Orvosi Hetilap, 1874. november (18. évfolyam, 44-48. szám)
1874-11-01 / 44. szám
Budapest, 1874. November 1. megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. sz., és Kilian György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórvázlat közlönye. GCixexLn.^olcs£»d.i]< Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Elischer Gy. tr. Közlemények Korányi Fr. tr. korodájából. Adatok az agy elváltozásairól kis vittáncznál. II. — M n 1 1 e r K. tr. A bélelzáródások kezelése. (Vége). — T o r d a y F. tr. A verhenyről, tekintettel a fővárosban közelebb uralkodott járványról. (Folyt.) —’ Klein S. tr. A szürke hályog kiverésének jelenlegi állási különös tekintettel a homorú metszésre (Hohlschnitt), a Jäger tr. által ajánlott új módszerre. (Vége). — Könyvismertetés. Der Antimercurialismus in der Syphilis-Therapie von J. K. Proksch.— Lapszemle. Scorbut elmélete. Tár ez a Dumas vegytanár, a franczia birodalom senatorának jelentése a hasonszenvi gyógyszerek készítése és árulása, valamint a hasonszenvi gyógyászat kórházakbani gyakorlata tárgyában. (Folyt.) — Vegyesek. — Pályázat. Melléklet. Kőnyomatú tábla Elischer Gy. tr. czikkéhez. Előfizetési ár, helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kv Közlemények Korányi Fr. tanár korodájából.1) Adatok az agy elváltozásairól kis vittáncznál. Közli Elischer Gyula tr., II. belgyógyászati kórodai gyakornok. II. A már leírt kis vittáncz (Czirwein Anna) eseténél közölt, a környi idegek és a gerinczagyra vonatkozó vizsgálatok folytatása gyanánt, adjuk a következőkben az agy vizsgálatának eredményét. Ezen szervnek következő részei lettek pontosan megvizsgálva : a csíkolt test, a láztelep és a lencsetest, amely részekre utalnak egyelőre Broadbent, Tait és Meynertnek az irodalomban (i. h.) felemlített buvárlatai, továbbá a clausstrum és a sziget, az agy kocsányai (crura cerebri) és az agytekervényeknek egyes részei, végre az agyacs. Legyen egyelőre megengedve e helyett némi megjegyzéseket előre bocsátanom az agy vizsgálati módszerét illetőleg. A viszonyok, melyek ezen szerv vizsgálatát nehezítik, részint annak könyv bomlékonyságában, részint pedig — ha t. i. megkeményíttetett — a metszetek törékenységében rejlenek. Ezen hátrányok elhárítása czéljából lehetőleg csekélyrészleteket választottak megkeményítésre, s szét nem bomlott készítmények kedvéért lemondottam nagyobb metszetek birtokáról, mely alkalommal a chromsav és ennek készítményei (chromsavas hamelég és ammóniák) czélszerűbbnek bizonyultak be, mint a chromsavas oldatoknak elegyei borszeszszel vagy jóddal (iblangnyal), vagy pedig mint az utóbbi kettőnek vegyüléke. E mellett csak a metszésnek kellő időpontjára kellett ügyelni, mivel ellenkező esetben a metszetek ismeretes törékenysége által azok elpusztultak. Ezen intézkedésekre nem kell tekintettel lenni, ha a keményítést borszeszben és pedig tiszta barlangban eszközöljük. Ha Meynert eljárása szerint a fődúczokat a nyúlt agygyal együtt az agyféltekékből kifejtjük, ha az agyacs felét (a kész szög alatt tartva) lemetszük és a készítményt 20% -os alcohollal telt jó nagy üvegedénybe tesszük, ez esetben abból nagy terjedelmű metszetek nyerhetők, melyek a csikótt testen, láttelepen és a lencsemag nagy részén vezetnek keresztül. Csakhogy ezen eljárásnál nem szabad átállani a fáradságot, mely abban áll, hogy kezdetben minden másodnap, a második héttől kezdve betekint 2 -3-szor és később legalább egyszer, fokozatosan bő mennyiségű erősebb borszeszt kell a készítményre tölteni. Ily módon a 8., 10., 12-dik héten a legfinomabb nagyobb terjedelmű metszetek nyerhetők, melyek nem folynak szét és nem törékenyek, sem nem morzsolékonyak. Ha kellő metszőeszközöket választunk, ez esetben még igen vékony és igen nagy metszeteket is könyen nyerhetünk. Ezen látszólag csekély horderejű óvatosságok figyelembevételét gazdagon megjutalmazza a metszetek nagysága és finomsága, melyek nem csak nagy felületek elrendezését mutatják igen szépen, hanem bemerülő lencsékkeli vizsgálásra is igen alkalmasak. A csikótt test és láttelepen, valamint lefelé a belső tokon keresztül vezetett hosszmetszet, összehasonlítva valamely más okból elhalt egyén agyának hasonnemű metszetével, nevezetes különbséget mutat a kötszövet tömöttsége és színezetére nézve, úgyszintén az edények és az idegsejtelemek viszonyát illetőleg is, mi mellett a vizsgálódás folyamában még szükséges lesz a vitroncz mellett fellépett gyermekágyi folyamatra is tekintettel lenni. Ha először is az edényeket tekintjük, melyek mint a Sylvius-féle árok üterei a szigethez felhatolva, egész a csikótt testig elágaznak, akkor azokat — eltekintve vérdússáguk és tekervényességüktől — az előttünk levő készítményben sárgáknak, halványfénylőknek és lefolyásukban helyenkint bunkószerűen felduzzadtaknak találjuk; árterük két-két duzzanat között többékevésbé megszűkült. A járulékos hártya, mint ugyanazok legvastagabb rétege, nem mutatja a hosszúkás tojásdadmagcsákkal ellátott, szabályos orsóalakú elemeket, hanem ezek az orsóalakú sejtekre emlékeztető képletek által pótolvák, melyek azonban barnásfeketék, s a magasabb vagy mélyebb beállítás szerint majd az egyik oldalon, majd pedig egész felületükön morzsolékony tömeggel fedett, szabálytalan hosszúra nyúlt, messzesedésben levő kötszövetsejt benyomását teszik: 44 .) Lásd. az „OHL.“ 4. és 5. számát.