Orvosi Hetilap, 1941. március (85. évfolyam, 9-13. szám)
1941-03-01 / 9. szám - Beznák Aladár: A kukoricás kenyér tápértéke
85. évfolyam. 9. szám Budapest, 1941. március 1. ORVOSI HETILAP Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták : ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkesztőbizottság : HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN. SEGÉDSZERKESZTŐ: FRITZ ERNŐ. TARTALOM! Beznák Aladár: A kukoricás kenyér tápértéke. (97—102. oldal.) Dzsobek László: Cornu cutaneum spurium egy igen ritika esete. (102—105. oldal.) Póka László: Érdekes esetek a sérülések köréből. (105— 107. oldal.) Irodalmi szemle. (107—108. oldal.) A Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézetének közleménye. (Igazgató: Beznák Aladár ny. r. tanár.) A kukoricás kenyér tápértéke. Irta: Beznák Aladár dr. egyet. ny. r. tanár.* Már az elmúlt világháború folyamán is a szembenálló felek kölcsönös blokádja az élelmezési problémák jelentőségét kiemelte. A megoldásra való törekvésekben szükségképpen megnyilatkozott a két küzdőfél tudományának akkori állapota. Németországban az élelmezésélettant abban az időben még teljesen az energetikai szempont uralta. Igen nagy szorgalommal és alapossággal meghatározták egyrészt a különböző foglalkozású egyének napi energiaszükségletét, másrészt a rendelkezésre álló élelmianyagok energiatartalmát. Ez adatok segítségével azután a végrehajtó hatalom arra törekedett, hogy a fogyasztóknak foglalkozásuknak megfelelő energiaszükségletét biztosítsa. Amikor a legnépszerűbb élelmianyagok raktárai kimerültek, az ezek pótlására használt ritkábban fogyasztott élelmianyagok megválasztása elsősorban energiatartalmuk alapján történt. Angliában, ahol Hopkins kísérletei már e század elején ráterelték a Medical Research Council figyelmét a szerves és szervetlen nélkülözhetetlen táplálkozási tényezők élettani fontosságára, inkább arra törekedtek, hogy ezeket a nélkülözhetetlen táplálkozási tényezőket biztosítsák. Úgy gondolták, hogy ha az élelemben ezeket megadtuk, akkor az élelmianyag összetételéből szükségképpen folyik, hogy az ilyen élelmezés egyúttal energia szempontjából is kielégítő. Mint ismeretes, Németországban az energetikai szempontok kizárólagos figyelembevétele és a nélkülözhetetlen táplálkozási tényezők kérdésének teljes elhanyagolása tömegesen fellépő súlyos hiányibetegségekre, scorbutra, raehitisre, pellagras ideg- és * Az irodalmi adatok megkeresésében dr. Csáky Tihamér, dr. Hamar Norbert, ifj. dr. Magyar!-Kossa Gyula tanársegéd urak, a táblázatok, ábrák kiszámításában és elkészítésében dr. Beznák Aladárné dr. Hortobágyi Margit segítettek. Szíves segítségüket itt is köszönöm. Könyvismertetés. (109. oldal.) Egyesületi jegyzőkönyv. (110—111. oldal.) Vámossy Zoltán: Az Orsz. Közegészségügyi Intézet 1939. évi jelentése. (112—113. oldal.) Lapszemle. (114. oldal.) Vegyes hírek. (114—116. oldal.) Hetirend. (116. oldal.) bőrmegbetegedésekre, stb. vezetett. Anglia ezektől az elmúlt világháborúban mentes maradt, noha a kalóriaellátást ott is, mint Németországban, csökkenteni kellett. Tulajdonképpen ez az elmúlt világháborús táplálkozásélettani tapasztalat a legvilágosabb, a szigorú tudományos kritikát mindenképpen kiálló bizonyítéka a nélkülözhetetlen táplálkozási tényezők nagy fontosságának. Amidőn a magyar fiziológusnak egyik vagy másik népélelmezési intézkedésről táplálkozásélettani szempontból értékítéletet kell mondania elmúlt világháborús angol kollegájával szemben, sok tekintetben könnyebb helyzetben van, más szempontból pedig a helyzete lényegesen nehezebb, mint volt angol kollegáié. Könnyebb a helyzete azért, mert 1914-től 1918-ig még csak azt tudta, hogy vannak ilyen nélkülözhetetlen táplálkozási tényezők, de hogy azok melyek és hogy belőlük mennyire van szükség, ismeretlen volt. Ma ezek túlnyomó részét ismerjük és bizonyos fokig szükségletünket is valószínűleg tudjuk. Nehezebb a helyzete viszont azért, mert Magyarországon a fogyasztásra kerülő élelmianyagoknak az összetétele teljesen ismeretlen, úgyhogy kizárólag amerikai, angol, olasz és német adatokra vagyunk utalva. Ez pedig a döntést nagyon megnehezíti, az állásfoglalást bizonytalanná teszi. Bizonyos ugyanis, hogy valamennyi élelmianyag szinte valamennyi építőköve nemcsak fajtánként, hanem tájanként, sőt időszakonként is meglehetősen nagy változásnak van alávetve. A legfontosabb kérdés, amire a kukorica hozzákeverésével készült kenyér tápértékének megállapításakor felelnünk kell, az, hogy miként befolyásolja a kukoricaliszt jelenléte a kenyérben a nélkülözhetetlen tényezők concentratióját? Lássuk először a kukorica és a búza főfehérjéinek nélkülözhetetlen aminosavtartalmát. (1.) Az 1. ábra mutatja, hogy a kukorica zeinjében és gluteninjében lévő nélkülözhetetlen aminosavak a búza főfehérjéiben (gliadin + glutenin) lévő mennyiségeknek hány százalékát teszik. Mint az ábrából látszik, a kukorica főfehérjéi hat nélkülözhetetlen aminosavból lényegesen kevesebbet tartalmaznak, mint a búza fehérjéi. Meg kell jegyezni, hogy az ugyancsak