Orvosi Hetilap, 1933. augusztus (77. évfolyam, 31-34. szám)
1933-08-05 / 31. szám
1933. 31 sz. ORVOSI HETILAP Vegetativ leromlásban levő paralysis progresszában szenvedő betegeken végzett vérátömlesztések. Az adó Az átömlesztett Sorsz. vércsoportja vérmennyiség Jegyzet Összehasonlító statistikai adatokat készíteni arról, hogy vérátömlesztéseimnek tényleg kimutatható haszna volt-e avagy sem, nagyon nehéz. Az egyik esetben a beteg szervezeti összeroppanása nagyon hamar következik be, míg máskor a vegetatív functiózavarokat mutató egyén hosszú ideig életképes maradhat. Azt megítélni, hogy egy paralytikus beteg mikor érkezett el ahhoz a terminális vegetatív összeomláshoz, melyből az élethez visszatérni nem képes, nagyon nehéz. A táblán feltüntetett 30 beteg kb. a felét teszi annak a számnak, kiken vérátömlesztést végeztem és ezek véleményem szerint mind olyan súlyos állapotban voltak, hogy nagy részük rövidesen exitált volna. A vérátömlesztéssel közülük 18 (60%) életben maradt. Már most az a kérdés, hogy az életképesség visszaszerzése mennyi időre szól, lehet-e remény arra, hogy ezek a betegek azután hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, bekövetkezhetik-e rajtuk olyan mérvű javulás, mely a munkaképesség legalább részleges visszatérését jelenti? Ezekre a kérdésekre kívánok megfelelni egyes betegek sorsának ismertetésével és végül tapasztalataimat röviden összegezni kívánom. A vércsoportok meghatározásában én is Wilczkowskyhoz hasonlóan az AB csoportot láttam dominálni a legyengült rosszindulatú betegeken (44%), utána gyakoriságában az A. csoport túlsúlya volt szembetűnő (25%), mely Somogyi és Angyal észleleteinek felel meg, kik ugyancsak nagy anyagon végeztek vércsoport meghatározást, de tekintet nélkül a betegek erőbeli állapotára. H. V. felvétetett 1932 évi február 16-án. Testsúlya a 162 cm magas betegnek felvételkor 46,5 kg. A klinikai vízgálát súlyos expansiós paralysist mutat, nagyfokú dementiával. Maláriakezelés után a különben is lesoványodott beteg testi ereje nagymértékben hanyatlik, jelentős javulás psychikusan sem mutatkozik. Április 1-én 300 ccm azonos csoportbeli vért kap, utána erőbeli állapota hamarosan javul és a közben megkezdett specifikus kezelés (bismuth-revival) a azt psychikusan is jelentékeny javulás mutatkozik, úgy hogy május 18-án szabadságoljuk az intézetből és homofamiliaris családi ápolásba engedjük. 1933. januárban önvádlások lépnek fel, súlyos depressiós tünetek kezdenek kibontakozni, vissza kell vonni őt a családi ápolásból. Jelenleg a pyrago injectiókkal lefolytatott lázas kezelés után újból határozott javulás jelei észlelhetők rajta. Testsúlya jelenleg 53,5 kg, vegetatív zavarok nem mutatkoznak. B. J. 37 éves tanító. 1931. novemberben vétetett fel az elme- és idegklinikára. Színtelen, nagymértékben elbutult egyén, súlyos paralysis progressiva tüneteit mutatta. A klinikán maláriakezelést, majd pyrifer injectiókat kapott. Állapota nagyfokú testi és szellemi leromlást mutatott, hypochondriás üldöztetési téves eszmék jelentkeztek, mikor javulatlan állapotban 1932 január 7-én intézetünkbe került gyógykezelésre. A 176 cm magas férfi testsúlya felvételkor 65 kg volt, mely nálunk még rohamosan hanyatlott és kifejezett marasmus tünetei mutatkoztak. Február elején 300 ccm azonos csoportbeli vérátömlesztést kapott, utána a vegetatív zavarok elmúltak és 3 hét leforgása alatt súlyában 5 kg-ot gyarapodott. Tejinjectiókkal és pyragoval lázas kezelést végeztünk és 1932. május 19-én javultan elbocsátottuk az intézetből. Azóta két alkalommal jelentkezett nálam vizsgálatra. Súlyos dementiájának residiuma, kritikátlanság, emlékezőképességének gyengesége szembetűnő, de psychikus javulása eme defectusok ellenére annyira kielégítő, hogy állásába visszahelyezték és hivatását azóta kifogástalanul látja el. D. S. fővárosi tisztviselő 1931. december óta áll kezelésünk alatt. Nagymértékben elbutult, mindenféle kezelés dacára remissióra hajlamot nem mutat. Az intézeti kezelés alatt 15 kg-ot fogyott, csont-bőrig lesoványodott, incontinentiát mutató beteg, alig képes mozogni, nagy decurbitalis fekélyei keletkeznek, amikor 1932 márciusban ismételt vérátömlesztés után, a vegetatív zavarok szépen visszafejlődnek, incontinentia megszűnt, sebei begyógyultak, jelenleg régi testsúlyát újból visszanyerte és testileg teljesen megerősödött. Psychikus téren sajnos javulás nem mutatkozik, — jelenleg is kezelésünk alatt áll. Stationar hallucinosis fejlődött ki nála. K. F. teljesen zavartan, nyugtalan állapotban került intézetünkbe 1931 november 22-én. Jobboldali hemiparesis, aphasiás tünetek mellett súlyos paralysis progressiva tüneteit mutatta. Szemfenéki lelet atrophia nervi opticit mutat, balszemén csak kézmozgást lát. Jobboldalt csupán fényérzése van. Nagyfokú psychomotoros nyugtalansága miatt testi állapota erősen romlik s emiatt 1932 januárjában ismételten vérátömlesztéseket kap. Vérátömlesztés után látása a balszemén nagyfokban javul s jobb szemével is ujjakat képes olvasni. A vegetativ összeomlás teljesen elmúlik s azóta állapota stationaer alakot öltött. Tejinjectiós kezelés súlyos dementiáját befolyásolni nem tudta, teljesen desorientált, demens beteg, de testi conditiója és látóképességének javulása azóta is megtartott. V. J. 41 éves Máv. intéző 1931. márciusban került másodszor az elme- és idegbórtani klinikára súlyos paralysis progressiva tüneteivel. Első ízben 1930 októbertől novemberig a klinikán malária kezelésben részesült, szép remissióval elbocsájtották. Második felvételkor szívérzési hallucinátiók, hypochondriás téves eszmék és súlyos dementia voltak a jellegzetes tünetek. Nagyfokú psychomotoros nyugtalansága miatt állandó felső pakolásban volt, ennek következtében táplálkozási negativismusa miatt erősen lesoványodott. 1931 áprilisban intézetünkben történt átszállásakor testsúlya 55,5 kg. volt. Nálunk kezdetben aggressív, nyugtalan, hányosan táplálkozik. Majdnem állandóan tartós fürdőkben tartjuk, mígnem testileg annyira elgyengült, hogy mozogni is alig képes, nagy mértékben lesoványodik, testén számos furunculus, decubitalis fekélyek, mindkét oldai othaematoma a vegetatív zavar legnagyobb fokát mutatják. 1931 júniusban két alkalommal vérátömlesztést végzünk nála (300—300 ccm). Utána erősödik, falánk lesz és testsúlya rohamosan emelkedik. Később tejinjectiókat kap. Belátást nem mutat ugyan, de psychikusan annyira rendeződik, hogy térítvény ellenében 1931 november 6-án elbocsájtják az intézetből. 1932 február 23-án családjával szemben annyira aggressívvé válik, feleségét hűtlenségi téves eszméi miatt fejszével akarja agyonütni, úgy, hogy ismét visszakerül az intézetbe. Felvételkor testsúlya 73 kg. Második felvétele után erélyes pyrago injectiós kezelés és specifikus kúra után psychikusan nagymértékben javul, úgy, hogy 1932 augustus 4-én szép remissióval elbocsájtjuk őt az intézetből. Azóta nálam gyakran jelentkezik, Ceglédről egyedül utazik Budapestre, betegségében teljes belátást mutat és családja körében kifogástalanul viseli magát. Miután közben nyugdíjazták, otthon mindenféle munkával gyermekei tanításával teszi hasznossá magát. B. R. 1931 május 26-án kerül nagymértékben legyengült, incontinentia, psychikusan súlyos dementia paralytica tüneteivel intézetünkbe gyógykezelésre. Testsúlya 60 kg. 1.O O ccm-ben 200+ 2. AB AB 200+ 3.A A 250 4. AB AB 200 Javult 5. AB AB 300 Javult6. A A 250 Javult 7.A A 100 Javult8. AB AB 250 Javult 9.B B 250+ 10. AB AB 300 Javult 11.A A 500 Javult 12. AB AB 300 Javult 13. AB AB 250+ 14. AB AB 250 -f" 15.B B 200 Javult 16. AB AB 250+ 17.A A 300 Javult 18. AB AB 300 Javult 19.O O 250 Javult 20. AB AB 200 Javult 21.B B 250 Javult 22. AB AB 300 *4" 23.B B 200 Javult 24.O O 250+ 25.O O 350+ 26.A A 350 Javult 27.O O 250 Javult 28.A A 350+ 29.A A 350 30. AB AB 350 Javult 675