit csatolhatunk, hogy ha az elmulaszthatlan átalános fertőztelenítés mellett, az egyes cholerások ürülékeinél a fűrészporfertőztelenítés alkalmaztatik, a cholerajárványnak talán hamarább vége lett volna, s nem esnek annak áldozatául 260-an, ekként pedig a tökéletesebb fertőztelenítés több emberéletet és több munkaerőt mentett volna meg. Ezt várhatjuk a fűrészpor-fertőztelenítéstől, s így mindenesetre megérdemli, hogy vele kísérletek történjenek hasznosságának felderítése vagy eredménytelenségének kimutatása végett. A fűrészpor-fertőztelenítéshez végül igen ügyes szolgák kívántatnak, kiket arra be kell tanítani, s ezek végeznek azután a betegeknél azon műveletet. Ebből látható, hogy ezen fertőztelenítés kivitele nem csekély nehézségekbe ütközik, melyek kevés jó akarattal leküzdhetők ugyan, azonban alig hisszük, hogy a fürészpor-fertőztelenítés egyhamar az átalános használatba át fog menni, de remélhető, hogy utat tör magának a cholera-kórházakban, továbbá olyan esetekben és olyan helyeken, hol az előlemlített fertőztelenítő szerek kéznél nincsenek. A fürészpor-fertőztelenítés alkalmazható lenne még a hagymázosak, nemkülönben a vérhasban szenvedők ürülékei megsemmisítésére is. A járványok ellenében minden észszerű fegyverrel kell küzdenünk, s tekintsük a fürészport azon fegyverek egyikének, de emellett ne ragadtassuk el magunkat annyira, hogy kedvéért többi fegyvereinket a lomtárba tegyük. p. 826 A gyermekkor húgykő betegségeiről, tekintettel a pesti szegény gyermekkórháznak 193 húgykőből álló gyűjteményére, s az igazgató főorvos, Kókai J. tr. észleleteire. Közli Neupauer F. tr., kórházi segédorvos. (Folytatás.) Váljon sóskasavas meszeny, vagy szabad húgysav képezte-e az utolsó réteget, az mindegy. A legközelebbi kérdés: minő volt a rétegképződés ? Ha tudniillik a réteg felülete sima és egyenes, amint ez többeknél észlelhetett, akkor a hólyag nagyobbára sértetlen marad, a húgy megtartja viszonylag rendes természetét, s a kő nő, a szerint, a mint a rétegek majd váltakoznak, majd hosszabb ideig állandóan megmaradnak, miáltal a kőnek vegyi jelleme határoztatik meg. így több ízben váltakoznak húgysavrétegek húgysavas légenyköneg, míg ritkábban sóskasavas meszenyből álló rétegekkel. Ha azonban a szabad húgysav vagy a sóskasavas mész egyenetlen felületű, bibircsos, hullámszerű réteg alakjában rakódik le, akkor a hólyag sértetlen nem marad. Cystitis — nagyfokú nyak- és genyképződéssel — annak legközelebbi következménye. A nyák szétbontja a hugyanyt és légenyköneg nagy mennyiségben jelen meg a húgyhólyagban ; ezáltal a húgy már a hólyagban égvényes hatású lesz. A vilanysavas földek most kiesnek, s új meg új anyagot szolgáltatnak a kőképződésére. A légenyköneg maga egyrészt a szabad húgysavval egyesül, másrészt pedig a vilsavas keserenynyel, az utóbbival vilsavas légenyköneg-keserenyt képezve. A vilsavas légenyköneg-kesereny jegeczekben is eshetik ki, s ezen alakjában is a húgykő képződéséhez hozzájárulhat. Ez által azonban a hólyag izgatottsága és evvel együtt a cystitis is élesztetik, úgy hogy a húgykő további fejlődése csakis az utóljára leírt módon történhetik meg. Ezt bizonyítják a húgyköveknek több vonal vastagságú vilanysavas földrétegei, sőt gyűjteményünknek legnagyobb és legnehezebb húgyköve mag gyanánt mogyorómekkoraságú, mirigyes felületű sóskasavas mészkövet mutat, mely körül vilsavas földekből álló, nehéz, kristályos tömeg rakódik le. Ha azonban a vilsavas földek nem jegeczek alakjában esnek ki, vagy pedig, ha azokhoz csak húgysavas légenyköneg van keverve, — az utóbbi tudniillik tésztalágyságú, — akkor az új réteg puha védő fedőt képez, úgy hogy a hólyag megóvatik, s a cystitis elmarad. Ha a cystitis egyszer megszűnt, s a húgy rendes lett, akkor 48.