Orvosi Hetilap, 1963. szeptember (104. évfolyam, 35-39. szám)
1963-09-01 / 35. szám - Sárkány Jenő: Budapest csecsemőhalálozásának alakulásáról. Miért marad el Budapest csecsemőhalálozása az ország fejlődésétől?
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL DR. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LÉNÁRT GYÖRGY DR. SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 104. ÉVFOLYAM 35. SZÁM, 1963. SZEPTEMBER 1 Fővárosi Tanács, Heim Pál Gyermekkórház Budapest csecsemő-halálozásának alakulásáról Miért marad el Budapest csecsemő-halálozása az ország fejlődésétől? Sárkány Jenő dr. Szakemberek és laikusok között gyakran folyik vita arról, miképpen lehetséges, hogy miközben csecsemőhalálozásunk országos arányszámai figyelemre méltó fejlődésről tanúskodnak, a főváros, mely ebben a tekintetben a felszabadulás előtt messze kiemelkedett a megyi jogú városok és megyék közül, már régen elveszítette ezt a vezető szerepét és néhány év óta kénytelen beérni a jó közepes hellyel. A fejlődés általában azt eredményezte, hogy a városok csecsemőhalálozása a szociális, higiénés, kultu rábra. Csecsemő halottak százalékos megoszlása korcsoportok szerint, Budapest rális haladás következtében erősebben csökkent, mint a falvaké. Ez a csökkenés főleg a késői halálozásban mutatkozik, éspedig elsősorban az infekciók halálos kimenetelének megelőzése révén, melyek a késői halálozást érintik, míg az ún. korai, különösen pedig az újszülötthalálozás jelentősége viszonylag nő. Ezért vizsgálat tárgyává tettük 1955, 1957 és 1959. években Budapest csecsemőhalálozásának konstruktúráját, minden évben 100 elhalt csecsemőt véve alapul. Jól látjuk, hogy az elhalt csecsemők közül a vizsgált időszakon belül folyamatosan nő az 1 hónapon, 1 héten és 1 napon belül elvesztettek viszonyszáma, viszont a késői halottak relatív értéke fokozatosan csökken. 1959-ben az első hét az összes elhalt csecsemőknek már 63%-át adta. A halálozás kor szerinti megoszlásának másik módját tünteti fel az alábbi ábra. Ez mint látjuk, voltaképpen az ún. fotoinfantilis halálozást mutatja és ennek megfelelően minden egyes korban tartalmazza a késői magzati halálozást is. Az ábra megszerkesztésénél nem az élveszülöttekből, hanem az életképesség alsó határát (28 hét) elért magzatokból indultunk ki és megállapítottuk, hogy ezek közül (10 000 magzatra vonatkoztatva) hány van életben a megszületéskor, majd élete 1, 6, 30, 90, 180. és 364. napján. Minél meredekebb a görbe esése egy bizonyos szakaszon, annál nagyobb a veszteség, amit jelez. Az ábrán Magyarország, Budapest, Szabolcs megye adatai Csehszlovákiáéval egybevetve láthatók. Budapest veszteségei az első napon, majd 1—6 nap között feltűnően nagyok, görbéjének esése itt a legmeredekebb. Ezzel szemben feltűnik Csehszlovákia grafikonjának enyhe esése, szinte valamenyszakaszon. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy