Orvosi Hetilap, 1922. augusztus (66. évfolyam, 32-35. szám)
1922-08-06 / 32. szám
66. évfolyam, 32. szám Budapest, 1922 augusztus 6. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanár főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTON egyet. tanár szerkesztő. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a budapesti m. kir. Pázmány Péter tudományegyetem III. számú belgyógyászati klinikájáról. (Igazgató: Báró Korányi Sándor dr., ny. r. egyet. tanár.) A haemoklasiás krízis gyakorlati jelentőségéről. Irta: Róth Miklós dr., klinikai adjunctus és Hetényi Géza dr., klinikai gyakornok. A haemoklasiás krízis („crise haemoclasique“) elnevezés Vidal-tól és munkatársaitól származik. Peptoninjectióknak a vérösszetételre kifejtett hatását vizsgálva, a talált elváltozásokat (a leukocyták számának erős csökkenése, a vérnyomás sülyedése, a véralvadékonyság fokozódása és a vérsavó törési mutatójának megkisebbedése) a fenti gyűjtőnév alatt foglalták egybe. További vizsgálataikban a következő megfontolás vezette: a pepton a szervezetre nézve nem testidegen anyag, hanem a táplálék fehérjéinek bomlási productuma gyanánt állandóan képződik. E peptonképződés helye a bélben, illetőleg bélfalban van és a proteolytikus fermentumok behatására történik. Innen a bélfal erein a vena portáéba szívódik fel, melynek útján a májba jut el. Itt a normális szervezetben a peptonok aminosavakká bontatnak el, majd húgyanyaggá synthetizálódnak, a májgyűjtőér vére tehát peptonokat nem tartalmaz. Másképp áll a dolog, ha a májnak ezen, általa „proteofixatorius functió“-nak nevezett működése bármily okból elégtelenné válik. Ilyenkor a májba jutó pepton egy része — különösen ha egyszerre nagyobb mennyiségben szívódik fel, tehát például alimentáris megterhelésnél — változatlan formában jut bele a vérkeringésbe, hol természetesen mindazon elváltozásokat létre kell majd hoznia, amelyek peptoninjectiókkal experimentális úton idézhetők elő. Insufficiens májműködés fennállása esetén tehát alimentáris fehérjemegterhelés haemoklasiás krízist fog kiváltani. Ezen krízisnek rövid idővel a fehérjebevitel után kimutathatóvá kell válnia, mivel a peptonok az emésztés legelején képződnek, az aminosavak pedig Nolf szerint csak akkora adagokban váltanak ki haemoklasiás krízist, aminek az adott körülmények között szóba sem jöhetnek. A próba gyakorlati kivitelére Vidal, Abrams és Jancovesco a következő methodikát dolgozta ki: A beteg reggel éhgyomorra 200 cm3 tejet kap, amely körülbelül 8 gr. fehérjét tartalmaz. (Tej helyett egyéb fehérjetartalmú ételek, így hús vagy tojás is adhatók.) A következő P/a óra alatt 20 perces időközökben vizsgálandók: fehérvérsejtszám, vérnyomás, véralvadékonyság, törési mutató. Tekintettel arra, hogy a máj functionális diagnostikája ezideig még kevés hasznos vizsgálóeljárással rendelkezik, minden új módszer, különösen ha kellő theóriás és experimentális alappal bír, megérdemli, hogy minél szélesebb körben próbálják ki. Az így nyert eredmények alapján fog azután a methodus használhatóságára nézve végleges felfogás kialakulni. Klinikánk beteganyagán 22 esetben végeztük el a Widal-Abrams-reactio vizsgálatát. E betegek a diagnosis alapján következő módon oszlottak meg: I. Egészséges májúak: 2 neurasthenia 1 sarkoma colli 1 spondylosis 2 asthma bronchiale. II. Májbetegek: 4 pangásos máj 4 icterus catarrhalis 2 cirrhosis atrophica 3 icterus epevezetékelzáródás után 2 carcinoma hepatis 1 lues hepatis. Eredményeinket a következő táblázatban foglaltuk össze. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért a kapott eredményeket isígy osztályoztuk: Nagyfokú(> 75°/0)leukopenia,vérnyomás-és refractiocsökkenés: + + + + Közepes (50-75»/.) „ „ „ „ i-f + T V x », vagy „ \. I _L Gyenge (25—50°/.) „ „ és „ / ' + + Változatlan leukocytaszám „ „ „ :-f„ „ (v. leukocyt.) „ vagy „ \ _ „ xn, változatlan vérnyomás és refractio / — Az alvadékonyságot nem tettük vizsgálat tárgyává. Diagnosis + + + + + + + + ++ — Neurasthenia ...____2 Sarkoma colli ... ...— — — — 1 Spondylitis....................— — — — 1 Asthma bronchiale ...— 2 — — — Pangásos máj.............._ 3 _ 1 _ Icterus catarrhalis... ...3 ------ -1 — — Cirrhosis atrophica ...1 — — 1 -Icterus (obturatio)____— 2 — — i Carcinoma hepatis2 — — — — Lues hepatis ..............— t — — i Ami először is az egészséges májúakon nyert eredményeket illeti, azt látjuk, hogy azokon a reactio negatív eredményt adott két asthmás egyén kivételével, kiken erős haemoklasiás krízis volt kiváltható. Ennek megbeszélésére később fogunk visszatérni. A különböző májbetegek viselkedése eltérő volt. A többség (16 esetből 11) kifejezett haemoklasiás krízissel reagált, másoknál gyengén pozitív, sőt két esetben negatív volt a reactio. A mellett, úgy látszik, sem a megbetegedés minősége, sem az eset súlyosabb vagy enyhébb volta nincs a TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Róth Miklós és Hetényi Géza: Közlemény a budapesti m. kir. Pázmány Péter tudományegyetem III. számú belgyógyászati klinikájáról. (Igazgató: Báró Korányi Sándor dr. ny. r. e. tanár.) A haemoklasiás krízis gyakorlati jelentőségéről. 313. oldal. Guszman József: A syphilises egyének házassági engedélyének kérdése. 314. oldal.Budapesti Kir. Orvosegyesület. (XVI. rendes tudományos ülés 1922 május 20.-án.) 317. oldal. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Wein Dezső: Az állkapocssérülések gyógyítása. — Lapszemle. Belorvosion. Askanazy: A joddiuretal-tablettákról. — Sebészet. Bockenheimer: Körülírt staphylococcus-infectiók. — Sarto: Koponyaplastika két esete. — Ideg- és elmekórtan. Landauer: Tetaniaszerű jelenségek. — Gyermekorvostan. Klare és Budde: A siliciumsav alkalmazásáról a gyermekkori tuberculosisban. — Bőrkórtan. Heyn: A salvarsandermatitis kérdése. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. 318—320. oldal. Vegyes hírek, 320. oldal.