Orvosi Hetilap, 1971. október (112. évfolyam, 40-44. szám)
1971-10-03 / 40. szám - Kubinyi László: Influenzajárványok és influenza elleni védőoltások Magyarországon
Országos Közegészségügyi Intézet (főigazgató: Bakács Tibor dr.) Influenzajárványok és influenza elleni védőoltások Magyarországon Kubinyi László dr. Periodikusan ismétlődő influenzajárványoknak nemcsak az egészségügyi ellátás, hanem a népgazdaság szempontjából is nagy jelentőségük van. A járványok idején a betegek száma a 2 milliót is meghaladhatja, többszörösére emelkedik a betegforgalom, a gyógyszerfogyasztás és a táppénzes napok száma, túlterheltek a kórházak. A dolgozóknak a termelésből való kiesése zavart okozhat a népgazdaságban. A járványok lefolyása meglehetősen hasonlít egymáshoz, a fontosabb járványügyi mutatószámok között járványonként alig van különbség. Ezért az influenzajárványok hazai sajátosságainak az ismertetése és a védőoltások eddigi eredményéről szóló beszámoló több szempontból is hasznos lehet. I. A magyarországi influenzajárványok, 1957— 1970 1. A megbetegedések száma Az A2 influenzavírus 1957 óta, 14 év alatt, eddig 8 járványt okozott Magyarországon. Az első az ún. „ázsiai” járvány volt 1957-ben, a legutolsó az 1970. évi Honkong-járvány. A megbetegedések számszerű bejelentése az 1959. évi járvány óta kötelező. A körzeti orvosok és a rendelőintézetek hetenként bejelentik az új influenzás betegek számát, a szövődményeket, a kórházi beutalások és a táppénzes állomány alakulását, a betegek életkor sze-Influenza megbetegedések Magyarországon, 1957-70.rinti megoszlását stb. A heti jelentéseket az Országos Közegészségügyi Intézet Járványügyi osztálya dolgozza fel. E jelentések szerint az influenzamegbetegedések száma járványonként 1—2 millió között ingadozott, átlagban 1,7 millió volt. Az 1969. évi első Honkong-járványról csak hiányos adataink vannak, a KÖJAL-EK egy részének önkéntes jelentései alapján, mert ebben az évben a bejelentés nem volt kötelező. A megbetegedések számának alakulását az 1. ábra szemlélteti. 2. Influenzahalálozások A megbetegedések bejelentése csak a járványos hónapokról szolgáltat adatokat. Influenza azonban minden évben van, a legtöbb a téli hónapokban. A Központi Statisztikai Hivatal hónaponként közli az influenzában meghalt betegek számát. Ennek a jelentésrendszernek az alapján folyamatosabb tájékozódást kaphatunk az influenzahelyzet alakulásáról, mint a megbetegedések jelentéséből. A magyarországi influenzahalálozás változásait a 2. ábra mutatja be. Influenza halálozások Magyarországon havonként (KSH adatai szerint) 1955—1970 Vírus A1 A., (Singapore) 57 A2 (London) 62 A2 (London) 64 Az ábrán kétféle hullámmozgást láthatunk. Egy endémiás, szezonális ingadozást, és egy epidémiás, ciklusos ingadozást, a periodikusan ismétlődő járványoknak megfelelően. Mindkét halálozási görbe csúcsértéke februárra vagy március elejére esik. A járványmentes években a havonkénti legnagyobb halálozás 100 körüli, a járványos években 500 és 1000 között váltakozott. 3. A járványok keletkezése Az influenzavírus tehát állandóan cirkulál és a járványmentes években is okoz megbetegedéseket. A megbetegedések száma a járványos években ugrásszerűen megnő, s ezt két alapvető tényező megváltozása befolyásolja. Ismeretes, hogy az influenzavírus antigénszerkezete igen változékony, és hogy a megbetegedések vagy szubklinikus fertőzések utáni immunitás rövid ideig tart. Járvány akkor keletkezik, ha az antigénszerkezet megváltozik és az új variáns ellen a lakosságnak nincsenek ellenanyagai. Ha az antigénszerkezetű változás ugrásszerű, a járványok egymás után több éven át is ismétlődhetnek, amíg a lakosság többsége átvészel és elveszíti fogékonyságát. Így volt ez 1957 és 1960 között, mikor az A2 vírus megjelent és 4 év flatt 3 járványt okozott, és betegei/ száma (millió) Orvosi Hetilap 1971. 112. évfolyam, 40. szám 1 j| ! * | v/.^y \J [луJ | UJ ], Lili 1955 1 1956 | 1957 | 1958 | 1959 \ 1960 \ 1961 | 1962 | 1963 | 1961 | 1965 \ 1966 \ 1967 \ 1968\ 1969 | 1970 ] 2. ábra. 1* %