Orvosi Hetilap, 1965. augusztus (106. évfolyam, 31-35. szám)

1965-08-01 / 31. szám - Törő Imre: A szervezet sejtes védekezése

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK­­ TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA ÜNNEPI ÉVFOLYAMA ALAPÍTÓJA: MARKUSOVSZKY LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVÉBEN/ Szerkesztő bizottság: alföldy Zoltán dr. * darabos pÁl dr­a fischer antal dr. HIRSCHLER IMRE DR. . LENART GYÖRGY DR. • SÓS JÓZSEF DR. SZÁNTÓ GYÖRGY DR Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR D­R. Szerkesztő: BRAUN PÁ­L D­R. Munkatársak: PAPP MIKLÓS D­R.­­ FORRAI JENŐ D­R. 106. ÉVFOLYAM 31. SZÁM, 1965. AUGUSZTUS 1 A szervezet a maga egységének és integritásá­nak megvédésére védelmi folyamatokat tart fenn, mellyel egyrészt védekezik a kívülről behatoló ká­ros anyagokkal szemben, másrészt igyekszik azo­kat ártalmatlanná tenni és olyan védekező ténye­zőket csatasorba állítani, melyek lehetővé teszik, hogy a szervezet, dacára a káros tényezőkkel ren­delkező környezetnek, ahhoz­ alkalmazkodjon, s így életben maradjon. A szervezet ezt a védekezést részben celluláris, részben humorális úton igyekszik elérni. A két me­chanizmus közül a celluláris mechanizmus az ősibb, hiszen ez a képessége már az egysejtű szervezetnek is megvan és ez elsősorban a sejt táplálkozását szolgálja. A sejtek működését illetőleg kétféle me­chanizmust különböztethetünk meg. Az egyik a fa­­gocitozis, mely szilárd részek felvételére szolgál, a másik a pinocitozis, mely folyadék bekebelezését jelenti. Minél behatóbban vizsgáljuk a két mecha­nizmust, az egy- és többsejtű szervezetekben, an­nál inkább feltűnik, hogy nincs köztük lényeges különbség. Ráadásul összefüggésben van a szerve­zet immunbiológiai individualitását védő tényezők­kel és termeli azokat az immunanyagokat, melyek ugyan már a humorális védőanyagok közé tartoz­ 9a­nak, celluláris eredetűek. Mecsnyikov, a fagocitó­­zis jelenségét felfedezve, ennek fontosságát első­sorban a sejt táplálkozásában jelölte meg, de ez a mechanizmus mai felfogásunk szerint számos int­­racelluláris synthesisnek is alapjelensége. Egysejtűek fagocitozisa és pinocitozisa A fagocitozis, az alakos elemeknek sejtek ál­tal történő felvétele közismerten igen nagy bioló­giai jelentőségű. A fagocitozis és pinocitozis ponto­sabb vizsgálata éppen a sejtes védekezés mecha­nizmusának megismerése szempontjából nagy fon­tosságú. Ezért az újabb időben az egysejtű szerve­zetek kutatása érthetően előtérbe került, mert ezek a soksejtű szervezet fagocitáinál lejátszódó jelen­ségek tanulmányozására, egyszerűbb körülmények között, igen jó lehetőséget biztosítanak. Éppen ezen kísérletek során derült fény arra is, hogy a fa­gocitozis és pinocitozis lényegében nem különböznek s ezért egyesek a két jelenséget közös néven endo­­citozisnak nevezik. Vizsgálatainkban a nagy édesvízi amoebákat (amoeba proteus) használtuk és az amoebáknak csil­lés és ostoros egysejtűeket adtunk eledelül (1. ábra). »■Valamint a nemzet, melynek, története van, örömmel andalodik el múltján, s magának abból hazaszer­etetet és tett­erőt merit; úgy a magyar orvos is büszkébb önérzettel tekint rend jelene és jövőjére, ha a történelem tükrében látja, hogy az úttörő elődök hosszú sora vonul el előtte, s hogy a hazai orvosi irodalmat koránt sem kezdeni, hanem az elődök nyom­­dokain folytatni kell.* (MARKUSOVSZKY 1861) . Budapesti Orvostudományi Egyetem, Szövet- és Fejlődéstani Intézet (igazgató: Törő Imre dr. egyetemi tanár) A szervezet sejtes védekezése Törő Imre dr. Markusovszky Lajos születésének 150. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány

Next