Orvosi Hetilap, 1892. augusztus (36. évfolyam, 32-35. szám)
1892-08-07 / 32. szám
Harminczhatodik évfolyam. 32. szám. Budapest, 1892. augusztus 7. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Kresylmész, új desinficiáló anyag. írta Fodor József tanár. A közelgő cholera-veszedelem, s az annak nyomán egyre sürgősebbé s általánosabbá váló desinficiálás megint a desinficiáló szerekre fordítja figyelmünket, mert míg a tudományos búvárlat a sikeres desinficiálásban látja a fertőző anyagok megsemmisítésének s így a járványok megelőzésének vagy legalább is csökkentésének legtermészetesebb eszközét, addig másrészt a gyakorlati tapasztalat számtalanszor vajmi illustrius színben tünteti fel az annyira terhes és költséges desinficiálások különféle eszközeit és módjait. Két dologban rejlik főképen az elégtelen s azért sikertelen desinficiálás oka: egyrészt sok desinficiáló anyag nem érdemli ezt a nevet, s méltatlanul soroltatik a desinficiáló szerek közé, — másrészt a desinficiálásnak gyakorlati végrehajtása — az azt végezők hanyagságánál, gondatlanságánál vagy fukarságánál fogva, tökéletlen. Ezekből következik a hygienének az a törekvése, hogy csupán hathatós szereket javasoljon a desinficiálásra, és hogy a desinficiálás technikáját lehetőségig egyszerűvé, kényelmessé és olcsóvá, de egyszersmind könnyen ellenőrizhetővé is tegye. Tudjuk, hogy ebben az irányban sokat javultak a viszonyok az utóbbi években. Sok szert, amire annak előtte sokat költöttek — pl. vasgaliczot, carbolmeszet — a legtöbb hatóság törölte immár desinficiáló készletük sorából, helyettük pedig ríjakat vett fel, így pl. az éppen e lapokban Gerlóczy Zsigmond dr.-tól ajánlott rézgaliczot, lúgot stb. A hygienikus desinficiálás praxisa még mindig előszeretettel van a kátrányból nyert desinficiáló anyagok — nevezetesen a kristályos carbolsav — iránt, mint a mely hatásos, kereskedelmileg jól ellenőrizhető, kényelmesen kezelhető szer, egyszersmind — s ez igen fontos — nem károsítja az épületeket, closeteket s egyebet, a melyben alkalmazzák, és használata könnyen ellenőrizhető. Csakhogy a carbolsav drága s egyszersmind fáradságos az alkalmazása, mert nehezen oldódik vízben. A nyers carbolsav sok tekintetben ajánlatosnak látszott. A jó praeparatum energikusan desinficiál és olcsó is. Azonban még kevésbé oldódik a desinficiálandó folyadékokban, azért hatása bizonytalan. Pár év előtt a német „Reichsgesundheitsamt“ javasolt módot a nyers cárból könnyű oldására: egyenlő térfogat kénsavval kell keverni. E keverék azonban szörnyű maró hatású, megrontja a falat, elosetet, azért nem használhatják. E mellett a kereskedésbeli nyers cárból tág teret ad a csalásnak, azért megbízhatatlan. Legújabban a carbolsav-gyártás egymás mellékproduktumára, az ú. n. kresylsavra (ortho-, para- és metakresylsav keveréke) fordította a hygiene figyelmét. E szer jelentékenyen erősebben desinficiál, mint akár a kristályos carbolsav; távolról sem olyan mérges mint utóbbi s egyszersmind az ára 3/g —Violect része a kristályos carbolsavnak. Csakhogy az a hibája, hogy mint az olaj, nem oldódik a vízben, tehát használhatatlan maradt. Német vegyészek azonban reájöttek, hogy nátron lúg, továbbá különböző sók (pl. kresylsavas, salicylsavas natrium) oldhatóvá teszik a kresylsavakat. Egy német gyáros szabadalmat is nyert oldható kresylnek ily módon előállítására. Hueppe tanár a londoni egészségügyi congressus alkalmával ismertette ezt az oldható kresylt, négyszeres desinficiáló hatást tulajdonított neki a kristályos carbolsavval szemben, s ajánlotta a sebészeti desinficiálás czéljaira. Fontosnak tetszett nekem a kresylsavnak ez az oldhatóvá tétele, de lehetőleg egyszerű, olcsó módon, a hygienikus, a tömeges desinficiálás czéljaira s azért megbíztam Bruckmayer Ferencz és Gryzewszky Gyula orvosszigorló urakat vizsgálatokkal ebben az irányban, amiket a szünidő beálltával magam vettem a kezembe. Meggyőződtem e kisérletek nyomán, hogy oltott mészszel oly vegyüléket lehet a kresylsavból előállítani, a mely vízben minden arányban és azonnal igen jól oldódik és a mely a mellett, hogy a kristályos carbolsavval desinficiáló hatásra nézve vetekedik, egyszersmind ennél hasonlíthatatlanul olcsóbb s mérgezésre alig szolgáltathat alkalmat. így pl. egy súlyrész meszet négy súlyrész vízzel megoltva s mésztejjé hígítva, ehhez apródonkint 5 súlyrész (= 50%) kereskedelmi, u. n. nyers kresolt keverve, sirupsűrűségű folyadékot kapunk, amely vízben minden arányban és azonnal oldódik. Ha több meszet, vagy kresolt veszünk, a nyert tömeg sűrűbb és sűrűbb, sőt kemény lesz. Ez is oldható, de lassabban mint az imént leírt keverék, egyszersmind ebből már a kresol egy része hígításkor kiválik. Azonban könnyebben szállítható. A kresylmészoldat csatornafolyadékot, úgyszintén typhus-, cholera-tenyészetet igen sikeresen desinficiál. 50 gr. kresylmész (= 25 gramm kereskedelmi kresoltartalommal) 1000 köbem. csatornafolyadékot 4 óra alatt már sterillé tesz, míg ugyanannyi csatornafolyadék desinficiálására 25 gr. kristályos carbolsav nem volt elég. Typhus és cholera-tenyészetet még erélyesebben desinficiál a kresylmész. Azt hiszem ezeknél fogva, hogy a kresylmész kiváló figyelmet és méltánylást érdemel a hygienikus, a tömeges desinficiálás szempontjából, kivált járványok idején, nevezetesen éppen most annál inkább, mert míg egy metermázsa kristályos carbolsav mintegy 300 frt, addig ugyanannyi kereskedésbeli kresol körülbelül 40 frt, egy mázsa kresolmész pedig