Orvosi Hetilap, 1940. július (84. évfolyam, 27-30. szám)

1940-07-27 / 30. szám - MELLÉKLET - Orvostudományi Közlemények

1940. 7. szám. orvostudományi közlemények 207 gei, stb. A sérvkizáródást, a belek tengelycsavarodását boncolás alatt nagyon könnyen oldhatjuk észrevétlenül, de ettől függetlenül is megoldódhatnak ezek s akkor nagyon nehéz a valóság bizonyítása. Külső vizsgálatkor a hasfal feszességéből, béltartalomnak a végbélnyílás környékén hiányából, az orr és száj környékének bűzös, epefestékes szennyeződéséből sejteni lehet a bélelzáró­dást. Belvizsgálatkor feltűnik az orális bélrészleteknek erős kitágulása, az analis részeknek az összeesése, üres volta. Ha a kizáródás hosszabb ideig tart, a kizáródá­­sos gyűrű is megvan. A halál a belekből történő fel­szívódás miatt, majd a meg nem szűnő hányások miatt, esetleges belélezéses tüdőgyulladás miatt következik be. Az élet első napjaiban köldökfertőzésből indulhat ki a hashártyagyulladás. Ha ügyetlenségből a gázzal telt beleket megmetsszük, akkor arra gondolhat az ember, hogy a belek maguktól repedtek meg; szigorlatok alatt gyakran látjuk ezt a tévedést. Nem ritkák a végbél nyálkahártyájának felhasításai kristély ■ alkalmazásakor. Gyomor-bélhurut, különösen a nyári hónapok alatt gyermekeken vezethet hirtelen halálhoz. A lelet gyak­ran csak a magányos és csoportos tüszők duzzanatá­ban áll, illetőleg azoknak pusztulása után szürke fes­­tenyzettség marad vissza a nyálkahártyán (idült eset­ben.) A gyomor-bélhurut gyakran olyan gyors lefolyá­sú, hogy a bélfodri nyirokcsomóknak a duzzanata sem fejlődik ki. Erős agyvérbőséget, a máj és a vesék pety­­hüdtség­ét találjuk még meg. A­asihagymát (tyripus abd.) is okozhat hirtelen halált. A vékonybél alsó részletén, esetleg a vastagbél felső szakaszán élesen határolt, részben még pörkkel fedett fekélyek vannak, a bél­fodri nyirokcsomók duzzadtak, részleges elhalással, lép­­duzzanattal s esetleg bakteriológiai vizsgálat teszi biz­tossá a kórismét. Terhes nők váratlan halála rángógörcsök alatt is beállhat; lehet, hogy már az első görcsök alatt meghal a nő. A májon csoportos, különálló körülírt, kisebb­­nagyobb, besüppedt szürkés-sárga és vörös területeket találunk, a vesék nagyok, kérges állományuk széles, a felület sárgás-fehér. Miliaris gummák a májban fiatal embereken és új­szülötteken, mint a méhen belüli élet lueses betegségé­nek részjelenségei, a talpakon, tenyereken, ritkán az egész testen, gumma a tüdőben, vagy fehér tüdőgyulla­dás, lépnagyob­bdás, szívós máj, a bélfalnak gummás beszűrődése is okoz hirtelen halált. A heveny vese­gyulladás egyszer agybénulás tünetei, majd szívbénu­­lás, végül nangrésvizenyő tünetei között vezethet vá­ratlan hirtelen halálhoz. (Heveny veseelégtelenség tel­jes anyriával). Szabad szemmel esetleg semmit sem lá­tunk, ami a vesegyulladásra jellegzetes volna, mert duzzadt vese széles kéregállománnyal máshol is elő­fordul, a vérzéseket pedig nem látjuk meg a kéregállo­mányban. Górcső alatt hámsejtelhalást, tömeges mag­­, pusztulást, cylinderképződést találunk. A vizelet fehér­jetartalma spermahozzákeveredéstől is származhat. Az elsőleges zsugorvese a szívizomzat túltengésének magyarázatára elég lehet­, az érkeményedéses zsugor­vese az általános érkeményedésnek egyik kísérője. A vese daganatai az ereken át eljuthatnak a vena cava inferiorra is s a halál hirtelen bekövetkezhet vagy daganatsejttömeg vagy adhaesiós rög leszakadása kö­vetkeztében. Mellékvesének veleszületett hiánya a vérnyomások közötti különbség kiegyenlítődése miatt okozhat „érthe­tetlen” halált az élet első napjaiban. Sajtos mellékvese van Addison-betegség tünetei nélkül is. Minthogy pedig e tünetek nélkül okozhat hirtelen halált a mellékvese­­gümőkór, ezért a mellékveséket mindig meg kell vizs­gálni. Boncjegyzőkönyvekben a mellékveséről gyakran semmi említést nem tesznek. A heveny, vérzéses hasnyálmirigyláb heves tüne­tek között halálhoz vezethet néhány óra alatt. Merev, nagy a hasnyálmirigy, metszéslapján számos kisebb­­nagyobb vérzéses folt van. Zsírszövetelhaláskor pedig száraz, szürkés-fehér, különböző nagy foltok vannak a csepleszen, bélfodron, a pankreasban, annak tokjában. Főképen zsíros egyéneken találjuk. A női nemi szervekben: a méhbe és a méh körüli kötőszövetbe juttatott levegő légemboliát okozhat; ugyanígy folyadék is kerülhet a vérpályába, amikor is méregzés, haemolysis állhat be. A hirtelen halálesetek harmadik csoportjába soroz­zuk azokat, amelyekben boncoláskor szabad szemmel nem láthatunk semmit. Az általános orvos az anatómiai, élettani, chemiai és pathologiai ismeretek bővülésével nem tarthat lépést; a törvényszéki orvos ez ismeretek birtokában mind kevesebbre szállítja le ezeknek a szá­mát, de az egyetemes orvos nagyon sok olyan hirtelen halálesettel fog találkozni, ahol szabad szemmel „nem lehet” szervi elváltozást kimutatni. Az ember élete az egyes szervek szabályszerű összhangban dolgozó mű­ködésében áll, amely működések sem górcsővel nem látható, sem csipesszel vagy szikével meg nem fogható elváltozásokkal járnak Gondoljunk csak a szívvel kap­csolatban az ingerkeltésre, a szívizomzat igényére, a vezetőképességre, az összehatékonyságra, a vérkerin­gésre, a vérnyomásra, stb., akkor megértjük azt is, hogy az elváltozás nélküli halálesetek legtöbbször igazi szívhalál-esetek. De nemcsak a szívben, hanem az agy­ban is vannak ilyen működésbeli zavarokkal járó, szer­vi elváltozás nélküli zavarok, amelyek, hirtelen halál­hoz vezethetnek, pl. őskóros roham, heveny elmebaj, stb., majd meg gyermekeken és fiatalokon agy vérbőség és agyvizenyő, idült vízfejűség. Golyva is lehet olyan kicsiny, hogy összenyomásos tünetek sincsenek, s mégis beállhat a hirtelen halál (golyvaszív). Ugyanez kell mondani a kiütéses betegségek kezdeti szakaszában be­álló hirtelen halálesetekben is. (a szív korai bénulása.) Késői szívbénulásban a bal szívfél kitágulása, a belhár­­tya fehéres zavarodása, a szívizomzat zsíros elfajulása olyan tünetek, amit, mint szemmel látható elváltozást, a halál okául nyugodtan felvehetünk. Górcső alatt a kis-kötegben a kötő- és zsírszövetnek felszaporodását, apró sejtes beszűrődését és vérzéseket lehet találni olyankor, amikor a puszta szemmel vizsgálás cserben­hagy. Puszta szemmel nem látható elváltozások, vér­zések találhatók a chromaffin rendszerben is, amelyek­nek hirtelen halál eseteiben kétségtelenül van jelentő­ségük. Bizonyos, hogy az agglutinineknek, a praecipiti­­neknek is van szerepük a hirtelen halál kifejlődésében. Hangrésgörcsben meghalt gyermekekben csak a fulla­­dásos tüdőket találjuk meg, de azt, hogy a fulladást mi idézte elő, nem találjuk meg a gégében sem, más­hol sem, mert nyoma nincs. A psychikus behatás okozta hirtelen halálban sem találunk semmi szervi elválto­zást, ugyanúgy az agyrázkódásos halál­sok esetében sem. A nemi szervek, a gégefő, „gyomorgödör” táján elszenvedett erőszakos behatások után szintén támad­hat puszta szemmel nem látható elváltozások mellett hirtelen halál. Csupán a holttest megszemlélésével vagy a bonco­lással sok esetben nem lehet megállapítani a halál okát. A halál okának megállapításakor segítőeszközökre van szükségünk, amelyeknek egyike a chemiai, ill. bak­teriológiai vizsgálatok. Hogy ezek mikor szükségesek, azt mindig az esetek maguk szabják meg. Azt sem sza­bad elfelejteni, hogy súlyos szervi elváltozások mellett

Next