Orvosi Hetilap, 1953. május (94. évfolyam, 18-22. szám)

1953-05-31 / 22. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Kós Rudolf: Az ujjsérülések kezelése plasztikai sebészeti eljárásokkal

ORVOSI HETILAP 1953. 22. történt,­­me­rt sceletizálással az ilyen ujj maradvány bőre jól felhasználható. Keresztezett alkarlebenyt főleg több ujj egyidejű sé­rülésekor alkalmazunk. Nemcsak ujjvégre, hanem pl. in­­hüvelysérülés feletti bőrhiány fedésére is használható. Nyeles hasi bőrlebenyt egyszerű alakjában kevéssébé szívesen alkalmazunk. Hátrányaira Erczy hívta fel a fi­gyelmet. Azonnali csőlebeny plasztika (lásd 6. ábra), melyet a Honvédorvos 1952. 1. számában közöltem, főként a hü­velyk- és mutatóujj lenyúzásakor alkalmazható. Az ismertetett plasztikák egy­­része n­emcs­ak az ujj­begyen és ujjvégen alkalmazható, hanem a kéz más részé­nek sérülésekor és reconstructiójakor is. Bőrplasztikára Krämer anyagában nyílt ujj- és középcsonttörések mellett 35%-ban volt szükség. A primaer bőrfedés terén­­kiemel­­jük a mozaikplasztikával elért kedvező eredményeket a kéz dorsalis felszínén. Azonkívül hangsúlyoznunk kell azt, hogy a kézbőr eltolásán alapuló plasztikák rendkívül egy­szerűek, igen jól gyógyulnak és így különösebb gyakorlat nélkül i­s bárki sikerrel végezheti. Az ujjpercek traumás csonkolásának kezelése a funk­cionális végeredmény figyelembevételével. A distalis phalanx részleges vesztésével járó sérü­lések között a leggyakoribb sérülési alak a végperc processus unguicularisának elvesztése vagy szétron­­csolá­s,a lágyrészihián­nyal együtt. A jelzett imdikátiók szerint e sérülések ellátása rövidítéssel vagy eltorlásos módszerekkel végezhető. Ha a körömpercet hasisáig kell rövidíteni — úgy, hogy 5 m­m-nél kevesebb ma­rad vissza —, akkor­­a végperc rendszerint merev lesz és munkánál »túl hosszú« az ujj, mert valamely szer­számnyél megfogásakor eláll. Verth ajánlatát, hogy a körömperc hasisát tartsuk meg az ujjhajlít­ó és nyújtó­inak tapadása miatt, nemcsak túlhaladottnak, h­anem károsnak tekinthetjük. Rövid hasis esetén a közép­­phalanx fejéig kell rövidíteni úgy, hogy trochleájának condylusait is lebontjuk. A köröm ellátását gyakorta mellőzik, pedig­­az ujjvég használhatóságában jelentő­sége nagy. A körmöt a körömággyal és gyökérrel együtt el kell távolítani, ha az ujj végperce több mint fél körömhos­szal megrövidített, mert a szabálytalanul, karomszerűen növő köröm mindig zavaró. A köröm­ágyat sohasem szabad volán felé húzni és felhasználni fedésre, mert behajtó és szabálytalan körömnövést eredményez. Viszont ne távolítsuk el a körmöt a pha­lanx distalis részének törésekor, mert a törött csontot jól sinezi. A­ középperc csonkolásának kérdései megegyez­nek a végpercével. Jól mozgó, elegendő hosszúságú hasist megtartunk, kicsi ha­sismaradványt pedig azon­nal eltávolítunk. Az alappere megtartása minden dolgozó kéz szá­mára nagy jelentőségű (Lange). Az alappere merev­sége könnyen a többi ujj működéskorlátozódására ve­zet, ezzel szemben a megtartott mozgékony alapperc fokozza a kéz erejét. Viszont a hajlító állásban mere­vedett alappercet exa­rtikulálni kell. Választott helyen történő csonkoláshoz előnyben ré­szesítjük a volaris lebenyképzést. Ehhez a »kettősmetszést« tartjuk korszerűnek, amikor egy dorsalis félgyűrű alakú metszést és egy volaris lebenyt vágunk körül. A dorsalis metszés az ujjperc körfogatáiak 2/3-át veszi körül, a vo­laris lebeny pedig 1/2—2 cm hosszú. Ezzel a metszésveze­ 4. ábra. 5. ábra. 6. ábra. 7. ábra.

Next