Orvosi Hetilap, 1936. szeptember (80. évfolyam, 36-39. szám)
1936-09-05 / 36. szám
1936. 36. sz. ORVOSI HETILAP 11 X. 24. Baloldali kézujjaknak flexiós contracturás állapota csökkent. Olykor nehéz légzésről panaszkodik, minden objectiv tünet nélkül. A műtéti seb per prímum gyógyult. Szagokat kétoldalt pontosan megkülönböztet. Qualitásbeli különbséget nem jelez. Fundus normális mindkét oldalt. Látóterek teljes határúak. Visus 50/0 o. u. XI. 4. Feje nem fáj, nem szédül, bal karját 120°-ig képes emelni. — XI. 7. Panaszmentes. Bal kézujjak passiv nyújtása fokozódott. XI. 23. Bal karját 130°-ig képes emelni, könyökizületben a mozgás active 60—160° között lehetséges. Javultan távozik. A budapesti sebészeti intézet (1. fent.) kórrajzkivonata. Felvétetett: 1933 szept. 25-én. Elmondotta, hogy 14 év előtt a bal keze és lába zsibbadni kezdett, majd görcsök léptek fel, nyelve és nyaka balra rángatódzott, eszméletét csupán egyszer vesztette el. Bénulása 3 éve kezdődött. Bal keze ügyetlen, dolgozni képtelen. Igen lassan járni még tud. — Jelen állapot: mellékelve a budapesti ideggyógyintézet eredeti kórrajzkivonata. — Lefolyás: okt. 4-én szabályszerű előkészítés után műtét. A centroparietalis koponyatájat körülcsípve Makkas-fogakkal, felfelé domborodó metszéssel átmetszettük a bőrt és galea-t. A csontot trepannal átfúrva Dahlgreen csípővel körülcsípjük a koponyacsontot. A durát keresztalakban megnyitjuk. A pia mater a convexitás legfelső szélén megvastagodott, erei tágultak. Az agyon kóros consistentia-elváltozás nem tapintható, a mélyben is csak homályosan, s mivel így a tumor mélybeli és diffus elhelyezkedésűnek bizonyult, a durát nyomáscsökkentés céljából nyitvahagyva, a koponyát rétegesen zárjuk. Sebe szabályszerűen gyógyult. A 14. napon visszahelyezve a bpesti ideggyógyintézetbe. Távozási időpont 1933. okt. 17. Aláírás. Kiegészítő vizsgálatokra és a javulás mértékének megállapítására berendeltük. Felvétel 1936. I. 30. (A javulásra vonatkozólag 1. alább.). Az érrendszer kevesebb értékűlésrére vall az a körülmény, hogy 1935. nov. 13-án haemorrhoidalis csomók miatt műtétet kellett rajta végezni. A stereoarteriogrammokban (orth. ipsilat dextr. képében) a b. stereogramm-fél a jobbal szemben jelentékeny különbséget mutat, amennyiben csak a racemosus arterialis ektasiák telítődnek, de a cavernosus üregek még alig. (A stereoarteriogrammoikra nézve 1. 6—9. ábrákat és ábra magyarázatokat). A felvételi idődifferencia: 0.6 másodperc. A jobb artéria carotis int. siphonja kihasaló, vaskos. Az artéria front. ant. internae j. o. szélesebb és a szokottnál intensívebb árnyéksűrűséggel telítődik. A normális angiogramm képéből még felismerhető a cerebri ant. kezdeti szakasza, nem különben a Sylvius-csoportból az artere du pli courbe és a parietalis posterior és temp. post. Érdekes, hogy a s. o. stereoskoposérképben a caverna-k telítése és a capillaris phasisának megfelelő diffus foltszerű sötétedése mellett a normális erek telítődése már alig felismerhető. Tehát az ellátási területnek hirtelen kiterjedése miatt a vérrel kevert contrastanyag a normális arterialis hálózat után a cavernosus üregek telődését szolgálja és részben a hajszálereket tölti fel. Az art. carctis interna-nak nemcsak a siphon-ja, de extracranialis szakasza is az angioma oldalán a caliber-tagságot illetőleg a b. o.-t messze felülmúlja. A fentvázolt különbségek a jobboldali stereoskopos felvételeken a télképek között az áramlás gyorsaságának az alkalmazott eljárással mérhetőségét mutatják be. Az angiogramm által szolgáltatott képeknek a koponyára vetítése a férfi-ökölnyi tumor terjedési viszonyait is szemlélni engedi. A gyakori kacsképződések miatt számos csomóképződés és megtörés mutatkozik a felvételeken,amelyek nagyobbrészt a stereoskopos szemléletben jól feloldhatók, mint kígyózó, vagy spirális edényleffutások. A kóros (jobb) oldalon a carotis-siphon kettős. A stereo (o. i. d) képek túlságosan mutatják be, hogy a haemangioma elsősorban a j. cerebri media-nak és részben anterior nak területéhez tartozik. Az (o. i. d.) felvételnek egyik későbbi stereogrammja az áramlási viszonyokat egy olyan időpontban rögzíti, amelyben a phlebographiás telődés kezdődik, vagyis a cavernák és a capillaris rendszer a vv. cerebrales externae ascendentes-be öntik át a contrast-anyagot. Az utóbbi vénák a sinus sagittalis superior-ba és ennek oldallacunáiba nyílnak. Különösen szembetűnők az oldallacunák mellett a frontalis és centrális táj vénái, — az utóbbiak között a Sperino-féle visszér és a felső sagittalis sinus is. A b. o. int. telítése kettős pericallosa és pericallosamarginalis rajzolatra vezet, — ugyanis a j. o. cerebri ant. is telődik, még pedig szokatlan módon vaskos kiszélesedő contrast árnyékot adva, emellett előrefelé erősen dislocálva és felemelve. A cerebriant-hoz tartozó j. p. art. front. int. ant. (Duret) ágai is telődnek. A b. oldalról telődő j. pericallosa marginális sajátszerű kacsképződésekkel emelkedik a köpeny pereme felé. A stereoskopos képben az artéria cerebri ant. dextr. a szintén vaskos communicans ant.-nak mintegy folytatását képezi. A (o. p. s.) stereoskopos képekben az is nyilvánvaló, hogy a b. o.-ról telítődő j. cerebri ant. rendszere contrast anyagot szállít a cavernák egy részének üregébe is, így sikerül biztosan elválasztani az angioma azon cavernosus üregeit, amelyek a pericallosa-val és a pericallosa marginalis-sal állanak összeköttetésben, azoktól, amelyek inkább a cerebri media (dextr.) rendszerével állanak kapcsolatban. Fontos annak hangsúlyozása, hogy —, amint azt stereogrammokban már megállapíthattuk, — az angiomák kiterjedt áramlási területe a túloldali (ép oldali) cerebri anti ellátására is reászorul kiegészítőleg. Valószínű, hogy a haemangioma esetében egy bizonyos szívó hatás is érvényesül a negatív nyomás miatt. A cavernáknak az ép oldalról történő telődése kérdésében nem lehet szó arról, hogy a thorotrast maradt volna vissza az üregekben a pangó véráramlással — az előző i. o. telítés után. Ugyanis nagy különbség van ezúttal is a két félkép között a cavernák telítését illetőleg. Feltűnő az art. cerebriant. szokatlanul kishullámú kanyargósága az ép oldalon, amely körülmény arra vall, hogy a pericallosa sin. is hosszanti irányban relative meghosszabbodott. Tehát az époldali erek sem maradtak vitadtak a másik hemisphaerium racemosus elváltozásai mellett. A b. o. carotis-siphon contrast árnyéka szakadozott (, ibrisée’ ’). A cavernosus részek telítődésének viszonyai feltétlenül gyakorlati haszonnal bírnak és az angiomás daganatok sebészetének fejlődését szolgálják. Ugyanis szóba jöhetne az egyes tápláló mellékágaknak külön-külön lekötése a carotis int. törzse helyett. Egyszersmind prognostikailag is fontos ennek a körülménynek az ismerete, mert az általunk eszközölt, illetve ajánlott s. o. carotis int. ligatura a daganat teljes sorvadásához nem vezethet, mert az utóbbinak egy részét a túloldali carotis terület táplálja. Egyszersmind ennek ismerete kell, hogy a carotis lekötésére arányuló vállalkozási kedvet a cerebralis, vagy meningealis érdaganatok esetében növelje. Ismeretes, hogy az agyvelő vérrel ellátottságának fajlagos absolut nagysága igen nagy és azt csak a pajzsmirigy, vese és mellékvese átáramlása múlja felül. A kísérleti állatokon találtJensen, Hürtler eredményeket K. Wacholder az emberi agyvelőre átszámította és azt találta, hogy az 1300 gr. agyvelőhöz egy perc alatt 1,8 liter vér jut el, amely érték a circulatio átlagsebességét számbavéve az összaorta-véráramnak 27%-át teszi ki. Mint esetünkben bebizonyosodott, a collateralis ellátás a túloldali hemisphaerium érrendszere felől is biztosíttatik és így fontos cerebralis szerkezetnek (a tumor által már is direct módon okozott kiesési tüneteken kívül) — functión kívül helyezés nem várható, — ellenére ezen fokozott vérellátási igénynek, 841