Orvosi Hetilap, 1911. július (55. évfolyam, 27-31. szám)
1911-07-02 / 27. szám
55. évfolyam. 27. szám. Budapest, 1911 julius 2. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Scipiades Elemér szerkesztésében. TARTALOM: EREDETI KÖZLÉSEK. Engel Károly: Közlemény a II. sz. belklinikáról (Igazgató: Jendrassik Ernő dr. ny. r. tanár, udvari tanácsos). A hasi aorta embóliájáról. 479. lap. Fischer Ignácz: Önálló kórforma-e a „moral insanity“ ? 482. lap. Picker Rezső: Ischias-fájdalom gyógyult esete. 483. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Hornyánszky Gyula: A görög felvilágosodás tudománya. Lapszemle. Belorvostan. Verdon: Angina pectoris. — Walterhöfer: Diabetes mellitus. — Sebészet. Payr: A gyomorfekély sebészi kezelése. — Elmekórtan. Fischer: A paralysis progressiva gyógyításának kilátása. — Leibowitz : Indukált elmebajok. — Gyermekorvostan. Japha: A veleszületett bujakórosok szervfenéki lelete. — Húgyszervi betegségek. Fabricante. Az ureterkövek sebészi kezelése. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Ernberg. Fiatalkori heveny vesegyuladás prognosisa. — Kauert: Idősült székrekedés és paralysises ileus eseteiben hormonallal tett tapasztalatok. — Mendel: Fibrolysin. 485 —488. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. — 488. lap. Vegyes hirek. 488. lap. Tudományos társulatok. 489 - 493. lap. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a 11. sz. belklinikáról (igazgató: Jendrassik Ernő dr. ny. r. tanár, udvari tanácsos). A hasi aorta embóliájáról. Irta: Engel Károly dr., tanársegéd. A hasi aorta embóliája igen ritka, az irodalomban alig találunk 35-nél több esetet. Egyrészt ezen körülmény, másrészt az ennek kapcsán támadó kérdések érdekessége eléggé megokolja esetünk közlését. B. L. 41 éves, bolti szolga nejét első ízben 1909 november 22.-én vettük fel. A klinikai vizsgálat nagyfokú emphysemát derített ki kiterjedt hörghuruttal, e mellett insuff. valv. bicuspidalis cum stenosi ostii venosi sinistrinek megfelelő billentyűbántalmat a kezdődő incompensatio állapotában. 1910 február 4.-én a beteg tetemesen javult állapotban hagyta el a klinikát, otthon állapota fokozatosan romlott, lélegzése mindinkább nehezebbé vált, erős szúró fájásokat érzett jobb mellkasfejében, úgy hogy dolgozni egyáltalában nem tudott. Állapota mindinkább rosszabbá vált, sokat köhögött, feküdni nem tudott, miért is 1910 november 2.-án újból felvétette magát a klinikára. Status: Kifejezetten emphysemás mellkas. Szívcsúcslökés nem tapintható. Relatív szívtompulat a 4., absolut az 5. bordán kezdődik, kifelé 13 cm.-nyire ér a középvonaltól, jobbfelé összefolyik egy tompulattal, mely a parasternalis és a bimbóvonalban a 4. borda felső szélén kezdődik. Hátul jobboldalt a paravertebralis vonalban a 8. bordától lefelé absolut tompa a kopogtatási hang, bal oldalon a tüdőhatár a 12. bordán végződik. Baloldalt és jobboldalt fenn hangos, érdes lélegzés van számos szörcsöléssel, a tompulatnak megfelelően gyengült a légzés. Szívcsúcs felett praesystolés zörej, dobbanó systolés és kettős diastolés hang hallható, a pulmonalis 11. hangja kissé ékelt. A pulsus eléggé telt, arhythmiás, száma percenként 104. Lélegzése erőltetett, csak félig ülő helyzetben tud feküdni. A vizeletben 3/4 °/00 albumon, néhány finoman szemcsés cylinder. A beteg lázas, esti hőmérséke 38 6 C°. November 6. A beteg állapota digitális, valamint köptetők adására kissé javult, a jobboldali mellhártyaizzadmány úgyszólva teljesen felszívódott. November 8. A beteg arról panaszkodik, hogy időnként a bal lába erősen megdagad és mintha hangya mászkálna rajta; objective semmi változás nem látható. November 9. A beteg mindkét lábában erős fájdalmat érez, mely kivált mozgáskor igen erős, mozgatáskor hasonlóan erős. E mellett jajgat, hogy „nincs lábam, elhalt a lábam, megfagy a lábam“, máskor erős zsibongást, hangyamászást érez bal lábában, „mintha darab fa volna a lábam“. A délutáni vizsgálat alkalmával a beteg rendkívül nyugtalan, folyton jajgat, kiabál, arcza igen sápadt, hideg verejtékkel fedett, néha valósággal félrebeszél. Az aorta abdominalis lüktetése a köldök magasságában jól tapintható, azonban sem az arteria femoralis, sem a poplitea, tibialis posterior és dorsalis pedis lüktetése nem érezhető egyik oldalon sem. A pulsus mérsékelten telt, arhythmiás, systolés vérnyomás (Recklinghausen-féle tonometerrel) 160 mm., diastolés 90 mm. Bal alsó végtagját egyáltalán nem tudja mozgatni, a jobb alsó végtag izomereje is erősen gyengült, passiv mozgatás kivált bal oldalon rendkívül fájdalmas. A bal lábszár bőre márványozott, feltűnő fehér helyek váltakoznak cyanosisos foltokkal ; ugyanezen színeződés állapítható meg, bár kevésbé kifejezve, a jobb lábfejen is. A bal lábszár erősen hypaesthesiás és hypalgesiás. Patellaris reflex mindkét oldalt könnyen kiváltható, az Achilles-inreflex a fájás miatt nem vizsgálható. Szívlelet változatlan. Az éjszakát 2 centigramm morphiumra elég nyugodtan tölti. November 10. Hőmérsék 37 8 C°, pulsus szapora, üres, arhythmiás, száma perczenként 108. A beteg egész nap hangosan jajgat, fájlalja mindenét, de kivált a bal lábát. A bal alsó végtag a comb közepétől aláfelé hideg tapintatú, bőre márványozott, a lábujjak kékes-szederjések. A jobb alsó vég