Orvosi Hetilap, 1889. december (33. évfolyam, 48-52. szám)
1889-12-01 / 48. szám
614 ORVOSI HETILAP 1889. 48. sz nól lesz rendszerint végezve, mely javallatok egyúttal a magas hólyag-metszés javallatait is képezik. Végül engedjék meg, hogy türelmükkel visszaélve, úgy is hosszúra nyúlt ezen értekezésem kiegészítéséül még azon okokat is előadjam, a melyek arra késztettek, hogy a magas hólyagmetszés tökélyének eszményét képező hólyagfal-varratot miért nem alkalmaztam az esetek egyikénél sem. A hólyagfal-varratok technikája, különösen Antal Géza tanárnak szellemes azon modificatiója által, hogy a hólyagfal rézsútátmetszése, s így a metszfelület nagyobbodása által, a gyógyulás elérése biztosíttatik, nagy tökélyre lett ugyan emelve, de a sebészek legnagyobb részének közzétett tapasztalatai szerint teljesen megbízhatónak még sem tekinthető, így, hogy a számos erre vonatkozó statistikai adat közül csupán a Gussenbauer, Schmitz, Sokolow, Garcin és Tuffier által közölt adatokat említsem fel, ezen műtők által összesen 103 esetben alkalmazott hólyagvarrat közül csupán 24 esetben lett elsődleges egyesülés elérve. Oly jeles sebészek pedig, mint Djakonow, Golovatscheff, Charles Monod, Villeneuve és Thompson a hólyagfal sebét nem varrják, Tiling és Preneux pedig a varratok megbizhatlanságára utalnak. Növeli e megbizhatlanságot, sőt a módszer veszélyes voltát fokozza a Zaucard, Kraske, Makawejew, Bergmann és mások által követett azon eljárás, hogy a műtők a varratok által egyesített hólyagseb szilárd egyesülésében bizva, felette a hasfalakat is összevarrják, s így a további kórlefolyás ellenőrzése és befolyásolásának módját maguk előtt elzárják. Az 1886. és 1888. évben végzett húgykő-műtéteim kedvezőtlen eredménye fokozott elővigyázatra intett az utóbbi három, a művi beavatkozásra teljesen alkalmas esetnél s így joggal kerültem el oly minden ténykedést, mely mint nem teljesen megbízható kisérlet a műtét kedvező kimenetét kétessé tehette volna. Az Albert által javasolt azon, a gyógyulást kétségkívül legjobban biztosító eljárást, mely szerint a hólyag megnyitását megelőzőleg a hólyagfal a hasfalhoz varratik s e két felület egyesülése lesz a műtét folytatása előtt bevárva, betegeimnél mint kis gyermekeknél, kiknél a hashártya a hólyagot csak legmagasabb részén vonja be s a hólyag maga a symphysis felett magasan áll, mellőzhetőnek véltem, s csupán a hólyag alagcsövezésének könnyebb kivihetősége czéljából varrtam ki a hólyagseb csücskét a hasfalseb felső csücskéhez. Az elért eredmény eljárásom helyességét igazolja. Közlemény Kézmárszky Tivadar tr. egyetemi ny. r. tanár I. szülészeti és nőgyógyászati korodájából. A szülészeti autoinfectio kérdése. Szabó Dénes tr. egy. magántanár. (Vége.) A tilalmi időszakban csak 63-33%-a a gyermekágyasoknak láztalan; ha a szülésnél vagy utána műtéti beavatkozás vált szükségessé, úgy a láztalan gyermekágyasok száma 54-16%-ra sülyed. A szülőnők egyszerű vizsgálata nem növeli a megbetegedések számát a gyermekágyban (66'66°/0 láztalan), daczára a szülőcsatorna behatóbb érintésének, nem szaporodnak a megbetegedések, ami látszólag ellentmond annak, hogy a fertőzés kívülről származnék. Ezen ellentmondást talán felvilágosítja az, hogy az intézet orvosai vizsgáltak s a fertőző anyag tulajdonképeni vivői nem ők voltak. De ezen magyarázattal nehezen látszik megférni az, hogy a nem vizsgált szülőnők, akiknél az orvosok műtételt végeztek, tetemesen magasabb arányszámmal voltak lázasok, mint azon nők, kiknél sem vizsgálat, sem műtétés nem történt. Tekintsük az egyes műtétesek veszélyességét, a gyermekágy lefolyása szerint: A hőmérsék 38'2° fölé emelkedik a gyermekágyban , soha egyszer többször Gátvarrat... ----------------------------------------1 1 3 (2 f) Farfekvésnél Smellie-Weit kihúzás . ...2 1 — Burkok eltávolítása-------------------------...— 1 2 (1 mastitis) Lepény leválasztása________________... — 1— A legveszélyesebb műtétel a gázvarrat, 2 gyermekágyas elhal (egy varrat, másik esetben egyesítés 2 Serres-fines segélyével) ; a burkok eltávolítása, sőt a lepény leválasztása után is kedvező a gyermekágy, ez utóbbi esetben csak a gyermekágy 7-dik napjának délutánján emelkedik 395 fokra a hőmérsék, bimbópörk miatt. A kés bevitele a szülőcsatornába veszélytelenebb, mint a gátrepedés kezelése, belső vizsgálat hiányában ezen külső sebfelületek képezték a csírok kapuját, mint ezt a gyermekágy lefolyása is bizonyítja. A gátrepedéseket keletkezésüknél és az egyesítésnél a szülést vezető intézeti bábák és bábatanulók érintették, akkor a sebfelületet vattagomolyokkal és szivacsokkal törülték a műtéteinél, az állandó kiöblítés helyett, mind oly körülmény, mely az orvosok közreműködése nélkül származott fertőzést magyarázza, s amelyek a többi műtétéinél nem szerepeltek. Mert az intézeti orvosok vizsgálatai s (a gázegyesítést leszámítva) műtétesei után kevesebb volt a lázas a gyermekágyban, azért a fertőzés vivői nem az intézeti orvosok voltak. A kedvezőbb gyermekágyi viszonyokat a műtétesek után magyarázhatná, hogy műtéteinél talán a szülőcsatornát fertőtlenítették, azonban csak 5 fejlápon találom feljegyezve, hogy műtétei után többnyire vérzés miatt a szülőcsatornát kiöblítették; ily kiöblítés nem felelne meg a szülőcsatorna kiöblítésének szülés előtt s hiányzik különben is a vizsgált, de nem műtett szülőnőknél. A gyermekágyasok egészségét nem biztosította a belső vizsgálatok beszüntetése, ezen rendszabály eredménye nem elégített ki; ennek oka könnyen megfejthető, ha tekintetbe vesszük, hogy a vizsgálatok beszüntetése, a fertőző anyag bevitelének csak egy, ámbár leggyakoribb útját vágta el, t. i. a fertőzést a vizsgáló ujj által. A tilalmi időszakban megbetegedett gyermekágyasokat, a kórodán felhalmozott fertőző csírák tették beteggé. A gát védelménél a szülést vezető kezei a gáttal, a keletkező sebekkel, a szülőcsatornából ki kinyomuló fejjel huzamosabb ideig érintkeznek, a szülés után az épen szült nemző részeit megtekintik, tisztázzák, a hólyagot popcsappal kiürítik. Ezen apró beavatkozások, ha a szülő kórodán kedvezők az egészségi viszonyok, azaz a kóroda aseptikus, úgy ártalmatlanok; de ha a kórodán sok a fertőző anyag, úgy a fertőzést elősegítik, mert a kezeken, a peselapon, a letapintó vatta-csomón, a fehérneműn, a levegőben csírok lehetnek, melyek fertőzhetnek; ugyanígy van ez a gyermekágyi kezelésnél is. Valljuk be őszintén, hogy gyakran csak gyanítjuk a fertőzés útját s módját, nem is tudjuk, hol tartózkodnak a fertőző csírák, ha ilyenkor egyszerűen az autoinfectio mögé búvunk, úgy azon fáradságos kutatást rövidítjük meg, mely kellő kitartással talán mégis felfedezte volna a fertőző csírok tanyáját s megsemmisítésével elejét vette volna a további megbetegedésnek. Burckhardt közölt egy igen tanulságos esetet, annak jellemzésére, hogy miként veszélyezteti a szülőnőt a közönséges segély és ápolás, amelyben a szülésnél és a gyermekágyban részesül. Egy orvos nejét (I.para, beilleszkedett fej a terhességben, külső vizsgálattal megállapítva), hogy a fertőzést elkerülje, vizsgálat nélkül hagyja szülni, a fej kinyomulásánál a bába a gátat védi, az orvos a karokat kifejti s a törzset a fejnél fogva kiemeli. A szülés után 36 órával rázóhideggel 405 fokra szökik a hőmérsék, a féket alig meghaladó kis repedés a csarnokban, mely a hüvely hátsó falán 5—6 cm.-re terjed felfelé, ezen sebfelületen diphtheriás csapadék. A sebfelületet maga az orvos fertőzte, kinek gyakorlatában több torokdiphtheriás beteget kellett kezelnie. A sebfelület rendes kezelését maga az orvos végezte, a sebfelület tisztult a 14-dik napig; a gyermekágy 15-dik napján újólag rázóhideg köszöntött be. Burckhardt a hüvelyseb fertőzését erysipelás csírokkal kórismézte. Az orvos kezelésébe 2 erysipeles beteg jutott az utolsó napokban, a kórisme helyességét megerősítette az, hogy 3 nappal a gyermekágyas feleség megbetegedése után, az orvos 3 éves leánykája szintén erysipelással megbetegedett A fej kinyomulásánál támadt kis sebfelületet az orvos diplitheria-Arzt, I. k. 1887. Burckhardt: Zur Aetiologie des Puerperalfiebers. Der Frauen -