Orvosi Hetilap, 1940. július (84. évfolyam, 27-30. szám)
1940-07-27 / 30. szám - MELLÉKLET - Orvostudományi Közlemények
1940. 7. szám. orvostudományi közlemények 207 gei, stb. A sérvkizáródást, a belek tengelycsavarodását boncolás alatt nagyon könnyen oldhatjuk észrevétlenül, de ettől függetlenül is megoldódhatnak ezek s akkor nagyon nehéz a valóság bizonyítása. Külső vizsgálatkor a hasfal feszességéből, béltartalomnak a végbélnyílás környékén hiányából, az orr és száj környékének bűzös, epefestékes szennyeződéséből sejteni lehet a bélelzáródást. Belvizsgálatkor feltűnik az orális bélrészleteknek erős kitágulása, az analis részeknek az összeesése, üres volta. Ha a kizáródás hosszabb ideig tart, a kizáródásos gyűrű is megvan. A halál a belekből történő felszívódás miatt, majd a meg nem szűnő hányások miatt, esetleges belélezéses tüdőgyulladás miatt következik be. Az élet első napjaiban köldökfertőzésből indulhat ki a hashártyagyulladás. Ha ügyetlenségből a gázzal telt beleket megmetsszük, akkor arra gondolhat az ember, hogy a belek maguktól repedtek meg; szigorlatok alatt gyakran látjuk ezt a tévedést. Nem ritkák a végbél nyálkahártyájának felhasításai kristély ■ alkalmazásakor. Gyomor-bélhurut, különösen a nyári hónapok alatt gyermekeken vezethet hirtelen halálhoz. A lelet gyakran csak a magányos és csoportos tüszők duzzanatában áll, illetőleg azoknak pusztulása után szürke festenyzettség marad vissza a nyálkahártyán (idült esetben.) A gyomor-bélhurut gyakran olyan gyors lefolyású, hogy a bélfodri nyirokcsomóknak a duzzanata sem fejlődik ki. Erős agyvérbőséget, a máj és a vesék petyhüdtségét találjuk még meg. Aasihagymát (tyripus abd.) is okozhat hirtelen halált. A vékonybél alsó részletén, esetleg a vastagbél felső szakaszán élesen határolt, részben még pörkkel fedett fekélyek vannak, a bélfodri nyirokcsomók duzzadtak, részleges elhalással, lépduzzanattal s esetleg bakteriológiai vizsgálat teszi biztossá a kórismét. Terhes nők váratlan halála rángógörcsök alatt is beállhat; lehet, hogy már az első görcsök alatt meghal a nő. A májon csoportos, különálló körülírt, kisebbnagyobb, besüppedt szürkés-sárga és vörös területeket találunk, a vesék nagyok, kérges állományuk széles, a felület sárgás-fehér. Miliaris gummák a májban fiatal embereken és újszülötteken, mint a méhen belüli élet lueses betegségének részjelenségei, a talpakon, tenyereken, ritkán az egész testen, gumma a tüdőben, vagy fehér tüdőgyulladás, lépnagyobbdás, szívós máj, a bélfalnak gummás beszűrődése is okoz hirtelen halált. A heveny vesegyulladás egyszer agybénulás tünetei, majd szívbénulás, végül nangrésvizenyő tünetei között vezethet váratlan hirtelen halálhoz. (Heveny veseelégtelenség teljes anyriával). Szabad szemmel esetleg semmit sem látunk, ami a vesegyulladásra jellegzetes volna, mert duzzadt vese széles kéregállománnyal máshol is előfordul, a vérzéseket pedig nem látjuk meg a kéregállományban. Górcső alatt hámsejtelhalást, tömeges mag, pusztulást, cylinderképződést találunk. A vizelet fehérjetartalma spermahozzákeveredéstől is származhat. Az elsőleges zsugorvese a szívizomzat túltengésének magyarázatára elég lehet, az érkeményedéses zsugorvese az általános érkeményedésnek egyik kísérője. A vese daganatai az ereken át eljuthatnak a vena cava inferiorra is s a halál hirtelen bekövetkezhet vagy daganatsejttömeg vagy adhaesiós rög leszakadása következtében. Mellékvesének veleszületett hiánya a vérnyomások közötti különbség kiegyenlítődése miatt okozhat „érthetetlen” halált az élet első napjaiban. Sajtos mellékvese van Addison-betegség tünetei nélkül is. Minthogy pedig e tünetek nélkül okozhat hirtelen halált a mellékvesegümőkór, ezért a mellékveséket mindig meg kell vizsgálni. Boncjegyzőkönyvekben a mellékveséről gyakran semmi említést nem tesznek. A heveny, vérzéses hasnyálmirigyláb heves tünetek között halálhoz vezethet néhány óra alatt. Merev, nagy a hasnyálmirigy, metszéslapján számos kisebbnagyobb vérzéses folt van. Zsírszövetelhaláskor pedig száraz, szürkés-fehér, különböző nagy foltok vannak a csepleszen, bélfodron, a pankreasban, annak tokjában. Főképen zsíros egyéneken találjuk. A női nemi szervekben: a méhbe és a méh körüli kötőszövetbe juttatott levegő légemboliát okozhat; ugyanígy folyadék is kerülhet a vérpályába, amikor is méregzés, haemolysis állhat be. A hirtelen halálesetek harmadik csoportjába sorozzuk azokat, amelyekben boncoláskor szabad szemmel nem láthatunk semmit. Az általános orvos az anatómiai, élettani, chemiai és pathologiai ismeretek bővülésével nem tarthat lépést; a törvényszéki orvos ez ismeretek birtokában mind kevesebbre szállítja le ezeknek a számát, de az egyetemes orvos nagyon sok olyan hirtelen halálesettel fog találkozni, ahol szabad szemmel „nem lehet” szervi elváltozást kimutatni. Az ember élete az egyes szervek szabályszerű összhangban dolgozó működésében áll, amely működések sem górcsővel nem látható, sem csipesszel vagy szikével meg nem fogható elváltozásokkal járnak Gondoljunk csak a szívvel kapcsolatban az ingerkeltésre, a szívizomzat igényére, a vezetőképességre, az összehatékonyságra, a vérkeringésre, a vérnyomásra, stb., akkor megértjük azt is, hogy az elváltozás nélküli halálesetek legtöbbször igazi szívhalál-esetek. De nemcsak a szívben, hanem az agyban is vannak ilyen működésbeli zavarokkal járó, szervi elváltozás nélküli zavarok, amelyek, hirtelen halálhoz vezethetnek, pl. őskóros roham, heveny elmebaj, stb., majd meg gyermekeken és fiatalokon agy vérbőség és agyvizenyő, idült vízfejűség. Golyva is lehet olyan kicsiny, hogy összenyomásos tünetek sincsenek, s mégis beállhat a hirtelen halál (golyvaszív). Ugyanez kell mondani a kiütéses betegségek kezdeti szakaszában beálló hirtelen halálesetekben is. (a szív korai bénulása.) Késői szívbénulásban a bal szívfél kitágulása, a belhártya fehéres zavarodása, a szívizomzat zsíros elfajulása olyan tünetek, amit, mint szemmel látható elváltozást, a halál okául nyugodtan felvehetünk. Górcső alatt a kis-kötegben a kötő- és zsírszövetnek felszaporodását, apró sejtes beszűrődését és vérzéseket lehet találni olyankor, amikor a puszta szemmel vizsgálás cserbenhagy. Puszta szemmel nem látható elváltozások, vérzések találhatók a chromaffin rendszerben is, amelyeknek hirtelen halál eseteiben kétségtelenül van jelentőségük. Bizonyos, hogy az agglutinineknek, a praecipitineknek is van szerepük a hirtelen halál kifejlődésében. Hangrésgörcsben meghalt gyermekekben csak a fulladásos tüdőket találjuk meg, de azt, hogy a fulladást mi idézte elő, nem találjuk meg a gégében sem, máshol sem, mert nyoma nincs. A psychikus behatás okozta hirtelen halálban sem találunk semmi szervi elváltozást, ugyanúgy az agyrázkódásos halálsok esetében sem. A nemi szervek, a gégefő, „gyomorgödör” táján elszenvedett erőszakos behatások után szintén támadhat puszta szemmel nem látható elváltozások mellett hirtelen halál. Csupán a holttest megszemlélésével vagy a boncolással sok esetben nem lehet megállapítani a halál okát. A halál okának megállapításakor segítőeszközökre van szükségünk, amelyeknek egyike a chemiai, ill. bakteriológiai vizsgálatok. Hogy ezek mikor szükségesek, azt mindig az esetek maguk szabják meg. Azt sem szabad elfelejteni, hogy súlyos szervi elváltozások mellett