Orvosi Hetilap, 1972. június (113. évfolyam, 23-26. szám)
1972-06-04 / 23. szám - Pintér István: A zaj egészségügyi problematikája az ember környezetében
Oországos Munkaegészségügyi Intézet, Budapest (igazgató: Tímár Miklós dr.) A zaj egészségügyi problematikája az ember környezetében Pintér István dr. Az ember munkáját és kényelmét szolgáló ipari termékek (munka- és erőgépek, közlekedési és hírközlő eszközök, szórakozást szolgáló készülékek stb.) elterjedése új kórokozó ágenst hozott a felszínre, a zajt. A WHO adatai szerint a Föld lakosainak 1%-a halláskárosodott és ennek felénél a kórok a zaj (3, 11). Az ún. civilizációs betegségek (hypertonia, neurosis, a balesetek stb.) egy részének létrejöttében sem zárható ki a zajnak az etiológiai szerepe (3, 8, 14, 16, 18). A városokban konglomerálódnak a gyárak, nagyszámú a tömegközlekedési eszköz (autóbusz, villamos, trolibusz), sok a különböző motoros jármű (teherautó, személyautó, motorkerékpár). Ezek valamennyien zajforrások és zajt sugároznak, aminek következtében a városban az ember munkahelyi és otthoni környezete zajossá vált. Így természetes, hogy a zajt jellegzetes urbanizációs ártalomnak kell tekinteni. Jelen közleményünkben az üzemeken belül, a munkahelyen a munkafolyamatok zajával, az ún. ipari zajjal nem foglalkozunk, csupán a gyárakból kisugárzó, az utcai és légi közlekedésből eredő zajok környezeti hatásait tesszük vizsgálódásunk tárgyává. Az erre vonatkozó adatokat az Országos Közegészségügyi Intézetben és az Országos Munkaegészségügyi Intézetben 1968 és 1970 között a főváros iskoláiban, kórházaiban, illetve a Goldberger Textilnyomógyár környékén Czabalay Lászlóval közösen végzett vizsgálatokból, a repülőterekre vonatkozó adatokat pedig irodalmi adatokból merítjük. Iskolák zajvizsgálata Budapest belterületén Vizsgálataink iskolaépületekben a külső, főleg forgalomtól származó zaj tanulmányozására irányultak. Budapesten 15 általános iskolában végeztünk méréseket, ebből 13 iskola a Nagykörút és a Duna által határolt területre esik, 1 iskola forgalmas főútvonalra nyílt és 1 iskola a főváros külső, csendes környezetében van. A mérésekre minden iskolában két-három alkalommal, napközben, 8—16 óra között került sor. A mérési idő iskolánként 8 óra volt. Mért mennyiségként az A-szinteket és oktávsávokban a sávszinteket határoztuk meg. A zaj emberre gyakorolt szubjektív hatását célzó méréshez általában А-szűrőt használunk, amely nagyjából követi az emberi fül érzékenységét. Orvosi Hetilap 1972. 113. évfolyam, 23. szám Az А-szűrővel mért szintet А-szintnek, dB(A) nevezzük. A zaj frekvenciaösszetételéről a dB (A) nem tájékoztat. A zajt pontosabban jellemezhetjük, ha frekvenciaelemzést végzünk (hangszínképet veszünk fel). Az emberre gyakorolt hatás megállapításához az oktávsávos elemzés elegendő. Az oktávsávokban mért dB értékek a sávszintek.. A mérési eredményeket matematikai statisztikai módszerekkel értékeltük (4, 24). Mértékadó szintnek azt az értéket tekintettük, amelyet a zaj csak az idő 2,5%-ában, pl. 1 óra alatt 1,5 percig halad meg. Eredményül a mértékadó szinteket adtuk meg. A mértékadó A zajszinteket a vizsgált iskolák utcára nyíló tantermeiben az 1. táblázat 2. és 3. oszlopa tartalmazza. Az iskolákat forgalomsűrűség szerint csoportosítottuk és megadtuk a nyitott és zárt ablak mellett mértszinteket. Az értékek nem kizárólag az épület előtt elhaladó forgalomtól függnek, hanem azokat több iskolánál a közeli, nagyobb forgalmú utak zaja is befolyásolja. Saroképületeknél az adatok a nagyobb forgalmú utcára nyíló tantermekre vonatkoznak. 1. táblázat Zajszint a vizsgált iskolák utcára és udvarra néző tantermeiben A mértékadó A zajszinteket az iskolák udvari tantermeiben, az 1. táblázat 4. és 5. oszlopában foglalták össze. Hat iskolában csak utcai tantermek vannak. A táblázatban bekeretezett iskoláknál az udvari részen valamilyen zavaró zajforrás, rendszerint ipari üzem működött, ennek tulajdoníthatók a viszonylag nagyobb értékek. Zárt ablakok mellett a szintek az ablakok hanggátlásától függően csökkennek, összesen 32 tanteremben kapott eredményekből a hangnyomásszint különbség átlagosan 13,5 dB(A)-nak adódott és az esetek többségében 10 és 18 db (A) között változott. Lényeges hangnyomásszint-csökkenést tapasztaltunk az udvari fekvésű tantermekben az utcaiakhoz viszonyítottan. A hangnyomásszint-különbség abban az iskolában, ahol az udvari részen nem volt zavaró zajforrás, általában 15 és 25 dB(A) között változott. Iskolák forgalom /óra Utcai tanteremben a mértékadó zaj szint dB/A/-ban Udvari tanteremben a mértékadó zaj szint dB/A/-ban * a ' bD 'cd cd •'—V . nyitott zárt nyitott zárt ablaknál ablaknál II., Mártírok útja 19 — 21. 1386 79 64 57 50 IX., Szamuely u. 4/c. 288 73 57 45 32 V., Nádor u. 12. 270 73 52— V., Váci u. 43. 265 71 58 VII., Dohány u. 32. 236 72 59 19 52 1 VII., Kertész u. 30. 204 70 53 50 38 V., Szt. István tér 13 — 15. 188 68 54 40 33 VIII., Somogyi B. út 9-11. 108 64 50 55 43 1 V., Molnár u. 4. 63 69 51 53 34 IX., Bakáts tér 12. 60 64 47— — VII., Kazinczy u. 23 — 25. 49 63 52 49 38 1 VI., Lovag u. 9—11. 42 62 47 45 35 VI., Labda u. 4.9 66 51— — V., Sütő u. 1.— 60 42— — XX., Mártírok útja 47.— 45 32 1* СО