Orvosi Hetilap, 1944. október (88. évfolyam, 41-44. szám)
1944-10-21 / 43. szám - Benedek László - Horányi Béla: Ujabb adat a subforaminalis gerincvelő daganatok kérdéséhez
506 ORVOSI HETILAP 1944. 43. szám. cervicalis gyökök nyújtása miatt. Erre az utóbbi tünetre egyébként Eisberg és Straus is nyomatékkal utal. Esetünk a következő: R. D., 15 éves fiú 1944. II. 7—9-ig állott a klinikán vizsgálat alatt. Kórelőzmény: Terheltségre utaló adat nincs, (id. k. pertussis, kanyaró, 9 é. k. bárányhimlő, 7. é. k. rubeola, gyakori tonsillitis. 3 és fél évvel ezelőtt feltűnt, hogy nyakát mereven tartja és mozgatáskor nyakszirtje érzékeny, ekkor orthopaed tanácsára rögzítő készüléket kapott, melynek viselése alatt mindkét karjába kisugárzó fájdalmai voltak (ilyen fájdalmakat talán már előbb is érzett). A készüléket 3 évig hordta, utána nyaka merev volt, ez a merevség azonban massage-ra megszűnt. Kb. 1 évvel az első tünetek jelentkezése után mindkét lába gyengébb és ügyetlenebb lett (i. o. inkább, mint b. o.), majd nyaka gyengült, úgyhogy feje előrehanyatlott. Ugyanakkor felső végtagjait nem tudta felemelni, kezeiben, főleg a balban, kisfokú zsibbadást érzett, vizeletét és székletét nehezen tartotta. Mindezek a tünetek erősségükben hullámoztak, hónapok alatt nagyrészt megszűntek, csupán járása maradt ügyetlen. Kb. 3 évvel ezelőtt járása ismét fokozottan romlani kezdett, nyár óta járóképtelen, kezei is gyengébbek. Jelen állapota, korának megfelelő fejlettségű. Nyakát mereven tartja, kissé hátrafeszíti, fejének oldalra mozgatása igen fájdalmas. Vállait felhúzott helyzetben rögzíti, gerincoszlopa S-alakban skoliotikus (háti rész jobbra domború); alsó végtagjai flexiós helyzetben görcsösen rögzültek. B. o. a clavicula felett kb. gyermektenyérnyi naevus pigmentosus; végtagjai distal felé szederjesek; j. o. a gluteuson és b. o. a sarkon decubitus. A tüdőn hallgatódzási és kopogtatási eltérés nincs. A szív hangjai tiszták, a szív rendes nagyságú. Hasában semmi kóros. Agyidegek: kissé szabálytalan, kp. tág pupillák, a bal pupilla egy árnyalattal j. o., szemréskülönbség nincs. A reaetiók kifogástalanok. A szemmozgások szabadok. V—VII—XII ép. A felső végtag in- és periostalis reflexei élénkek, egyformák; Mayer,Léri kiváltható, Hoffmann, Trömner nincs. A has reflexek hiányoznak. Patella, Achilles a görcsös contractura miatt nem vizsgálható; mk. o. labolonus. A talpon igen kifejezett dorsalisflexio, kóros reflexek (Kossolimo, Schuchowsky) kiválthatók. Motoros kör: Mk. o. majomkéztartás. A kis kézizmok sorvadtak; a kezek és felső végtagok durva ereje mk. o. egyformán, tetemesen csökkent. A kezeken coordinatiós zavar, félremutatás nincs. Az alsó végtagok flexiós contracturában: kinyújtás active végbevihetetlen, passive csak nagyfokú rugalmas ellenállás leküzdésével lehetséges. Érzőkör: a II-—III. cervicalis segmentumokban jelzett hypaesthesia. Kb. az V. dorsalis segmentumból lefelé tapintási, hő- és fájdalmi hypaesthesia, nem egyenletesen, hanem az intensitásban foltokban változva. A mély- és helyzetérzés az alsó végtagon nagymértékben zavart. Vibratiós érzés az alsó végtagon csökkent. Symmonds—Meadows-tünet nincs. Érzéslocalisatio megközelítőleg jó. Discriminatiós képesség az alsó végtagokban jelentékenyen lecsökkent. A kétdimensiós érzés az V. dorsalis segmentumból lefelé nagymértékben csökkent. A cisternalisan vett liquorban sejtszám 0, összes fehérje (diaphanometriával meghatározva) 2500 mg%, Pándy + + + +, Nonne-Apelt + + ++, a cukorszint 79 mg/ora. r. mindhárom antigénnél negatív. A colloidealis benzoe gyanta v.: 1—8 csőig teljes kiesés. Ugyancsak teljesen kiesett a 11—16 csőig. A lumbalis liquorban sejtszám 3/3, összes fehérje 3200 mg%, Pándy és Nonne—Appelt-reactio ++.+.+ Wa. r. mindhárom antigénnél negatív. Schellack reactio +, Takata-Ara r. +, 3-ik typus. A colloidealis benzoe gyanta r. 1—7 és 11—16-ig esőben teljes kiesést mutat. A koponyaalapról és a nyakcsigolyákról készült többirányú felvételeken semmiféle kóros elváltozás található nem volt. A beteget 1944. II. 9-én magas nyaki subforaminalis daganat diagnósissal tettük át az I. sz. sebészeti klinikára. Műtét (Matolay prof. II. 11-én): »Helyi érzéstelenítés, a processus spinosusok felett a tarkó gumótól a 7. nyakcsigolyáig terjedő lágyrészmetszés. A lágyrészeket a csigolyaívekről tompán leválasztjuk, majd az I.—V. nyakcsigolya ívét eltávolítjuk. Dura-nyitás: A gerincvelő a III. és IV. nyakiszelvény magasságában egész átmérőjében megvastagodott, bővérű, pangásos. A részben lenövéseket mutató arachnoidea szétfejtése után kiderül, hogy a gerincvelő megvastagodását egy, a hátulsó kötegek alatt, a gerincvelő állományában levő, de attól élesen elhatárolt, lágy, szürkéssárga, bővérű daganat okozza, amely kb. 22 cm hosszú és 5 mm átmérőjű, henger alakú. A hátsó kötegek széthúzása után a daganatot sikerül teljes egészében tompán kifejteni agyából, jelentősebb vérzés nélkül. A nyomás alól felszabadult gerincvelő keringése azonnal helyreállt. Durazárás után réteges sebvarrata. Az eltávolított daganat nagyjából lekerekített és minden átmérőben kb. 1V2 cm nagyságú darab, melynek felszíne csipkézetten dudoros, rendkívül kemény tapintatú. Keresztmetszetén szabad szemmel elhalás, feltűnő rajzolat nem látszik. Szövettani lelet: Sejtfestéses készítmények-ben a daganat egyik szakasza elnyújtott magvú és élesen fel nem ismerhető sejthatárú hosszanti nyalábokból áll, helyenként pallisadszerű magelrendeződéssel (1. ábra). A nyalábok nem egyszer különböző síkban metsződnek. Más területekben a hosszanti nyalábos alapszerkezet a reticularis irányba módosul; többhelyütt igen kifejezett reticularis felépítést látunk, amely az Antoni-1. »b«-typussal azonos (2. ábra). A sejtközi alap- 1. ábra. A kiirtott daganat szövettani képe nagyobb nagyítással: élesen fel nem ismerhető sejthatárok, orsószerű magvak, pallisadszerű sejtelrendeződés. Haematoxylineos. festés.