Orvosi Hetilap, 1948. április (89. évfolyam, 3-6. szám)
1948-04-04 / 3-4. szám - Mansfeld Géza
ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN A V.K. MINISZTÉRIUM MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A MAGYAR ORVOSOK SZABAD SZAKSZERVEZETE LXXXIX. ÉVFOLYAM 3—4. SZÁM, 1948. ÁPRILIS 4. Főszerkesztők: Horányi Béla dr. és Rusznyák István dr. Társszerkesztő: Faragó Ferenc dr. Felelős szerkesztő : Trencséni Tibor dr. Segédszerkesztő : Fazekas Lajos dr. Felelős kiadó: Ákos Károly dr. Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor-utca 32. I. Tel.: 121-804. Kiadóhivatal: V., Nádor-utca 26. V. Tel.: 127-7527 . MANSFELD GÉZA Tudományos munkássága 1904-ben kezdődött, amikor a budapesti tudományegyetem gyógyszertani tanszéke mellett gyakornokként kezdett dolgozni. 1905-ben doktorált, 1910-ben lett magántanár, 1916-ban c. rk. tanár, majd 1918-ban a pozsonyi egyetem gyógyszertani tanszékén ny. r. tanár. Átmeneti pesti munkásság után az egyetem Pécsre telepedésekor ott foglalta el katedráját. Külföldön dolgozott Hans Horst Meyer bécsi intézetében, Zuntz berlini, Starling és Alltock londoni intézeteiben. 1946-ban a pécsi gyógyszertani és kórtani tanszéket a budapesti élettannal cserélte fel. Számontartott nagyobb előadásainak színhelyei hazánkon kívül Bécs, Karlsbad, Locarno, Basel, Genf, Boston, Stockholm, Moszkva, Zürich, Oxford, stb. A nemzetközi elméleti orvostudományi kongresszusoknak és a Magyar Élettani Társaság vándorgyűléseinek éltető szelleme. A kísérletek és előadások lenyűgöző erejű művelője és a tudományos üléseken a legnagyobb kritikus. Munkásságát legutóbbi kitüntetésekor (Balassa-díj) úgy jellemezték, hogy azkiterjed a kísérletes orvostudomány majdnem minden ágára. E munkásságot főképpen két dolog jellemzi : egyik, hogy minden területen, melyen járt, munkássága maradandó nyomot hagyott, mert vagy jelentős lépéssel vitte előbbre a kérdést, vagy a felvetett új gondolat termékeny viták kútforrása lett ; a másik, hogy minden vizsgált kérdés, bárminő elvontnak lássék is az első percre, szoros összefüggésben áll a gyakorlati orvostudomány problémáival úgy, hogy egész munkásságát a kutató tudós és a gyógyítani, a segíteni akaró orvos közös küzdelme jellemzi. Ez az évtizedekre terjedő munkássága több tárgykörben alapvető felfedezésekhez vezetett. A pajzsmirigy működés és hőszabályozás tárgykörben a thyroxin hatásmechanizmusát és az általa felfedezett thermothyrin A és B szerepét tisztázta. A pajzsmirigy és vérképzés összefüggésének vizsgálatakor a myelotrophormont fedezte fel. A légzés vizsgálatakor a légzőközpont topográfiáját és a gátló központ szerepét tisztázta. Intermedier: anyagcsere kutatásai a spec. dyn. hatás és a cukor anyagi csere körében hoztak lényegeeredményt. Szívműködési kísérletei a munka-acceleratiot, szív tónusát, munkabírását, alkalmazkodó képességét, stb. tisztázták. A narkózissal kapcsolatos vizsgálatok vezettek a narkózis »minden vagy semmi« törvényének felfedezéséhez és a narkotikus hatás létrejötte szempontjából fontos tényezők megismeréséhez. Szintén ő tisztázta a narkosis és alvás viszonyát. Anyagcsere kísérletei tisztázták a szervezeten belüli zsírvándorlás problémáját. Az utolsó években az immunitás kérdését vizsgálta és legújabban e tárgyban új szemléletet adott elő, amely hosszú évekre munkát jelent sok kutatónak. Tanítványai sora szinte beláthatatlan. Minden világrészben, ahol egyáltalán van fejlett élettani tudomány, van Mansfeld-tanítvány, vagy munkatárs is. A jubileumi megemlékezésre is messziről érkeztek munkák. »Gézának én vagyok első munkatársa. Már 1909-ben jelent meg együtt dolgozatunk, így hát szívesen állok a munkatársak élére. Bizony 30 éve, hogy ő is, én is professzorok lettünk.« — írja Verzár Cherbourg és New York között, a viharos óceánon táncoló hajón és siet az első elért légipostával küldeni kéziratát. 33