Orvosi Hetilap, 1879. július (23. évfolyam, 27-30. szám)
1879-07-06 / 27. szám
r Az asztrakhani pestisjárvány 1878 — 79. Rózsahegyi Aladár tr., közegészségtani tanársegédtől. (Vége). Elfojtottnak a járvány csak akkor tekinthető, ha a fertőzött helységek minden lakosára kiterjedő orvosi szemle meggyőződést nyújtott, hogy gyanús megbetegedés többé nincsen. Ekkor előáll a prophylacticus intézkedések második, a fennmaradhatott kórcsírák elpusztítására irányzott csoportjának, a járványos helyek fertőzőtelenítésének szükségessége. E czélból az orosz hatóság a fertőzés gyanújában álló tárgyakat elpusztította, midőn az ázsiai csataterekről eredő holmikat, a pestishalottak ruháit és ágyneműjét, de általában a lakosság minden ócska lim-lomját, végre a fertőzött házakat is elégettette. Legnagyobb mérvben történt ez természetesen Vetlyánkában, hol második időzésem alatt 73 udvar égettetett le. Kifogásolandó az, hogy a házakat lebontották és a falu elé vitték ki; legjobb lett volna az egész falut helyben égetni le és a fennmaradt, csak másfél ezernyi lakosságot ideiglenesen kibitkákban, vagy baraque-okban helyezni el. Kifogásolandó az is, hogy ezen rendszabály elrendelése és foganatosítása közt 2 hó telt el. Kihordatott továbbá az udvarokban és házakban, és az utczákon felhalmozódott szemét és trágya, míg a továbbra is használatban maradt házak kénecssavval kifüstöltettek. Elővigyázatból a fiókjárványok helyein a pestises sírok, Vetlyánkában pedig az egész temető utólagosan oltatlan mésszel és földdel feltölttettek ; ez helyeselhető, mert főleg Vetlyánkában, tekintve a hullák számát és azt, hogy télen volt a járvány, a temetés igen felületes lehetett. Ezen munkálatokkal tart lépést a zárintézkedések szigorának csökkentése is. Amint a járvány megszűnt, feloszlatják a főcordont és a közöset azon mértékben szűkítik, amint a helyieket a megfelelő 6 hét lefolyása után feloszlatják. Különösen fertőzött helyek közül a közös cordont 10 napi vesztegléssel, a teljes purificatio után is fenntartják, amint történt a jelen esetben Vetyánka és Szelittrencevel, melyek a nyári forróságig körülzárva tartandók lesznek. Mindezen óvóintézkedések próbakövét képezi foganatosításuknak összehasonlítása a járvány menetével. Volt már szerencsém kiemelni, hogy Vedyánkában october 2. felében és novemberen át habár lassan, de folytonosan és mindig kimutathatólag az egymással közlekedő emberek közt terjedt a pestis. Fel kell tűnnie, hogy ezen idő alatt nem hurczoltatott ki a faluból, holott közlekedésnek ekkor is csak kellett lennie, főleg minthogy Vetyánkában postaállomás is van és semminemű gátló intézkedések sem álltak fenn. Igaz, hogy az 1877-ben Rest városát pusztított járvány is az első két hó alatt Csirkucse és Szeilan városrészekre szorítkozott, de ezen történelmi analógia miben sem járul a szóban lévő észlelet felvilágosításához. A kiharczolás Vetlyánkából csak december első felében történt, mikor a járvány legnagyobb hevességével dühöngött, részben épen azok által kiket a nagy halálozás űzött el; a cordon Vetlyánka körül pedig csak december második felében, s minden ellenkező biztosítás daczára hiszem, hogy nem előbb, mint dec. 20 ha körül létesíttetett. Hogy ekkor jó szolgálatokat tett, bizonyítja épen az, hogy e napon túl újabb falvakban a pestis nem lépett fel. Az öt másodlagos, elhurczolt járvány nem válhatott újabb elcipelés góczáuá, mert itt maga a lakosság, később a hatóság is gondoskodott a betegek és az azokkal érintkezett egyének elkülönítéséről és a falvak körülzárásáról. E falvak tehát bizonyítékai az elzáró rendszer helyességének, ha szembesítjük őket Vedyánkával, hol épen a szabad közlekedés volt a szétterjedés oka. Ha másnak, mint véletlennek nem tulajdoníthatom, hogy a vetlyánkai pestis az első hat hétben nem hurczoltatott el, úgy Oroszország meg nem érdemlett szerencséjének kell tekintenem, hogy december első felében csak öt faluba történt az és Europa jóakaró végzete intézte, hogy nagy Oroszország nem jön fertőzve , mert II • * . V . Budapest, '879. 27. SZ Julius 6. ELŐFIZETÉSI Ár: helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél sitendök. nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 és kr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. I'JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBU VÁRLAT KÖZLÖNYE. Tartalom: Rózsahegyi A. tr. Az asztrakhani pestisjárvány 1878—79-ben. (Vége). — Hamburger A. Közlemény Mihálkovics G. tr. tájboncztani és fejlődéstani intézetéből. — Könyvismertetés. Beiträge z. Anatomie d. Nase u. Mundhöhle v. Dr. L. Löwe. — Gynaekologische Studien über pathol. Veränderungen d. Portio vag. Uteri v. Dr. H. Klotz. — Manuel de pathologie interne. Par le dr. J. A. Fort. — Ärztliches Recepttaschenbuch von Prof. H. Köhler. — Lapszemle. Vesetályog. — Gyomor kimetszés Tárcza : Körösi J. Adalékok a járványellenes prophylaxishoz és a főváros közegészségügyi szervezetéhez. Vegyesek. — Előfizetési felhívás az OHL. 1879-diki julius-decemberi folyamára. — Pályázatok. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár.