Orvosi Hetilap, 1880. április (24. évfolyam, 14-17. szám)
1880-04-04 / 14. szám
311 — — 312 nyer; azonban az elővigyázatos alkalmazás daczára két napi használat után ettől is el kellett állanunk, mert betegünk mélyen elaludván, a carbolos víz alája folyt, egész ágya átnedvesedett és a meghűlés veszélyének volt kitéve, így nem maradt más hátra, mint őt naponta több ízben kötözni, s ezáltal elejét venni a bélseben át kiömlő bélsár felbomlása által bekövetkezhető sebfertőzésnek. Hőemelkedés 2-kától 9-ig egyszer sem volt, s 9-kén már a bélsár is kiürülési útját a beleken keresztül folytatja. Ezentúl csak néhány csepp téved a rendellenes útba; este azonban a hő 39°-re emelkedett. 10-től 17-ig egyetlen csepp bélsár sem ürült ki többé a műtéti seben, s ez maga élénk szemcsésedésnek indul. 17 — 19-ig jött még ki néhány csepp bélsár, ezzel pedig az egész gyógyfolyamat tartamán megszűnt alkalmatlan úttévesztett lenni, s 31-ig szemcsésedés útján az egész meggyógyult. Székletére a műtétet követő naptól kezdve, naponta minden nehézségek nélkül egy vagy több ízben jelentkezett. A régi közmondás „nulla calamitas sola“, esetünkben is érvényesült. A bélsebet illető kedvező gyógyulás közben ugyanis szívesen nem látott intermezzoként oct. 13-tól kezdve a lábfejen vizenyő lépett fel, mely — rohamos egymásutánban a húgyutak, vesék és a légző-, esetleg vérkeringési szervek minden kimutatható, vagy csak gyanítható szerves bántalmazottsága nélkül is — általános vízkórrá lett. Azon időtartam alatt, míg bélsár-sipoly volt jelen, a beteget, tartván az étrendi kihágások, illetőleg a beteg megtemetése folytán a varratok helyén legkönyebben bekövetkezhető bélrepedéstől, megszorított, de e mellett mégis tápláló tej-tojás étrenddel igyekeztünk erőbeli állapotában fenntartani, javítani. S hogy ez nem sikerült, ennek oka a 7 napi kizáródás kínai közt bekövetkezett kimerülés, a műtétet követő csekély láz, a valamivel nagyobb genyedés, a bélsárnak sipolyon kívül kijutása, nemkülönben, mint látszik, a nyújtott tápanyagok elégtelensége. Az utóbbiak — tehát a tej és tojás — annak daczára, hogy a légenyes és légenymentes vegyületeket megközelítőleg oly arányban tartalmazzák, mint ezt a szervezetbeli háztartás egyensúlyának fenntartása tekintetéből, rendes táplálkozási viszonyok között bekebelezni szükséges, mégsem képesek egyedül és együttesen, s hosszabb időn át felnőtt ember igényét az egyensúly megzavarása nélkül kielégíteni. E feltevényünk mellett látszik bizonyító érvül lenni ama tapasztalat, hogy a bélsársipoly elzáródása után, midőn a bél folytonosságának megszakítását állandóan meggyógyúltnak tekinthettük, s nem tartottunk többé igen könyen bélrepedés halálos kimenetelétől, a beteg a tej, tojás és bor mellé még sültet is kapott, mire az erőbeli állapot gyorsan megjavult, s a vízkóros jelenségek napról-napra eltűntek annyira, hogy a beteg november 17-én megerősödve és napszámból élő kenyérkeresetére munkaképes állapotban bocsáttatott el. Áttekintve a folyományokra következtetést engedő történteket, Rankenek*) 1) igaza van, midőn mondja, hogy „Orvosra nézve nagy jelentőséget nyer a táplálék megválasztása kóros esetekben , mert számos betegen a különös bántalom tünetei az általános állapotnak alkalmas táplálkozásból eredő erőgyarapodásával ugyanazon fokban csökkennek, mint ahogy táplálékhiány által fokozódnak. Ezen szabály alól csak kevés beteg van kivéve, mégpedig sokkal kevesebb, mintsemhogy ezt még az újabb orvosi gyakorlat iskolai bölcsessége csak sejtené is-. Néhány szóval kell még visszatekintenem a berék-bőrseb szélén és magában a sérvtömlő falában fellépett és ezafatos ellökődéssel járó üszkös folyamatról, mivel — mint mondom — a műtét az antisepticus sebészeti eljárás szabályainak szigorú megtartásával hajtatott végre, s ily viszonyok között Lister-kötés és gangraena össze nem egyeztethető fogalmak. Valóban, hogy ez mi módon üthette fel itt tanyáját, azt másként nem képzelhetni el, mintsem ha felvesszük a tömlő falában kifejezett nagyfokú táplálási zavarokat és a mortificatiot maga után vont pangási vérbőséget, mely a létrehozó ok szintével sem volt képes a kiegyenlítésre. Ezenkívül nem lehet menteni, illetve kizárni magát a kórházi légkör behatását sem, mert ily ázsiai viszonyokra emlékeztető külsővel és belsővel bíró kórházban, milyen a kolozsvári egyetemi sebészeti kóroda, melynek minden porczikája elavult, tönkremenő ódonság, a megkívántató tisztaság fenntartására és állandósítására irányított minden igyekezet, nem tekintve a betegekkel állandó túlzsúfolását, az el nem hárítható akadályok egész sorának fennállása miatt eredménytelenül hiúsul meg ; ily viszonyok között meg kell még azt is engedni, hogy a Lister-féle kötés alatt szintén termékeny talajra talál a gangraena. Ami a bélsársipoly képződését illeti, ennek egy szúráscsatorna átmetszéséből, vagy elgengedéséből kellett keletkezni, nem pedig a savós felületek egyesülésének hiányából, mert különben hamarább kellett volna bélsárnak a műtéti sebben megjelenni, mennyiben a catgut-fonalak közönségesen gyorsabban oldatnak, illetve szívódnak fel, s nem a nyolczadik napon ; továbbá ha egyesüléshiány lett volna a bélsár kiömlésének oka, úgy mennyiségére nézve többnek kellett volna ez úton kiürülni, mintsem a mennyi kiürült. Időnkint a kizárt sérveknek több olyan esete lett közölve, melyekben bélvarrat alkalmaztatott. Ezek közül csak Bidder1), Riedinger2) és Viertel3) eseteit említem, melyekhez esetem egyben másban hasonlított, sőt a bélvarratot igénylett terület nagyságában azokat felül is múlja, miért ennek közlése azok sorában számíthat igénytelen hely elfoglalására. *) Ranke: Az Emberélettan alapvonalai.I. kötet, 188. lap. KÖNYVISMERTETÉS. Chirurgie antiseptique principes modes d'application et résultats du pansement de Lister par le dr. Just Lucas- Champonniere. 2-dik javított kiadás. Paris. J. B. Bailliere et fils. 1880. Kis 8-rét. 303 lap. Lucas-Champonniére, a párisi Cochin-kórház sebésze a Lister-kötések jelentőségét ennek egész terjedelmében mindjárt felismerte. 1868-ban már Glasgowban volt, hogy ezen módszernek a mester által alkalmazását lássa, 1869-ben pedig a franczia sebészeket figyelmeztette a nagy haladásra, melyet az a sebészetben képvisel; továbbá saját gyakorlatában meghonosította azt, s a siker, melyet azzal elért, bámulatos. A Cochin-kórház, ahol működik, még a párisi kórházak között is a legegészségtelenebbek közé tartozik, mimellett a legfélelmetesebb műtéteseket kell ott végezni ; mindez pedig a Lister-módszer felhasználásával oly eredménnyel történik, mintha a levegő és a lakásviszonyok a legjobbak volnának. Nélaton, ki a legszerencsésebb műtevő-sebészek közé tartozott, mondotta, hogy azon ember, ki módszerével a genyes fertőzésnek elejét tudná venni, arany szobrot érdemelne. Lucas-Champonniére ezen arany szobrot Lister részére szívesen megszavazná, mert osztályán, hol a fertőzt,elenítő kötéseket alkalmazza, nemcsak ezen fertőzés tűnt el a sebkezelés bonyodalmai közül, hanem még az orbáncz is rendkívül ritkává vált. Nincs még rég, s Francziaországot, különösen Párist úgy hallottuk említeni, mint ahol nemzeti hiúság és féltékenység miatt a Lister-kötésekért nem tudnak nyerni. Ma azonban a dolog már másként áll, mennyiben ezen kötözésmód ott oly mély gyökeret vert, hogy jövője teljesen biztosítva van. Azzal kapcsolatban, hogy mindinkább szaporodnak a sebészeti osztályok, melyek a szigorú Listerkötéseket alkalmazzák, Colin az azokhoz megkívántató összes eszközöket, valamint Desnoix a kötőszereket oly minőségben állíttatják elő, melyek a legjobb londoni, edinburghi és schaffhauseni gyártmányokkal vetélkednek. E munka Listernek van ajánlva, s mindenelőtt a fertőztelenítő kötözések elméletét, majd azoknak gyakorlati alkalmazását a legnagyobb részletességgel tárgyalja. A szerző figyelme kiterjed a varratokra, az alagcsövezésre, permetezésre, lekötésre sat. Ezután következnek az egyes műtétek, ú. m. csonttörések alkalmával, továbbá, a csontmetszések, csonkítások, kiízesítések, idegen testek eltávolítása, hashártyametszések, ivarszervek, viszértágulatok, tályogok megnyitása, inmetszések, koponyalékelés, fekélyek gyógyítása és szemészet. Ezenkívül méltányolva van a fertőztelenítő eljárás befolyása a kórház egészségére. L-Ch. ezután a carbolos mérgezéssel foglalkozik, s bírálja az ellenvetéseket, melyeket a fertőztelenítő eljárás ellen szoktak felhozni. Körülményesen közli a Centralblatt für Chirurgie 1875. Nr 32. 2) Medicinisch-chirurgische Rundschau. 1878. 470 lap. 3) Kivonatosan Centralblatt für die med. Wissenschaften. 1874.