Orvosi Hetilap, 1900. november (44. évfolyam, 44-47. szám)
1900-11-25 / 47. szám
740 ORVOSI HETILAP 1900. 47. sz. tag is igen fontos, mert arra utal, hogy daczára a sebészek rossz statistikájának, minden syndactyliánál kíséreljük meg a műtétet. Minden esetben megkísértendő azonban a hüvelykujj elválasztása a többi ujjaktól, hogy ez által az illető egyénnek a megélhetésre való eszközt, a kéznek mozgékonyságát bizonyos irányban biztosítsuk. Közlemény a budapesti Stefánia-gyermekkórházból. A lúgmérgezést követő gyermekkori heges bárzsing - szűkületekről. Irta: Torday Ferencz dr. segédorvos. (Vége.) A gyermekkori lúgmérgezés által okozott heges bárzsingszűkületek fokáról, valamint azon összefüggésről, mely a sondázás megkezdésének ideje és a szűkület súlyossága között van, meglehetős tiszta képet enged alkotni azon táblázat (3 sz.), melyet III. táblázat. A budapesti ,.Stefánia-'gyermekkórházban 10 év alatt gyógykezelt heges bárzsingszűkületek, a budapesti „Stefánia“-gyermekkórházban 10 év alatt kórházilag gyógykezelt ily betegekről állítottam össze. A kórházhoz az utóbbi időben nagy számmal segélyért fordult ilynemű betegek közül ápolás, illetve gyógykezelés czéljából a súlyosabb esetek lehetőleg mind felvetettek, továbbá a vidéki betegek, kik ambulanter rendszeresen nem járhattak be. Számszerinti pontos adatokkal az ugyanazon idő alatt ambulanter gyógykezelt stricturák fokáról és egyéb viszonyairól nem számolhatok be. Ezekből mintegy 60-nál már a bemutatáskor tágabb calibera volt a strictura, a többiek pedig olyanok voltak, kiknek kezdetben szűk stricturájuk a kórházi kezelés folytán annyira javult, hogy továbbra ambulanter kezeltethettek. A csak ambulanter kezelt esetek a jó gyógyeredménynyel járt kisebb fokú szűkületek csoportját nagyobbítják. 1890-től 1899-ig bezárólag a budapesti „Stefánia“-gyermekkórházban fekvő betegként 70 bárzsingszűkületben szenvedő beteg kezeltetett. Ezek közül a kutaszolás megkezdését 3 hét előzte meg 2, 4 hét 4, 5 hét 7, 6 hét 11, 7 hét 3, 8 hét 2, 2 hó 15, 21/2 hó 1, 3, 4 és 5 hó 4—4, 6 hó 3, 7 hó 4, 9 hó 1, 1 év 1, I és év 1, 3 év 2 esetben, egy betegnél pedig a lúgmérgezés ideje, idegen környezetből hozatván be a beteg, nem volt megállapítható. A szűkületek fokát illetőleg azt találtuk, hogy teljesen átjárhatóan csak két esetben volt a bárzsing, egy esetben a legvékonyabb 1-es franczia (Charriére) volt a szűkületen átvezethető. Az 1-es angol bougie 3, a 2-es 5, a 3-as 1, a 4-es 13, az 5-ös 6, a 6-os 12, a 7-es 8, a 8-as 4, a 9-es 6, a 10-es 2, a 11-es 1, a 12-es 5, a 13-as 1 esetben. Ha érdeklődünk a szűkület foka és a kutaszolás megkezdésének ideje közti összefüggés iránt és a feljegyzéseinkben található adatok szerint összeállított táblázatot megtekintjük, úgy azt látjuk, hogy egyik betegünk átjárhatlan heges bárzsingszűkülettel a lúgmérgezés utáni hatodik hét elteltével, a másik pedig az azutáni harmadik évben mutattatott be. Azon betegünk, kinél csak a legvékonyabb franczia sonda volt bevezethető, két évvel előzőleg ivott lúgoldatot, míg azon három közül, kiknek szűk bárzsingja csak a franczia négyes, illetve angol egyes kutaszt fogadta be, az egyik két hóval, a másik három hóval, a harmadik hét hóval a lúgmérgezés után került kórházi rendelésünkre. A hatos franczia, vagyis kettes angol kutaszt átbocsátó szűkületek fejlődéséhez három hét, hat hét, illetve két, három és négy hó kellett. Feltűnik minden esetre, hogy a kórházban aránylag és valóban is nagy számban megfordult bárzsingszűkülettel bíró betegek közül a legkevesebbnek (70-ből alig 12-nek) volt igen kis átmérőjű szűkülete. Nagy részénél, 43-nál középtág volt a szűkület (a 4—8 angol, illetve 9—16 franczia kutasz vastagsága között váltakozott az átmérő). Ha ezzel szemben a külföldi irodalmi adatokat tekintjük, míg ott igen kevés számú esettel találkozunk, másrészt ezek többnyire oly súlyosak, hogy a betegek életének megmentése czéljából műtéti eljárásokhoz kellett fordulni. Az irodalomban 26 gyermekkori lúgmérgezést követő heges bárzsingszűkület miatt végzett gastrostomia adatait sikerült összegyűjtenem. Ezek közül 9 esetben teljesen átjárhatlan volt a bárzsing, hét esetben csak az egy mm. vastagságú kataszt lehetett nagy nehézségek között levezetni, két esetben a Charriére 2-est, kettőben a 3-ast, egyben a 4-est; ennek nagyfokú szűkülete nincs a kórtörténetekben pontosan feltüntetve. Ugyanezen indicatioból végzett oesophagotomia-esetet 15-öt találtam részletesebben ismertetve. A bejegyzett adatok szerint ötnél nem lehetett a szűkületen áthatolni : egy-egy ízben a Charriére 1-es és 2-es, két-két ízben a 3-as és 6-os, egy ízben a 11-es haladhatott át a szűkületen. Ezenkívül több oly esetről találtam feljegyzést, hol a szülők ellenzése miatt semminemű beavatkozás nem történt és vagy a nagyfokú strictura miatt fennálló inanitio folytán pusztultak el a betegek, vagy úgy, hogy a szűkületbe jutott valamely idegen test átfúrta a bárzsingot és így okozta halálát a sokat szenvedett gyermeknek. Kétségtelen, hogy ezen viszonyoknak magyarázatát külső körülményekben kell keresnünk, és azt hiszem meg is találjuk. Külföldön ugyanis, miként már ismételten felemlítettem, a gyermekkori lúgmérgezés igen ritka dolog a szigorú, czélra vezető hatósági intézkedések folytán. Másrészt azonban ott nem a jegeczes lúgkövet, hanem az abból készített 15—20°/6-os lúgoldatot árusítják. Nálunk a lúgmérgezések úgy történnek, hogy egy kis darab lúgkövet nyel le a gyermek, mely a bárzsingon gyorsan átsiklott, csak felületesen edzi annak nyakhártyáját, vagy pedig úgy, hogy a gyermek megnyalja a lúgkövet, esetleg egy-két kortyot iszik a nálunk házilag készített, hígabb lúg-oldatból. Mindezen esetekben kevésbbé mélyre terjedő roncsolások történnek. A külföldön ellenben a lúg-oldattal, lúgessentiával történt mérgezéseket a bárzsing összes szöveteinek megtámadása folytán mélyre terjedő hegesedések által okozott igen súlyos szűkületek követik. Ezen feltevésnek valószínűségét azonban kétségessé teszi azon körülmény, hogy kis fokú roncsolást is igen kiterjedt és mélyre hatoló lobosodás követhet, másrészt a töményebb oldat mihamarabb pörkösödést okozhat és így a lúg további maró hatásának gátat vethet. Míg a külföldi irodalomban közölt esetek úgyszólván kizárólag sebészi értékkel bírnak és gyógyításuk szakszerű sebészi kezelést, a legtöbbször nagy jelentőségű műtétek foganatosítását igényelte, addig a nálunk előforduló igen nagy számú heges bárzsingszűkületek kezelése a szűkületek kisebb fokú és jó gyógyhajlama folytán a mindennapi gyermekgyógyászati kórházi teendők körébe tartozik. Ez az oka annak, hogy a budapesti „Stefánia“-gyermekkórház ezen csoportba tartozó nagy számú betegeinek ismertetésébe és a kérdés tárgyalásába bocsátkozni bátorkodom. A heges bárzsingszűkületek gyógykezelésénél nálunk a húgycső-bougie útján eszközölt tágítás a szokásos eljárás. Mindenkoron lehetőleg a tompa végű bougiekat használjuk, melyeket, hogy ellenállásukat kissé fokozzuk, olykor hideg vízben szoktunk megkeményíteni. Nem kívánom én itt részletesen ismertetni a heges bárzsingszűkület tágítására szolgáló összes műszereket, csak fel akarom hívni a figyelmet a nagy gyakorlati Stiatúrás foka Sondázás megkezdésének ideje Stricturák száma átjárhatlan I. franczia I. angol НЧ‡ ‡ ьн‹ ‹ IIIA И Я XII. 3 hét2 1 1 4 „4 2 1 1 5 „7 1 9 1 1 2 6 „n 1 1 2 1 1 3 2 7 *3 1 1 1 8 ..2 1 1 2 hó 151 1 5 1 3 1 1 1 1 2 12 hó1 1 3 hó4 1 1 1 1 4 „4 1 1 1 1 5 „4 1 1 1 1 6 „3 1 1 1 7 „4 1 1 1 1 9 „1 1 1 év1 1 11/2 év1 1 3 év2 1 1 9 1 1 Összesen 702 1 3 5 1136 128 4 6 2 1 5 1 IIIX