Orvosi Hetilap, 1904. október (48. évfolyam, 40-44. szám)
1904-10-02 / 40. szám
1904. 40. sz. ORVOSI HETILAP Az eredmény tehát igazolja előbbi feltevésünket: hosszabb állás közben a különbség elenyészik. 3. Nitrogen-bevezetés hatása colloidos platina oldatra. Az oldat activitása ilyenkor rendesen fokozódik, mint ahogy ezt a következő kísérletek bizonyítják. Friss platina-oldatba 15 perczig N-t vezettünk. Hőmérsék : 18° C. Barometerállás: 755 mm. E N (percz.) I. 11. I. 11.1 1 1 5 5 2 7 7 18-5 19-53 18-5 19 43 444 36 375 66‘5 6855 55’5 58 87-5 89-56 73 77 Egy másik kísérletben, a már megbeszélt módon végzett titrálás (n/io chamaeleon-oldattal) a következő eredménynyel járt: 5 cm3 3 napos platina oldat 5 percig hatott, szintén 5 cm3 vízzel hígítva 2 cm3 3°/o-os Ha Oa oldatra. Elszíntelenített n/io chamaeleon-oldat cm3-ben Maga a Ha Os .................. 314—31-4 Eredeti Pt-oldat. ... ... 12-7—12-9 N-átáramlás után ... ... 8'2— 7'8 Tehát az eredeti colloidos platina oldat átlag 18'6 a - nel activált „ „ „ 23'4 cm3 n/to chamaeleon oldatnak megfelelő Hs Oa-t bontott el. Megjegyzendő még, hogy a colloidos platina oldatot (természetesen ezúttal is fel nem hevített oldatot értve) N-nek hosszabb ideig tartó bevezetésével sem sikerült úgy megváltoztatnunk, hogy csak csekély katalizáló hatást gyakorolt volna s ez lényeges különbség a N és H hatása között. 4. Kérdés tehát már most, hogyan értelmezhető valamely indifferens gáznak az activitást fokozó hatása, tekintettel arra, hogy egyikünknek (Liebermann) eddigi vizsgálatai értelmében lényeges szerepet kell ebben annak az oxygennek tulajdonítanunk, melyet már az activálás előtt tartalmazott a colloidos platina-oldat. Ez a kérdés annál is inkább fontos, mert kiderült, hogy Nálam is felhasználható az activ oxygen egy részének kihajtására, vagy azt más módon képes hatástalanná tenni, ami kitűnik abból, hogy N átvezetése után gyengül a jodkali-keményítés reactiv. Ha — amint már többször említettük — hajlandók vagyunk is feltételezni, hogy a szóban forgó gázok activáló hatása a platina-részecskék nagyobb halmazainak (complexum) szétválásán (desaggregatio) s az oxygent felvevő felületüknek ezzel együtt járó megnagyobbodásán alapszik, még mindig nyílt kérdés marad, honnan veszik fel ezek a platina részecskék az ehhez szükséges oxygent. Mint ilyen oxygenforrás csak a levegő és H2O2 jöhet tekintetbe, amelyek közül az utóbbi, mivel folytonos bomlásban van, bőven tartalmaz szabad oxygent is. Másrészt a platinának direct oxydálódása H2O2 behatása folytán sem épen lehetetlen, habár ez olyan okoknál fogva, melyeket egyikünk (Liebermann) már kifejtett, kevéssé valószínű. Ha tehát azon fonások, melyekből a szétvált platina-részecskék oxygent vesznek fel, a levegőben levő s a Halo-oldat elbomlása közben képződött szabad oxygen, akkor azt kellene tapasztalnunk, hogy a levegőnek lehetőleg gondos távoltartása esetén s a Hz Oz-oldatban feloldott oxygennek a lehető legnagyobb mértékben való kihajtása után, a nitrogén bevezetésétől legalább kezdetben nem fokozódik a platina oldat activitása. Ennélfogva a már említett és ezen czélra is alkalmas készülékkel tényleg végeztünk ilyen kísérleteket. A készülék egyik rekeszébe 5 cm3 colloidos platina oldatot, a másikba ugyanennyi 3% ILL-oldatot tettünk, mire mind a két oldatot 5—5 percig N-áram járta át. A megfelelő csapok elfordítása után meghatároztuk ezen colloidos platina oldat activitását, a már ismeretes módona meghatározás eredményei alatt láthatók a következő táblázaton.) Összehasonlításul olyan colloidos platinaoldatot használtunk, amelybe N-t nem vezettünk be, hanem olyan H2 CL-oldattal kevertük össze, melyből a szabad oxygent — ugyancsak N-árammal — eltávolítottuk M. Továbbá összehasonlítás kedvéért a colloidos platina H2O2 bontó hatását meghatároztuk a nélkül is, hogy a Hz Oz-oldatba N-t vezettünk volna (a táblázat Mi rovatában). 1. kísérlet. Ebből a kísérletből tehát azt látjuk, hogy a N bevezetésétől az említett körülmények között tényleg az activitás emelkedése helyett ellenkezőleg csökkenése következik be, továbbá azt is mutatja e kísérlet, hogy a Sház-oldatnak nitrogénnel való előzetes átáramoltatásával a Ngázzal át nem járt colloidos platina oldat activitása is csökkenthető. Ugyanezen platina oldattal a következő napon is az utóbbi eredményt értük el, amint ezt a következő táblázat mutatja. 2. kísérlet: A platina oldat: 22 napos. Hőmérséklet: 24° C. Barométerállás: 752 mm. E kísérletben mindenekelőtt az eredeti platina-oldat activitását határoztuk meg Hz Oz oldattal, melybe N nem áramlott (jelöljük ezt A-val) s azután olyan platina oldat activitását, amelybe gyors áramban és pedig 30 — 40 másodpercz alatt 100 cm 3 N-gázt vezettünk be, a Hz Oz-oldatba ezen alkalommal sem áramlott N (B roved). Továbbá megállapítottuk ugyanoly mennyiségű s N-nel ugyanoly módon átjárt platina-oldat activitását olyan Hz Oa -oldattal, melybe a kísérlet előtt több liter N áramlott (C rovat). Végül azt is megfigyeltük, megváltozik-e az eredeti platinaoldat (mely megelőzőleg N-gázzal nem érintkezett) activitása, ha olyan Hz Oz oldatra hat, melyből előbb — N-árammal — lehetőleg kiűztük a szabad oxygent (D rovat). Az alábbi táblázaton I. és I., mint rendesen, párhuzamosan végzett meghatározásokra vonatkozik, a reactio ideje perczekben. Ezen kísérletekből is világosan láthatjuk, hogy a nagyobb fokú activitás — melyet eddigi bevezetése után találtunk — nem jut érvényre, ha a Hz Oz-oldatba előzetesen Náramot vezetünk. 7 89 93 Platina-oldat: 5 napos. Hőmérséklet: 26'5° C. Barométerállás: 757,5 mm. M MrN 1 1-5 252 2 13-5 25 10-53 335 48 27-54 54-5 73 45'55 75 95-5 636 94 807 96 t M Mi1 1 2 2 7 10-53 18 26-54 32-5 4305 48 656 64 837 79 99-58 93-5 1 A B C D I. N. I. 11. I. N. I. II.1 0-5 0-5 0-5 05 05 0-5 6-6 0'52 1 1-5 1-51 10'51 3 2 2 353 2 2 1-0 154 4 46 554 35 22 1-75 6 6 9-5 8-56 5'54 4'96 8 58 13'5 138 7 56 7 7 12 11 18 17 5 11-5 10 85 9 58 15 145 18 225 14-5 13 11-5 129 19 18 225 27 18 16 155 15-5 10 23 22 32 32 215 19 19-5 19 579