Orvosi Hetilap, 1962. november (103. évfolyam, 44-47. szám)
1962-11-04 / 44. szám - Magyar Imre: November 7.
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA ? Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR . DARABOS PAL D R. ♦ FISCHER ANTAL DR. . HIRSCHLER IMRE DR. LENÁRT GYÖRGY DR . SÖS JÓZSEF DR . SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR dR. • Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 103. ÉVFOLYAM 44. SZÁM, 1962. NOVEMBER 4 November 7. Negyvenöt év telt el azóta, amióta az Auróra cirkáló Téli Palotára irányított ágyúinak dörgése megjelölte egy új korszaknak, az Októberi Szocialista Forradalom korszakának kezdetét. A petrográdi munkás-, katona- és matrózcsapatok teljesjogú gazdaként vették birtokukba azt az épületet, mely addig reménytelenül zárva volt előttük. Ez a negyvenöt év előtti nap kezdete és egyben jelképe minden olyan törekvésnek, mely a kizsákmányolás megszűnésére, a társadalmi kiegyenlítődésre, a mindenfajta elnyomás alól való felszabadulásra, a szabad és rettegéstől mentes életre, az emberiség egészének javát szolgáló munkára és fejlődésre és a mindezt biztosító béke elérésére irányul. A Szovjetunió igen nagy utat tett meg részeken, gondokon, bajokon, dicső napokon, sötét szakadékokon és ragyogó hegygerinceken keresztül e naptól kezdve egész máig, végeredményben pompásan felfelé ívelő vonalon. A Szovjetunió nyomán halad a világ jelentékeny része. A perspektívák, melyeket ez a nap tárt fel, fényesek és hatalmasak és tartalmazzák az út hátralevő nehézségei leküzdésének biztosítékait is. E nap a társadalmi fejlődés, a szabadság, az építő munka, a béke és biztonság mindenkori jelképe és most már az marad véglegesen. Ez a nap az elindítója annak a fejlődésnek is, mely sokkal később a minket érdeklő területen, a magyar egészségügy területén is megindult. Ez a fejlődés egyre lendületesebb. Le nem mérhető jelentőségű az a körülmény, hogy hazánk csaknem minden állampolgára állami egészségügyi ellátásban részesül. Igen nagy e fejlődés még akkor is, ha ismerjük a szervezés nehézségeit. A csaknem mindenkire kiterjedő egészségügyi ellátás egészen meg kell, hogy változtassa orvosi gondolkodásunkat, szemléletünket és természetesen azt a vi- 124 szonyt is, melyet orvos és beteg között a múltban a humánum ilyen vonatkozásban nem változó törvényein kívül nagyrészt a kapitalizmus kialakult körülményei szabtak meg. Ez a változás zökkenőkkel és nehézségekkel jár, mert sokan hiányolják a biztosított egészségügyi ellátásban annak az egyéni kapcsolatnak a lehetőségét, mely a gyógyításban mindig nagy szerepet vitt. A kapitalizmus időszakában éppen a haladó erők jelszava volt mindig a szabad orvosválasztás. Ez azonban a biztosítás rendszerének mai formájában nem oldható meg és nem is kívánatos. Fenntartását egyelőre az engedélyezett magángyakorlat teszi lehetővé. Az állami egészségügyi ellátás jelenlegi nehézségeit azonban megszünteti majd az a kívánatos állapot, melyben a biztosított teljes bizalommal fordulhat területileg illetékes orvosához, vagy a számára megadott kórházhoz, mert az orvos tudása és a kórház színvonala és felszerelése megfelel maximális igényeinek. Noha biztos, hogy mindenkor lesznek a jó orvosoknál még jobb orvosok is és a beteg és orvosa közti viszonyt az orvos tudásán és tájékozottságán kívül, egyéniségén alapuló egyéb tulajdonságok is megszabják, a prevenció alapelvének és a mindenkire kiterjedő betegellátás lehető tökéletességének, a betegek bizalma és megelégedése megnyerésének legfőbb alapja az orvosok lehető legkiválóbb felkészültsége. A megfelelő és bizalmon is alapuló általános betegellátás biztosításán kívül ez az alapja annak is, hogy az Októberi Forradalom vívmányai által lehetővé tett tudományos fejlődés az orvostudományban is olyan csodálatos eredményeket hozzon, mint például a technika bizonyos területein. Az orvosok tudásának és felkészültségének mindenkori alapja az egyetemi oktatás folyamán elsajátított ismeretanyag. A tudomány fejlődése, az anyag folytonos változása és bővülése, de első